Vagy nem? Ez a Satu, az a Satu?
2014 októberében egy betondarabot dobott az Országház egyik ajtajára.
Megegyezett a Göncz családdal, a temetésen a cenzúrázott verziót mondja el, később a Kossuth téren a trút.
Míg Áder és Orbán külföldön, a házelnök egyedül állt ki a csípős, októberi szélbe, hogy loboghasson a nemzeti lobogó.
Máskor meg kit érdekelne, hogy fedett?
Az Együtt politikusa keményen bírálta a kormányt a menekültpolitikája miatt, és azt is mondta: „Baszódjál meg KDNP az erkölcstanoddal együtt!”
Több ezren tüntettek a kormány menekültpolitikája ellen, de bármilyen durva is a helyzet, a forradalmi hangulat elmaradt.
A szervezet szerint a kerítés felhúzásával a kormány csak annyit fog elérni, hogy a menekültek veszélyesebb útvonalon fognak bejutni azokba az országokba, ahol védelemre számíthatnak.
Mintha a közlekedési lámpákon bevezették volna a lila színt úgy, hogy nem szóltak róla senkinek. Kb. ennyire értelmezhető vakok számára az a jelrendszer, amit a Kossuth téren alakítottak ki számukra. A szövetségüknek azt ígérték, hogy majd változtatnak rajta, csak meglegyen az átadás. Aztán úgy maradt.
Na de Gyula!
Ez az, Gyula!
Augusztus nyolcadika óta tiltakozik a Kossuth téren az Ország Gyűlése Mozgalom. A rendőrség és a bíróság szerint visszaélnek a gyülekezési joggal, menniük kell.