A városban egy több mint 100 ezer fős menekülttábor is van.
Joe Biden amerikai elnök közölte, hogy Rafah lerohanása esetén az USA visszatartana néhány fegyvert.
Az izraeli hadsereg hétfő hajnalban megkezdte a palesztin civilek evakuálását, majd hétfő reggel megerősítette, hogy éjszaka légicsapásokat hajtott végre Gáza legdélebbi városában. Műholdfelvételek szerint az új hadművelet sok elemében hasonlít a Gázai övezet tavaly októberi kezdeti inváziójához.
Aggályosnak látták, hogy Rafahban nagyszabású szárazföldi műveletet hajtanak végre.
Az izraeli kormány szerint a Hamász feltételei távol állnak az általuk elvártaktól, de azért tárgyalni fognak róla.
Az EU és az Egyesült Államok is ellenzi a dél-gázai város lerohanását.
A Hamász rakétákat lőtt ki a Kerem Shalom átkelőre, három izraeli katona meghalt.
„A háború nem szent, az élet az” - skandálta a tömeg.
A gázai tűzszünetről és a túszok szabadon engedéséről szóló tárgyalások hetek óta zajlanak Izrael és a Hamász vezetői között Katar, Egyiptom és az Egyesült Államok közvetítésével.
Omri Mirant tavaly október 7-én hurcolták el a lakásából a felesége és két gyermeke mellől.
Nincsenek biztonságos helyek a Gázai övezetben.
A gázai hatóságok az ENSZ-hez fordultak, hogy vizsgálják ki a történteket.
A Columbia példáját követve több egyetem területére sátrakkal települtek ki a tüntetők. Diákok százait vették őrizetbe.
A csecsemő így egyike annak a tizenhat gyereknek, akik a múlt hétvégén légicsapások következtében haltak meg Rafahnál. A bombatámadások lakóövezetet érhettek, bár az izraeli védelmi erők hivatalosan a Hamász harcosainak tartózkodási helyeit és az infrastruktúrát célozzák.
Egy nap alatt több száz embert vettek őrizetbe országszerte, akik palesztinpárti - és gyakran Izrael-ellenes fennhangú - tüntetéseken vettek részt a nagy amerikai egyetemeken. Mindeközben zajlik azoknak a gázai tömegsíroknak a feltárása, amikben sebesülten, meztelenül vagy megkötözött kézzel találhattak közel háromszáz palesztin áldozatot két kórház területén.