Az évforduló november elsején volt, Szerbiában országszerte tízezrek emlékeztek a halálos áldozatokra.
A kemény hangvételű dokumentumot a britek publikálták.
A nyilatkozatban az uniós tagállamok – Magyarországot leszámítva – elkötelezték magukat Ukrajna további támogatása mellett is.
Arra hivatkoznak, hogy a civilek szenvedése új mélypontot ért el. Izrael elutasította a nyilatkozatot, szerinte azt a Hamásznak kell címezni.
Pedig Putyin ott sem volt.
Az Egyesült Államok viszont nincs az aláírók között.
Nehogy a 35 embert meggyilkoló és 119-et megsebesítő támadás elítélése megzavarja a béketörekvéseket.
Három éve minden évben kiadnak egy ilyet, és eddig mindig agresszornak minősítették benne Oroszországot.
Végül Magyarország is áttanulmányozta a venezuelai jelentéseket a választási csalásról, és hozzájárult a közös EU-s nyilatkozathoz.
A hétfői kormányinfón kérdeztük Gulyás Gergelyt arról, hogy miért egyedül a magyar kormány ellenezte a döntést elítélő nyilatkozatot.
„Az úgynevezett kegyelmi botrányban való érintettsége és püspöki tisztségéhez való ragaszkodása miatt egyházunk napról napra veszít hiteléből.”
Ezt az uniós nyilatkozatot blokkolta Magyarország.
Túl keménynek tartották a szöveget.
A gyermekvédő szervezeteket tömörítő koalíció szerint Novák döntése „teljességgel elfogadhatatlan és összeegyeztethetetlen” az Alaptörvénnyel és az ENSZ Gyermekjogi Egyezményével.
Orbán Viktor a tárgyalások után jogi értelemben vett nemi erőszakot emlegetett.