A tobzoskákkal kegyetlenül bánik az emberiség, de a koronavírus miatt talán végre kénytelenek leszünk békén hagyni őket.

Kína bírálta ezt a lépést, mondván, Amerika utasításait követik.

Az Oxfordi Egyetem fejlesztette ki a vakcinát, csütörtöktől kezdik kipróbálni önkéntes jelentkezőkön.

A képviselő szerint a kevés teszt és a részletes területi adatok hiánya miatt a kormány olyan lapos görbét rajzol, amilyet akar, de ez nem jelenti azt, hogy a valóságban olyan is marad.

Hány fertőzött lehet? Hány embert ölt meg ténylegesen a koronavírus? Hogyan kell értelmezni az előrejelzéseket?

Az 50 év alatti fertőzöttek 10-15 százalékának vannak egyáltalán tünetei.

Ha jól sikerül, április végén vagy május elején jöhetnek az emberi tesztek is.

Egy nemzetközi kutatócsoport szerint a vírus eredeti hordozójának tekintett állatokban talált koronavírusokban nincs jelen az a mutáció, amely különösen alkalmassá teszi a vírust az emberi sejtek megfertőzésére.

Ha megpróbáltak volna új kórokozót szerkeszteni, akkor egy már ismert, betegséget okozó gerincéből indult volna ki, de ennek a gerince eltér a már ismert koronavírusokétól, és a denevérekben és tobzoskákban található rokonvírusokhoz hasonlít.

És már ahhoz is az kéne, hogy egyáltalán ne vizsgálják állatokon a vakcina hatásosságát és veszélyeit. Vészhelyzetekben még az orvosetikusok szerint is lehet lazítani a standardokon, de ez esetben a beoltottakat kell majd nyomon követni a veszélyek kiszűréséhez.