Az amerikai elnök a közösségi médiában azt is írta, Irán „nagyon rossz munkát végez” a Hormuzi-szoros újranyitásában.
Az Izrael és a Hezbollah közötti háború eddigi legtöbb halálos áldozatát hozták a szerdai izraeli csapások Libanonban. Irán szerint Libanonra is kiterjed a tűzszünet, az USA és Izrael szerint nem. A Hormuzi-szoros újra lezárva, de a diplomácia is aktív.
Trump bemondta, hogy az amerikai hadsereg ott maradt a környéken, és azonnal lecsapnak, ha Irán megszegi a tűzszüneti megállapodás valamely pontját.
„A titkosszolgálatunk már felvette a kapcsolatot az Önök titkosszolgálatával és meg fogunk osztani Önökkel minden olyan információt, amit a vizsgálatunk során begyűjtöttünk."
A Hormuzi-szoros feltételekkel, de megnyílhat a tárgyalások ideje alatt. Izrael pedig minden eddiginél hevesebben kezdte el bombázni Libanont.
A megállapodást mindkét fél saját sikereként értékeli: az USA felfüggeszti a támadásokat, Irán pedig a hadsereg felügyelete mellett megnyitja a Hormuzi-szorost a hajóforgalom előtt.
A lövöldözés idején nem tartózkodtak izraeli diplomaták az épületben.
Van két állandó dolog a nyugati civilizáció történetében: a háborúról és az árakról a zsidók tehetnek. Az antiszemitizmus gerjesztése a hibáikkal szembenézni képtelen amerikai választóknak és politikusoknak jön most a legjobban. Az izraeli kormány = zsidók egyenlet évek óta tartó sulykolása az előbbiek részéről pedig most üt vissza igazán az utóbbiakra.
A harcok újabb civil áldozatokkal folytatódnak, és közben közeleg a határidő, amit Trump szabott a Hormuzi szoros újranyitására
Az amerikai elnök azzal fenyegetőzik, hogy kedden megtámadja Irán infrastruktúráját, ha a Hormuzi-szoros zárva marad.
Donald Trump amerikai elnök további pusztítással fenyegette Iránt.
Ahogy az Irán által támadott közel-keleti országokban egészen látványossá vált a légvédelmi képességek hiánya, úgy vált egyre egyértelműbbé, hogy a világon jelenleg egy olyan ország van, amelynek friss és kézzelfogható tapasztalatai vannak ezen a téren: Ukrajna, amely már nem csak fegyvereket kér, hanem fegyvereket és tudást ad a partnereiknek, immár a Perzsa-öböl mentén is.
Az európai országok sorra hoznak hasonló döntéseket. Várjuk a kormány válaszát, hogy Magyarországtól kértek-e segítséget az iráni háború logisztikai támogatásához.
Közben zajlanak a tárgyalások is.
A Hormuzi-szoros iráni blokádja már nem csak regionális krízis: az olaj-, LNG- és műtrágyaszállítások drámai visszaesése egyszerre fenyegeti Ázsia energiaellátását, Európa üzemanyagpiacát és a globális élelmezésbiztonságot. A szakértők szerint a valódi sokk még csak most következik.