2020. december 31-én lejár a nemzeti drogellenes stratégia. Az országot nem sikerült drogmentessé tenni, de a nemzeti drogpolitikát sikerült felszámolni. Olvasd el a Drogriporter évértékelőjét!
Hogyan és miért ment szembe a magyar kormány az ENSZ ülésén az EU közös álláspontjával a kannabisz gyógyászati használata tekintetében, és mit jelent ez a hazai betegekre nézve? Összefoglaló a Drogriporteren.
Ügyfelünket próbára bocsátották, mert egy barátjával közösen szívott, de a kábítószer-kereskedelem stigmája egész életében rajta marad.
Május végén tartotta az International Society for the Study of Drug Policy (ISSDP) nagy, éves konferenciáját. Olvassátok Csák Róbert magyar kutató beszámolóját!
A Drogriporter videóra vette és a Facebook oldalán élőben közvetítette a Kábítószerügyi Civil Koordinációs Testület (KCKT) 2019. február 28-ki konferenciáját. Ezeket a videókat láthatjátok alább!
Bár az ENSZ 2016-ban előírta, hogy a drogfogyasztókat támogatni és nem büntetni kell, sajnos a valóságban ennek az ellenkezője történik. Ezt a beszédet az ENSZ Kábítószerügyi Bizottságának bécsi ülésén mondtam el 2018. november 8-án (angol eredeti itt).
Hogyan alakítják a kulturális attitűdök, a politikai környezet és az adományozói elvárások az ártalomcsökkentést - és hogyan térítik el az eredeti, mozgalmi küldetésétől. Egy eredetileg angolul írt cikkünk magyar fordítása.
Fehéroroszországot sokáig úgy emlegették, mint "Európa utolsó diktatúráját". Bár a demokrácia azóta sok más országban, így nálunk is hanyatlásnak indult, Fehéroroszország még mindig elrettentő példa lehet számunkra, hogy hová vezethet, ha az emberek lemondanak a szabadságukról. Európában még mindig itt dühöng a legszigorúbb drogellenes háború. Bátor fiatalok egy csoportja megelégelte ezt, és ellenállásba lendültek. Harcukhoz azokban az anyákban találtak szövetségesekre, akik éhségsztrájkkal tiltakoztak a gyerekeik ellen folyó háború miatt. Olvasd el interjúnkat Piotr Markiełaŭ-val, egy fiatal aktivistával!
Ha népszerű drogmegmondóember akarsz lenni Magyarországon, akkor észben kell tartanod néhány alapszabályt.
A kormánypárti sajtó eljutott oda, hogy már nem csak a drogfogyasztást büntetné, de a neki nem tetsző véleményeket is.
Ha a közvéleménykutatások ellenére elég polgár szavaz a NER leváltására, egy új kormánykoalíciónak kezdenie kell valamit a drogpolitikával is. Ha mást nem, akkor el kell kezdeni a romok eltakarítását.
A Nemzeti Drog Fókuszpont december 14-ki budapesti konferenciáján megismerkedhettünk a drogpiac legújabb változásaival, különféle szakterületek képviselőinek szemszögéből.
Kábítószerügyi Civil Koordinációs Testület (KCKT) felhívást tesz közzé a Bayer István Díj és a Veres Ilona Díj jelölésére. Határidő: 2017. november 10.
Az Európai Unió még 2013-ban fogadta el a drogstratégiáját, amely 2020-ig fogalmazott meg hosszú távú célkitűzéseket. Ezeket fordítják le rövidtávú, hároméves cselekvésekre az akciótervek, amelyek közül a másodikat (2017-20) éppen most tette közzé az Európai Bizottság. Mint a Bizottság negyvenhárom szakemberből álló civil fórumának egyik vezetője, tanácsadóként én is részt vettem az előkészítésében, így volt rálátásom az egész folyamatra.
A jó hír, hogy az elmúlt évek legjelentősebb fejlesztései zaljanak a hazai addiktológiai ellátórendszerben. A rossz hír, hogy az EU-s fejlesztési pénzek stratégiai tervezés és szakmai egyeztetés hiányában nem mindig úgy és oda kerülnek elosztásra, ahogyan és ahová kellene.
Miközben a legújabb adatok szerint tovább nőtt a hepatitis C fertőzések száma, Rétvári államtitkár a parlamentben kijelentette, hogy a kormány "szakított" a tűcserével - azzal a programmal, ami a nemzetközi szakirodalom szerint egyedül képes a járvány megállítására. Azzal takarózik, hogy a kormány az ártalomcsökkentés helyett a felépülést támogatja, ez az érv azonban teljesen hamis. Olvass tovább, hogy megtudd, miért!
93 éves korában elhunyt Bayer István professzor, a hazai gyógyszerésztudomány és drogpolitika doyen-je, az ENSZ Kábítószerügyi Bizottságának volt elnöke, az Országos Gyógyszerészeti Intézet első igazgatója. Búcsúzunk.
Milyen is a mai magyar drogszcéna? Ezt a kérdés sokszor teszik fel az újságírók. Egyesek csak arra kíváncsiak, hogy hányan is fogyasztanak illegális szereket Magyarországon - pedig ennek a számnak önmagában vajmi kevés jelentősége van. A többség ennél többre kíváncsi: milyenek is “a drogosok”, mit fogyasztanak, milyen az életük, milyen károkat okoz nekik a drogfogyasztás? Ahány szakembernek, aktivistának teszik fel ezt a kérdést, annyi választ fognak kapni. És ez nem feltétenül azért van, mert az egyik tudása, tapasztalata kevesebbet ér a másikénál, hanem mert más merítésből származik.
Czibere Károly emberminisztériumi államtitkár a kormány drogpolitikáját méltatta. Érdemes részletesen végignézni, hogy mit jelent, amit elmondott.
A Kék Pont szerint 90 százalékkal csökkent a drogügyre fordított pénz Magyarországon az elmúlt években, ennek pedig katasztrofális következményei lettek.
Bayer István gyógyszerészprofesszor 14 pontban gyűjtötte össze, hogy szerinte mik a drogokkal kapcsolatos jelenlegi politikák legnagyobb tévedései - ajánljuk a hazai döntéshozók figyelmébe is!
Obama elnök éppen Orbán látogatása idején jelentette be, hogy véget vet a drogellenes háborúnak, és helyette 94 millió dollárt fektet megelőzésbe, kezelésbe és ártalomcsökkentésbe. Húsz év alatt az Orbán által egykor példaképnek nyilvánított amerikai drogpolitika gyökeresen átalakult - sajnos eközben a magyar kormány hozzáállása mintha megragadt volna a múltban.
„Nehéz év lesz, résen kell lenni, hogy mikor írják ki a pályázatokat” – többek között ezt a tanácsot kapták a szakmai szervezetek képviselői az év első Kábítószerügyi Tanács ülésén, március 22-én. A tanács elnöke, Nyitrai Imre helyettes államtitkár korábbi rutinjához híven ezúttal sem jelent meg az ülésen.
Harrach Péter, a KDNP parlamenti frakcióvezetője, a magzatok egészségének védelmében kiegészítené a Btk. magzatelhajtás bűntettét tárgyaló paragrafusát. A politikus véleménye szerint az, „amit a két kismama csinált, illetve semmilyen más hasonló tett – a leendő gyermek állapotának veszélyeztetése – nem tartozik a női önrendelkezés körébe”.
A Nemzeti Drog Fókuszpont november 2-án nyilvánosságra hozott éves kábítószer-jelentéséből számos érdekes trendre felfigyelhetünk - feltéve, ha képesek vagyunk olvasni a sorok között is. 10 trendet emelünk ki, amelyekből kiderül, hogy a 2020-ra drogmentes Magyarországot álmodó nemzeti drogellenes stratégia megvalósulása finoman szólva kétséges.
92 drogüggyel foglalkozó szakember írta össze, hogy mi folyik ma Magyarországon kábítószerügyben. Egykedvűen mondták el, hogy mekkora a baj.
Az Egyesült Államokban évről-évre több állam dönt a gyógyászati és a rekreációs célú marihuána legális és szabályozott piacának megteremtéséről. Sokan kérdezhetik: miért maradt le Európa a kannabisz reformban? Nos, a malmok kerekei lassabban őrölnek az óceán innenső oldalán, de már látható néhány inspiráló példa a sikeres kannabisz reform kezdeményezésekre.
A kormány három hónap alatt akar egymilliárdot elkölteni prevenciós módszertanra, miközben évente csupán 60 milliót költ magára az iskolai drogprevencióra. Ötlettelen kapkodás stratgéiai tervezés helyett – drogpolitika magyar módra.
Kiderül az ártalomcsökkentéssel foglalkozó Alternatíva Alapítvány új blogjából. Ilyen szuper mondatok vannak benne:
"Evelin kérdezte, hogy mikor lesz legközelebb játszóház, amit mi kódolt kérdésnek értelmeztünk először, szal azt mondtuk, hogy kedden, de aztán lehet, hogy tényleg azt kérdezte, amit."
A média beszámolói alapján az ecstasy fogyasztás az elmúlt héten több halálesethez is vezetett. Dr. David Nutt drogkutató tisztázta, hogy a haláleseteket nem a klasszikus hatóanyag, az MDMA, hanem egyéb, veszélyes vegyületek okozták, melyek az ésszerűtlen drogpolitika eredményeként kerülhetnek az ecstasy néven árult tablettákba.
Demokratikus körülmények között az ombudsman a jogvédő civilek legfontosabb állami partnere és viszont. Amit a kormánytöbbség és a Magyar Nemzet az elmúlt két hétben az alapvető jogok biztosával művelt, az ékes bizonyítéka annak, hogy ők nem tekintik a viszonyokat demokratikusnak. VIDEO
A rendőrség egy oroszlányi szórakozóhelytől remélte a nagy fogást. Az akció mérlege: 0 díler, 8 fogyasztó.(A kép illusztráció)
Nem csak Magyarországon vannak válságban a tűcserék: az nemzetközi AIDS konferencián ma bemutatott friss globális jelentés szerint a gazdasági válság kitörése óta a kormányok egyre kevesebb pénzt költenek a fertőző betegségek megelőzésére.
Időről időre morális pánikrohamot okoz a közvéleményben a hír, hogy olyan új drogok kerülnek a piacra, amelyek minden eddiginél veszélyesebbek, és egyre több fiatal esik nekik áldozatul. A hírek részben igazak: a drogpiac soha nem volt még ennyire instabil és nyugtalan, mint éppen napjainkban. Van okunk az aggodalomra. Az új szereket és a fogyasztókat démonizáló sajtóbeszámolók azonban inkább csak a zavart növelik a fejekben azzal kapcsolatban, hogy miért fogyasztanak a fiatalok új szereket, ezek miért veszélyesebbek, mint a korábbiak, és mit lehetne tenni, hogy visszaszorítsuk a drogfogyasztás ártalmait.
Öt Nobel-díjas közgazdász és további tizenhat szakértő állt ki a drogellenes háború lezárása mellett. Az eset ráadásul még újszerűnek sem nevezhető.
Az alábbiakban rövid elemzést adunk közre a parlamenti bejutásra esélyes pártok drogpolitikai nézeteiről, hogy megkönnyítsük a tájékozódást a választópolgároknak.
Az USA főügyésze bejelentette, hogy a tömeges bebörtönzésen alapuló büntetőpolitika erkölcsi és gazdasági értelemben is megbukott. Sajnos a magyar büntető-igazságszolgáltatás jelenleg éppen abba a hibás irányba indult el, ahonnan az amerikaiak most menekülni próbálnak.
A kormány a parlament elé terjesztette az új nemzeti drogstratégiát – amiből az utolsó pillanatban drogellenes stratégia lett, végső cél a tiszta tudat és az ország drogmentesítése. De vajon mennyire reális erre alapozni a drogstratégiánkat a 21. században?
"Magyar fű, Árpád vezér ajánlásával” – ez a meghökkentő felirat fogadta a fesztiválozókat az idei EFOTT-on a Jobbik sátránál. A párt arra szólította fel fiatalokat, hogy ne szívjanak füvet, ehelyett a fesztivál végén vessenek el fűmagokat a sátruk helyére. “Ami legálisan hozzáférhető, azt fogyasszák nyugodtan,” tette hozzá ehhez Dúró Dóra, a Jobbik képviselője az Indexnek adott interjújában. Szerinte az teljesen rendben van, hogy az egyetemisták megisznak pár sört a vizsgaidőszak után, de az már nincs, ha elszívnak egy spanglit, hiszen a tudatmódosító szereket el kell utasítani. Erre a kampányra jól illik a magyar közmondás: aki nem tud arabusul, ne beszéljen arabusul. Jó lenne, ha a politikai pártok inkább a szakmai szervezetekre hagynák a prevenciót ahelyett, hogy még jobban átpolitizálják ezt a területet a zavaros üzeneteikkel és hülyét csinálnak magukból.
Az “ifjú keresztényeknek nem kell a drog” – számolt be az MTI a hétvégén arról, hogy az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) üdvözli a kormány azon tervét, hogy szigorítja a drogpolitikát. Van ezzel a közleménnyel egy pár bibi. Az egyik legnagyobb az, hogy éppen azon a hétvégén is több százezer fiatal fogyasztott valamilyen drogot, köztük nagy valószínűséggel az ifjú keresztények is. A többség sört, bort és pálinkát, de egy nem jelentéktelen kisebbség füvet is szívott. Hogy az alkohol az nem drog? De bizony az, kedves ikszesek, éppen ezért illene tisztázni a fogalmakat, mielőtt megszólalunk valamilyen témában.
Ugyan a Nemzeti Drogstratégia célja a teljesen szermentes társadalom, ez mégsem reális célkitűzés, egyáltalán nem életszerű. Minden civilizáció kulturális vagy akár vallási hagyományaiba be vannak ágyazódva a kémiai tudatmódosítók, ez alól az egyetlen kivétel az észak-amerikai inuitok kultúrája, hangzik el az ELTE jogi karán, bár már este 6 óra van, és a tanításnak vége. A kriminológiai tudományos diákkör vendégeként Sárosi Péter, a TASZ Drogpolitikai Programjának vezetője tart előadást.„A szermentes társadalom utópia” – magyarázza, közben egyre csak szállingóznak az előadóba a jogászhallgatók. Az ENSZ 1998-ban tartott közgyűlésén döntöttek arról, hogy 10 év alatt megszűntetik, de legalábbis csökkentik a világban a drogfogyasztást. Ez alatt a 10 év alatt globálisan 20 százalékkal nőtt a kokaintermelés, és megduplázódott a herointermelés.
Az összes szakmai ernyőszervezet elutasítja az új nemzeti drogstratégia a kormány által augusztus végén nyilvánosságra hozott tervezetét, amelyet alkalmatlannak tartanak arra, hogy meghatározza a jövő drogpolitikáját.
Éppen 50 éve, 1961-ben írták alá az ENSZ tagállamai az első egységes nemzetközi kábítószer-egyezményt, amely (bizonyos) drogokat, így például a kannabiszt, a kokaint vagy a heroint tiltólistára helyezett, míg másokat (dohány, alkohol) nem. Az 1961-es egyezmény tehát kultúrsoviniszta és nem tudományos alapon született (kizárólag a harmadik világ népei által tradicionálisan használt drogokat tiltotta be, míg a nyugati világ által használt szereket, bár jóval tetemesebb társadalmi károkat okoznak, kihagyta). Nem elég, hogy a globális drogtilalom nem érte el célját - nem tudta jelentősen csökkenteni a drogokhoz való hozzáférést a világon - számos nemkívánt következménnyel járt együtt.
A vasárnapi bejelentés után hétfőn nyilvánosságra hozták az új nemzeti drogstratégia tervezetét. A dokumentumot a drogstratégia.hu munkaanyagok oldalon lehet elérni, bárki hozzáfűzheti véleményét, erre buzdít az oldalon Grezsa Ferenc, a Nemzeti Drogmegelőzési Iroda vezetője, aki egyben a stratégia kidolgozására felállított munkacsoportot is vezeti.