Az MNB épületének felújítása 54 milliárd helyett nagyjából 80 milliárd forintra drágul, tudta meg lapunk. A jegybank a kérdéseinkre válasz helyett közleményt adott ki.
Már a „Valóban a monetáris politika a növekedés gátja? Ugyan már! Az adatok teljesen mást mutatnak…” cím is beszédes.
Az év végére 11 százalék alá csökkenhet az alapkamat.
A Portfolio úgy tudja, személyes ellentét alakult ki Matolcsy György, az MNB elnöke és az alelnök Patai között.
A jegybankelnök szerint „megfelelő gazdaságpolitikával középtávon elérhető az euro sikeres és biztonságos bevezetéséhez szükséges fejlettségi szint (az EU átlagos fejlettségi szintjének 90 százaléka)”.
Pénzügyi stabilitás, hitelre.
A kínai–magyar gazdasági együttműködésről is tárgyalt.
Nem lesz konkrét szabály arra, mikor és mennyire kell a költségvetésből visszapótolni az MNB veszteségét, csak ha ilyen helyzet „hosszabb ideig” áll fenn, akkor „elfogadható időn belül” „megfelelő mértékre” kell visszapótolni.
A kérdésre, hogy az államnak van-e joga ahhoz, hogy lefoglalja a jegybank tulajdonát, azt válaszolta, „az államnak mindig van joga módosítani a jogszabályt”.
Az Orbán Viktorral jó viszonyban lévő kamarai elnök azt mondta: ők már 2019-ben felhívták az inflációra a figyelmet.
A miniszternek nem tetszik az a kifejezés, hogy ultimátumot adtak volna bárkinek, inkább az együttműködés a helyes kifejezés. De ez nem jelenti azt, hogy ne kellene beavatkozni például üzemanyagárakba.
A jegybank a honlapján tette közzé első féléves jelentését.
A jegybank inflációs jelentése három nappal azután jelent meg, hogy Orbán Viktor bejelentette: átveszi a kormány az infláció elleni küzdelmet. Jól fog menni.
A jegybank így 2023-ra már akár enyhe recessziót is elképzelhetőnek tart éves átlagban.
A jegybank alelnöke szerint az első számú "közellenség" továbbra a pénzromlás.