Szuperválogatott 2018
Ismét előjegyezhető a 444 jó hely Budapesten kalauz
Az önkényuralomhoz ma már nem kell bebörtönözni ezreket, elég a propaganda

hamisítás

2018. július 9.
2018. június 11.
2018. március 19.
2018. február 1.
2018. január 29.
2018. január 27.
2017. november 14.
2017. október 8.
2017. július 21.
2017. április 13.
2017. április 5.
2017. március 7.
2017. február 14.
2017. január 5.
2016. augusztus 15.
2016. július 28.
2016. május 7.
2016. március 13.
2015. október 5.
2015. szeptember 19.
2015. augusztus 21.
2015. augusztus 2.
2015. július 24.
2015. május 27.
2015. május 15.
2015. április 27.

Előzetesbe került a férfi, aki útleveleket hamisíttatott hivatalnokokkal

Még 2013 elején került bizalmi kapcsolatba a harminchat éves férfi a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala két ügyintézőjével. A két nő pénzért külföldiek számára állított ki illegálisan útleveleket, jogosítványokat, személyi igazolványokat. Az ügyet a Nemzeti Védelmi Szolgálat derítette fel, szerintük több mint ötven külföldi kaphatott így papírokat. A két nő szabadlábon védekezhet.

2014. október 25.
2014. október 7.
2014. március 7.
2014. január 6.
2013. november 25.
2013. november 5.
2013. május 3.
2013. január 8.

Az euróinkra leselkedő további veszélyek

Az euró bankjegyeket, különösen a legnagyobb 200-as és 500-as címleteket előszeretettel hamisítják. Ezt jól mutatja, hogy Nyugat-Európa szerte sokszor szembesülünk vele, azokat alapból nem fogadják el a boltok, éttermek. Gyakran a “nem tudjuk felváltani” érvvel jönnek, de nem ritka, hogy egyenesen ki is van írva: nem fogadják el mert tartanak a hamis bankjegyektől.

Hogy az euró, mint valuta a pénzügyi turbulenciák ellenére vonzó bizonyítja, hogy a december végén Európától távol, a perui Limában csapott le a helyi rendőrség az Europollal, az amerikai titkos szolgálattal és a spanyol bankfelügyelettel közös akcióban először a kontinensen kívül jelentős pénzhamisító bandára. Négy és fél millió eurónyi és hasonló mennyiségű amerikai dollárnyi hamis bankjegy került elő a hamisításhoz használt alapanyagokkal és gépekkel együtt. A hónapok óta zajló nyomozás eredményeképpen lebukott hamisítók az Europol szerint főként az ibériai-félszigeten, Spanyolországban és Portugáliában terítették a hamis pénzt.

Az Europol minapi jelentése azonban a bankjegyhamisításnál jóval nagyobb léptékű fenyegetésről számolt be közös valutánk kapcsán. Számításaik szerint évi 1,5 milliárd eurót veszítenek az európaiak hitel- és debitkártya csalások miatt. A jelentés szerint a legtöbb európait érintő hitelkártya csalást az Egyesült Államokban követik el - derül ki a hágai székhelyű európai rendőri együttműködésre létrejött ügynökség közleményéből.

A jelentés szerint bíztató ugyanakkor, hogy a legutóbbi 12 hónap során 726 millió tranzakció történt az EU-ban, melyek közt a korábbi évekkel összevetve csökkent a visszaélések száma. Az Europol szerint ennek oka a technológia javulása, mindenekelőtt a chipes hitelkártyák terjedése.

A dokumentum szerint a tengerentúlon azért több a csalás, mert az amerikai ATM automaták alacsonyabb biztonsági szabályozásnak felelnek meg. Ráadásul a speciális megállapodások hiányában a kevésbé védett automatákon keresztüli visszaélések költségeit az európai kártyakibocsátók kénytelenek állni - írja az Europol. Hasonló problémák az Egyesült Államok mellett persze Oroszországban, Brazíliában, Mexikóban és a Dominikai Köztársaságban is jelentkeznek, mert sok helyen a bankok számára a profit fontosabb, mint az ügyfelek biztonsága és a csalás elleni hatékony fellépés.

A jelentés végül arra is kitér, hogy az európaiak kártyái az internetes vásárlás során is veszélyben lehetnek. Az Europol szerint ezek esetében ráadásul a bankok gyakran elhallgatják, hogy hány száz-, ezer- vagy millió ügyfél adatai kerültek ki, mert presztízskérdést csinálnak belőle. Ezzel azonban csak megkönnyítik a jellemzően nagy tételben banki adatokkal kereskedő kiberbűnözők dolgát.