Mit jelentett a magyar irodalomban a Sátántangó megjelenése és hogyan néz ki a szerkesztői munka Krasznahorkai Lászlóval? És miért mondhatta a Nobel-díjról, hogy „több mint egy katasztrófa”? Többek között ezekről beszélgettünk szerkesztőjével, Szegő Jánossal a Nem rossz könyvek közönség előtt felvett epizódjában.

Az egy hónapja hosszú és súlyos betegség után meghalt, világhírű filmrendezőt több százan búcsúztatták a Fiumei úti sírkertben, ahova a főpolgármester végül elvitte „azt a kurva plecsnit” Budapest díszpolgárának.

A Nobel-díjas írót lenyűgözte a volt kancellár.

„A világhírű írónak gratuláló levelet küldtünk korábban, amelyben meghívtuk egy békásmegyeri istentiszteletre” – írja Iványi Gábor.

De a Nobel-díjas író inkább labdaszedő szeretne lenni.

Ő „a mi európai, magyar szegediségünk” – írta Botka László a Nobel-díjas íróról, aki náluk járt egyetemre.

Miért került Szentendrén óriásplakátra Vitályos Eszter? Mit nyert Magyarország Trump visszatérésével? Mi változott a venezuelaiak szuverenitásának elismerését illetően? Sikerült-e a gazdasági repülőrajt? Ezeket kérdeztük a Kormányinfón.

Egy ilyen veszteség után úgy tűnik, „minden rettenetesen unalmas lesz”.

De hát kinek és minek van helye ebben a fura hazában? - teszi fel a kérdést a találó emléktábla.

Lám, van, amiben már le is hagytuk Ausztriát.

Lázár-mörcs, tiszteletbeli főpolgármester-helyettesi oklevél, meg örökbefogadott zebra is volt.

Az egyik gyereknek kiesett a foga, miközben az írónak készített installációt, egy másik pedig rádöbbent, hogy pontok nélkül is lehet mondatokat írni.

Egy kislevelű hárs csemetét.

Az irodalmi Nobel-díjas beszédét Nyáry Krisztián fordításában közöljük.

Kertész Imre után Krasznahorkai is megkapta a Nobelt.