november

2019. november 26.
2019. november 20.
2019. november 19.
2019. november 12.
2019. november 4.
2018. november 4.
2017. november 17.
2017. november 10.
2017. november 7.
2016. november 23.
2016. november 19.
2016. november 16.
2016. november 15.
2016. november 6.
2015. november 24.

Coq out = Knock out

Miből lehet a legkönnyebben megállapítani, hogy november van? Az összes falevél már a földön hever, jönnek az első fagyok, a ködtől még az orrodig sem látsz el, és az összes pláza már a hónap elején karácsonyi díszekkel van elárasztva.

2015. november 23.
2015. november 21.
2015. november 20.

Jó reggelt kívánok!

Elnézést az emberesre sikerült késésért, cserébe hadd örvendeztessek meg mindenkit azzal, hogy a tragikus előrejelzésekkel szemben, legalábbis pillanatnyilag csodálatos, koratavaszi idő van. Ha szerencsénk van, napközben is így marad, ha pechünk, akkor a meteorológiának lesz igaza, és felhős, hűvös idő lesz. Akárhogy is, mindenképpen jobb lesz, mint holnap és holnapután, amikorra már igazi novemberi, 5-6 fokos esőt ígérnek. (Via Met.hu)

2015. november 11.
2014. november 14.
2014. november 9.
2014. november 4.

Ma Már Meleg Lesz

sun

Gyengéden felhős, de jobbára napos idő várható. Délnyugaton akár 19 fok is lehet, máshol tizenöt fok körül várható a maximum. A déli lesz az uralkodó széljárás. Holnapra ígérik a héten a legnaposabb szerdát, addig meg már csak egyet kell aludni. (Koponyeg.hu)

2014. május 13.

Csütörtökön jön a november

Ma Budapesten maximum 17 fok lesz, süt a nap, de eshet is. Aztán tovább romlik az idő, szerdán és csütörtökön is esik, ráadásul csütörtökön 11 fok lesz a legmelegebb. Wake me up when November ends.

2013. december 18.
2013. november 7.

Szép, novemberi reggel

Fél hétkor a hónapra jellemző csapadék, az aprószemű, hideg, ragadós permet borította a várost. Az Országos Meteorológiai szolgálat szerint délutánra felszakadozhat a felhőzet és akár a nap is kisüthet. Akár 19 fok is lehet, késő este pedig 5-11.

2011. január 21.
2010. december 5.
2010. december 3.
2010. november 29.

Tudomány alulról

Marvin rövid beszámolója laikus szemmel a novemberi előadásokról.

A Budapest Science Meetup deklarált célja többek közt, hogy a félig vagy teljesen szakmai közönség mellett a laikus befogadó előtt is népszerűvé tegye a tudomány és technika legújabb vívmányait, sőt esetleg kedvet is csináljon hozzájuk. Mennyire sikerült ez a harmadik alkalommal? Az egy egész főből álló kísérleti csoport, vagyis az én reprezentatívnak távolról sem nevezhető mintám alapján nagy következtetéseket levonni nem lehet, kicsiket viszont igen.

Orgel Csilla fejtegetései a marsi és földi gleccserek hasonlóságairól, meg persze különbségeiről (a legfőbb mondjuk az, hogy a Marson ilyenek már nincsenek, egykori tevékenységükre lehet csak következtetni) megfelelő felütésnek bizonyultak, mivel nem éltek vissza a kívülállók könnyen lankadó érdeklődésével, ugyanakkor vélhetően szakértőknek is tudtak újdonsággal szolgálni. Galántai Zoltán a könnyebb végén fogta meg a dolgokat, jó értelemben vett könnyed átvezető műsorszáma a jövőben egyre bonyolódó szerelmi életünkről a szórakoztató ismeretterjesztés remek példája, főleg hogy egyszer sem engedett az olcsó poénok csáberejének, elkerülte a bulvárgagyit, és persze az is elsőre feltűnt, milyen rutinos előadóval állunk szemben.

Ezután következett a sűrűje, a tudomány és laza érdeklődő szempontjából egyaránt. Persze könnyebb a dolga annak, aki az emberformájú géppel szőtt románc jogi következményeiről hipotetizál, mint annak, akinek az esőerdők lombjában tenyésző, fán lakó növények magánéletét kell vonzóvá tenni a hallgatóság előtt. Az utolsó két előadó úgy döntött, inkább a komolyság javára téved. Vashegyi Ildikó közép-amerikai megfigyelései a fenti témáról sajnos többnyire megmaradtak belső poénnak, legalábbis e sorok szerzőjének korlátolt nézőpontjából, míg Dóczi Róberttől legalább annyi kiderült, hogy a növények reakciói a külvilág stresszhatásaira ugyanannak a génkészletnek a különféle megnyilvánulásai - elnézést a pontatlan, netán hibás fogalmazásért, messziről nagyjából ennyi esett le. Az összhatás, mármint az egész estéé tehát inkább végletes, mint közérthető/középutas. A további sikeres működéshez, azt hiszem, a két végpontot kellene közelíteni, így az alulművelt nézőnek se kéne néha az értelmesen maga elé bámulás végső eszközéhez nyúlni, és a szakmai köröknek is jutna érdemi anyag.

2010. november 7.

Azonnali közlésre: a novemberi meetup programja

November 17. 19 óra, Tűzraktér

Jelentkezés a meetup.com oldalán.

Orgel Csilla - Gleccserek a Marson

ELTE Földrajz- Földtudományi Intézet, Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék

Az 1970-es években a Mars közepes szélességein olyan alakzatokat véltek felfedezni a szakemberek, mint amilyenek a Földön glaciális és periglaciális környezetekben fordulnak elő. Ma már tudjuk róluk, hogy törmelékkel fedett egykori gleccserek maradványairól van szó. Jelenlétük a Vörös Bolygón bekövetkezett többszörös eljegesedési fázisokra vezethető vissza. Felszínükön megjelenő kriokarsztos mintázatok eltérőek az égitest különböző területein. Érdekes kutatási területe ez a geológiának, klimatológiának és az asztrobiológiának egyaránt.

 

Dr. Galántai Zoltán, Túri Anikó - Szex, házaság, párkapcsolatok a jövőben

A házasság és a szex is meg fog változni, mint minden más. És hogy hogyan? Ami a párkapcsolatokat illeti, már most látszanak jelei, hogy a 21. században talán nem is lesz olyan stabil, és biztosan egészen máshova fognak esni a hangsúlyok. Talán nem fogunk folyamatosan együtt élni Vele. Talán még kevésbé fog egy életre szólni, és talán nem is csak férfiakra vagy nőkre leszünk féltékenyek, hanem robotokra is (bármennyire furcsán hangozzék is ez most).

Mint jövőkutatók (és mint férfiak és nők) úgy gondoljuk, kevés ennél izgalmasabb téma van.

 

Vashegyi Ildikó - Trópusi esőerdők növénytársulásainak vizsgálata

Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutatóintézet - Növényi Molekuláris Biológia Osztály

Az előadásban sor kerül a trópusi erdők lombkoronaszintjeiben kialakuló, speciális növénytársulások ökofiziológiai vizsgálatának bemutatására. Miért érdemes, hogyan lehet 40-60 méter magas óriásfákat vizsgálni? Mire lehet az ilyen kutatásokból következtetni? Guatemalában többféle erdőtípus megtalálható, a prezentáció során a hegyvidéki köderdőkről és a síkvidéki, másodlagos trópusi erdőkről lrsz szó. A köderdő egy érintetlen, kekchi indiánok által lakott hegyen található, a Biotopo del Quetzal nevű természetvédelmi területen. A síkvidéki trópusi erdő az El Mirador nevű régészeti lelőhelyen terül el. Itt volt a maja civilizáció preklasszikus korának legnagyobb városa, amit Kr.u. 50-ben hagytak el a lakók, utána kezdett visszaerdősödni.

 

Dóczi Róbert - Molekuláris növényi stresszadaptáció, avagy mit csinál a bajban, aki nem tud elfutni?

MTA Mezőgazdasági Kutatóintézet, Martonvásár, Növényi Sejtbiológiai Osztály

A növényi eredetű termékekre egyre nagyobb igény jelentkezik, újabban már fosziliamentes üzemanyagként is, miközben a művelhető földterület folyamatosan csökken. Ezért a növényi ellenállóképesség megértése egyre szükségszerűbbé válik.

A növények helyhezkötött életmódjuk miatt kénytelenek az őket érő környezeti stresszhatásokhoz  genetikailag kódolt védekezőmechanizmusok összehangolt működtetésével alkalmazkodni. A környezeti ingereket érzékelő receptormolekulák kémiai természetű változások láncolatait indítják el a sejtben, amelyek közül a legfontosabb a jelátviteli fehérjék foszforilációja, amely a fehérjeműködés „kapcsolószerű” szabályozását teszi lehetővé. A molekuláris jelátviteli pályákon keresztül a sejtmagba eljuttatott ingerek a génműködés (vagyis az egyes génekről keletkező fehérjék mennyiségének) megfelelő változásait eredményezik. Az egymást dominóelv szerint foszforiláló fehérjék kaszkádszerű láncolatából álló jelátviteli utak széles körben elterjedtek az élővilágban, és központi szerepet játszanak a növényi stresszadaptációban is.

 

Könyökölj a share-gombokra! ;)