2010 és 2024 között legalább 241 nőt végezhettek ki, csak tavaly 31-et.

Jogvédő szervezetek szerint a szaúdi vezetés belpolitikai fegyverként használja a halálbüntetést, és minden korábbinál szélesebb körben, kevésbé súlyos bűncselekmények esetében is alkalmazza.

Az amerikai elnök csak a szövetségi ítéleteket tudja megváltoztatni, de ott a 40 halálsoron lévő bűnözőből 37 ítéletét életfogytiglanra változtatta.

A „tisztaság és a hidzsáb kultúráját” népszerűsítő új törvények súlyosan büntetik többek között „a nem megfelelő öltözködés népszerűsítését”.

A megélhetési válság elleni tüntetéseken korábban tüntetőket lőttek le, most a fiatalkorú résztvevőket akarják halálra ítélni.

Kiderült, hogy fizikailag és mentálisan is kínozták, hogy beismerjen több gyilkosságot, amit nem követett el.

A republikánus elnökjelölt azt ígéri, megvédi az amerikaiakat a világ minden tájáról érkező bűnözők csoportjától.

A férfi már valószínűleg nem örülhet a hírnek: a több évtizedes börtönbüntetés miatt mentális állapota annyira leromlott, hogy az ártatlanságáért kampányoló kilencvenegy éves nővére szerint már „a saját világában él”.

Andrej Gnyotot Szerbiában kapták el tavaly, miután hazájában adócsalással vádolják. Szerinte a belarusz rendszer az ilyen pénzügyi természetű ügyek kreálásával akarja elfedni a politikai alapú üldöztetést.

A Nyomozó Bizottság elnöke azt javasolta, hozzák vissza a halálbüntetést, mert az életfogytiglanra ítéltek napi háromszor sétálhatnak és ehetnek – pedig ezt még ő sem teheti meg.

Minden személyes vagyonát is elkobozzák.

A forradalmi bíróság szigorított a korábbi ítéletén.

Aleksandar Vučić hamarosan felkéri a kormányt, hogy dolgozza ki az erről szóló törvényt.

Kenneth Eugene Smith-t egyszer már megpróbálták méreginjekcióval kivégezni, a kísérlet azonban kudarcba fulladt, mert nem találtak rajta vénát.

Azért, mert házi őrizete alatt kommunikált külföldi országok vezetőivel.