A Nemzeti Választási Biztosság szerint az alaptörvény miatt nem lehet ilyesmiről szavaztatni.
A BME egyik tanára írt egy elemzést, amiben a Bős-Nagymaroshoz és a földgázfüggéshez hasonló hibának nevezi a paksi bővítést. Szerinte nem ilyen, és nem ennyibe kerülő erőművet kellett volna venne. Mert a világ nem erre megy.
A múlt csütörtöki paksi atomerőmű bővítés megszavazását szirénázta szét a négy képviselő. A maximális összeget veszik el fizetésükből
Jávor Benedek azt mondta a hétfői tüntetésen, hogy az április 6-i választás egyben népszavazás is lesz, és akkor majd eltörlik a paksi paktumot.
Ha akarta volna visszaküldhette volna a paksi törvényt. És amíg nem írta alá, addig népszavazást is ki lehetett volna írni róla.
Összesen nyolc személyt állítottak elő, amiért a Sándor palotánál tiltakoztak Paks miatt.
Az Együtt-PM aktivistái zálogba vettek két zászlót Áder erkélyéről és azt üzenték, a köztársasági elnök vagy dobja vissza a paksi szerződést, vagy írjon ki népszavazást.
A tiltakozással vegyes szabadesést a thai-laoszi határnál hajtották végre.
Egy csomó fideszes potentát hiányzott a parlamentből, de Gyurcsány és Mesterházy sem volt ott.
Úgy néz ki, hogy öt teljes órát pazarolnak majd a Parlamentben arra, hogy ezzel a marginális kis atomerőmű építéssel foglalkozzanak.
A paksi bővítés törvényjavaslatából nem derül ki, mennyit és hogyan fizetünk majd Oroszországnak. A képviselők is úgy szavaznak, hogy erről fogalmuk sincs. Az oroszok akkora összeget írnak be, amekkorát akarnak. Ilyet még a kommunisták sem csináltak, amikor az első erőművet építették. Itt vannak a legparább dolgok a paksi paktumból.
Gyurcsány és Jávor szerint Paks hazaárulás, Bajnai pedig azt mondta, az Orbán-kormány szimbóluma nem a trafik, hanem az atomerőmű. Ezernél is többen fagyoskodtak, hogy tüntessenek a paksi megállapodás miatt.