Amikor az éppen történelmi szezonját futó, bajnokesélyes West Ham nyolcat vágott a végtelenül peches Newcastle-nek, a szalagcímek közül egyik sem a különbséget, hanem azt a rekordot énekelte meg, amihez hasonló azóta sem esett meg a futballpályákon.

Jordan Henderson a Liverpool és a Premier League egyik legjobb és egyben legalulértékeltebb középpályása - ha egészséges. Ha viszont nem az, akkor - a Bajnokok Ligájával a küszöbön - Jürgen Klopp nehéz döntések sora előtt áll.

Annak, hogy a Chelsea ebben a szezonban letarolja a mezőnyt az a hátulütője, hogy a nélkülük zajló rangadóknak van valamiféle csalódott, picit kiábrándult hangulata. Persze csak a kezdő sípszóig. Utána már beindul a varázslat, az ami miatt nekünk ez a #besztlíg. Viszont ahogyan az aktuális fordulók előtt a programot vizslatjuk, nem tudunk elvonatkoztatni attól a tízpontos előnytől, aminek birtokában Antonio Conte csapata jelen pillanatban utolérhetetlennek  tűnik. Ezen a hétvégén például a Liverpool vendégjátéka az Etihadban az abszolút főmeccs, de ahelyett, hogy ez a bajnoki címet döntően befolyásoló összecsapás lenne, igazából "csak" a dobogón elfoglalható maradék két helyről szól majd. Ettől függetlenül persze azt a megszokott minőséget várjuk vasárnap, amire Jürgen Klopp és Pep Guardiola neve a garancia, de igazán kiélezett thrillert akkor láthatnánk, ha a Chelsea botlana szombat délután. Hogy szerintünk ez előfodulhat-e, illetve, hogy mit várunk a huszonkilencedik fordulótól, az a hajtás után kiderül. 

Mino Raiolát mindenki utálja. Pénzéhes, felszínes aranyásónak tűnik nem csak az első, de a tizenhetedik ránézésre is, ráadásul ezt az imázsát csak erősíti, hogy olyan agysebészeket képvisel a nyilvánosság előtt, mint a saját házát petárdával felgyújtó Mario Balotelli, vagy az a Paul Pogba, akinek százmilliós vételára óta a legnagyobb teljesítménye, hogy saját emojit kapott a Twitteren. A felszín azonban már csak olyan, hogy szükségszerűen eltakarja a lényeget: valójában Mino Raiola is több annál a kültelki suttyónál, aminek mutatja magát.

Nem kell megijedni, nem mossuk össze a Ding-ding-dong című "slágert" a Premier League aktuális mérkőzéseivel, főleg hogy már Claudio Ranieri idevágó sajtótájékoztatója is csak egy vicces sztori a múltból, amit majd a Leicester-szurkolók mesélhetnek az unokáiknak. A fura cím az előttünk álló fordulónak szól, amelyben összesen négy bajnoki mérkőzést tudnak megrendezni az eredeti kiírásnak megfelelően. A tömeges halasztás oka az FA-kupa, ahol a negyeddöntő nyolc csapatából hat együttes elsőosztályú. Ők is pályára lépnek a hétvégén, úgyhogy amiatt nem kell aggódni, hogy nem láthatunk megfelelő mennyiségű angol focit. Premier League és FA-kupa napok jönnek tehát, mi pedig a hajtás után mindkét sorozat aktuális meccseit átfutjuk. A két kupát egyszerre megmutató nyitókép keresése közben erre a gyöngyszemre esett a választásunk, így kedveskedve a héten komoly traumán átesett Arsenal-szurkoló olvasóinknak.

A Premier League huszonhetedik fordulójában megint lesz minden, ami miatt az angol bajnokságot szeretjük. A Chelsea ugyan tíz ponttal vezeti a tabellát, - és ezúttal nem is közvetlen riválissal csapnak össze - de Antonio Conte tanítványai azért nem dőlhetnek hátra. A játéknap zárómeccsén ugyanis egy jó kis londoni rangadón kell helytállniuk a kiszámíthatatlan West Ham United ellen. A listavezető mögötti öt csapat között pedig mindössze öt pont van, így aztán vasárnap estére szépen átalakulhat az üldözők sorrendje. A hátsó szekcióban is tovább folytatódik a harc a túlélésért, elég vegyes kilátásokkal. A hét mérkőzését Liverpoolban rendezik majd, ahol a hazaiak az Arsenal skalpjára, és negyedik helyére hajtanak. Az őszi meccs hét gólt és Pool-győzelmet hozott, annyit elárulunk, hogy most sem egy unalmas 0-0-át várunk. Kattintás után a részletek.

Szokásomhoz híven megint egy teljesen oda nem illő prológussal nyitok, ami most egészen kivételesen nem a mellekről fog szólni. Sokkal távolabbi vizekre evezek, ahogy ezt tettem egyszer egy hölgy mellett fekve, erősen illuminált állapotban: épp a Király, azaz Elton John egyik slágere indult el – talán a Levon, vagy a Your Song, nem emlékszem…  –, én pedig nemes egyszerűséggel és nyugodtsággal közöltem a mellettem fekvő szépséggel, hogy ha a helyzet úgy hozná, simán lefeküdnék Sir Eltonnal… („Jézusom, kimondtam ezt? Vagy csak gondoltam? Beszéltem? Hallottak engem?” – Johnny Depp; Félelem és reszketés Las Vegasban).

Ugyan kevesebb mérkőzéssel, mint a megszokott, de a hétvégén végre visszatér a Premier League. A Chelsea ideiglenesen tovább növelheti az előnyét, mert a Ligakupa döntője kapcsán - ugyan nem az érintettségük miatt - az Arsenal és a Manchester City is pihenőt kapott a hétvégére. Folytatódik a harc a BL-helyekért és a bennmaradásért, továbbá a középcsapatok is tovább cséplik egymást, hogy a tévés pénzekből minél több kerüljön a kasszába.A hét legfontosabb híre csütörtök este érkezett. A bajnoki címvédő Leicester City menesztette Claudio Ranierit. 2015 őszén körberöhögték volna azt, aki a Rókák bajnoki címéről akár csak hangosan gondolkodik, egy év múlva viszont azt, aki szerint a márciust már nem a rutinos olasz mesterrel kezdi meg a Leicester City. Történelmet írt, mégis méltatlanul távozott. Kérdés, hogy tényleg miatta volt ez a csúfos bajnoki szereplés? Hétfő este kiderül. Hajtás után a csonka hét programja.

Nincs elég pénz. Wenger nem igazol. Hiányzik egy csatár. Egy középhátvéd. Egy minőségi középpályás.Kifogások, amelyekkel szakértők, játékosok, edzők és véleményformáló szurkolók évek óta magyarázzák, miért képtelen továbbra is átlépni saját árnyékát az Arsenal. Most, hogy ismét nagyon úgy fest, a londoni klub kiszállt a Premier League megnyeréséért folytatott harcból és újfent kibucskázott a Bajnokok Ligája nyolcaddöntőjéből is, érdemes lehet utánanézni, hogy az unalomig mantrázott közhelyhegyek helyett mik a sikertelenség valódi okai.

Vincent Peter Jones, napjaink egyik keresett karakterszínésze alig néhány napja ünnepelte 52. születésnapját. Sokaknak ő „csak” Nagy Chris vagy Golyófogú Tony, mi azonban pontosan tudjuk, hogy színészi pályafutása előtt egy nem kevésbé sikeres, ugyanakkor megosztó labdarúgó-karriert tudhat magáénak.Tovább után az angol futball hőskorának és a PL-éra kezdeteinek egyik legmeghatározóbb játékosáról, a kőkemény Vinnie Jonesról készített portré második részét olvashatjátok.

Bizalmatlansági indítványt fogadtak el az FA-val szemben.

Vincent Peter Jones, napjaink egyik keresett karakterszínésze alig néhány napja ünnepelte 52. születésnapját. Sokaknak ő „csak” Nagy Chris vagy Golyófogú Tony, mi azonban pontosan tudjuk, hogy színészi pályafutása előtt sikeres, de még inkább megosztó labdarúgó-karriert tudhatott magáénak. Lapozás után megmerítkezünk az angol futball modern hőskorában, hogy bemutassuk nektek azt a játékost, aki egyszerre vált legendává és rettegett vasököllé a Premier League születésével párhuzamosan.

A nők csak a nagy farkakat szeretik, a kis mellek nem lehetnek szexik, a Jägermeistertől nem lehet berúgni, a Beatles jobb, mint a Rolling Stones - napokig tudnánk sorolni az ahhoz hasonló tévhiteket, miszerint a Manchester City csapatának egyetlen legendája sincs. Hajtás után cáfolunk, és bemutatjuk az embert, aki alig néhány évvel a második világháború borzalmai után egykori Wehrmacht-katonaként lett legendává a Csatornán túl.

Az ötödosztályú Sutton United 45 éves és ki tudja, hány kilós cserekapusa akár az Arsenal ellen is védhet az FA-kupa nyolcaddöntőjében.