Szerinte ettől ripsz-ropsz megoldódik a háború miatt kialakult gazdasági világválság is.

„El kell kezdenetek megtanulni, hogyan harcoljatok magatokért, az U.S.A. többé nem lesz ott, hogy segítsen nektek, ahogy ti sem voltatok ott nekünk.”

Különben túllépnének a Trump által kitűzött négy-hat hetes határidőn.

Az USA korábban már támadta a kis szigetet – amin Irán olajexportjának döntő része halad át –, de Trump most felvetette az elfoglalás lehetőségét is. Egy ilyen amerikai akció nemcsak újabb gazdasági sokkot, hanem katonai eszkalációt is hozhat.

Ezzel egy időben arról is beszámolt, hogy az új iráni rezsimmel folytat reményt keltő tárgyalásokat.

A hírek szerint Tangsziri kulcsszerepet játszott a Hormuzi-szoros ellenőrzésében és lezárásának irányításában.

Rajtaütések jöhetnek különleges egységekkel és tengerészgyalogosokkal, de Trumptól még nincs jóváhagyás.

Elemzők szerint a hútik konfliktusba való beszállása közvetlen fenyegetést jelent a Vörös-tenger déli végén található Báb el-Mandeb-szorosra, amely az energiaszállítás és a közel-keleti kereskedelem egyik kulcsfontosságú fojtópontja.

Minek hosszú elemzésekbe belemenni békéről és háborúról.

Nem az első, de az eddigi leghosszabb halasztás.

Vitályos Eszter szerencsés kézzel választotta ki a kérdezőket, időből sem volt sok, ma nem kellett izzadnia a miniszternek.

Irán a saját feltételeihez kötné a háború lezárását.

Irán közben azt kommunikálja, a Hormuzi-szoros nyitva van a „nem ellenséges hajók” számára.

Arról állítólag még nem született döntés, hogy a csapatok belépnének Irán területére.

Az Európai Bizottság elnöke Ausztráliában azt is mondta, hogy a földrajzi távolság többé nem jelent védelmet a háborús és geopolitikai kockázatokkal szemben.