Tobzoskák lehettek a Vuhan-vírus köztes hordozói
2020 február 07., 11:36
Nélkülük talán nem volna világjárvány, mégis ők lehetnek a nagy nyertesei
Az új típusú koronavírus okozta világjárvány az emberiség nagy tragédiája, de egy állatnak a túlélést jelentheti: a tobzoskáknak.
A tobzoskaalakúak ma élő legközelebbi rokonai a ragadozó emlősök, a két csoport közös őse 75 millió éve vált el egymástól, az egyik ágon a tobzoskák alakultak ki, a másikon a ragadozó emlősök (kutyaalkatúak, macskaalkatúak, úszólábúak, stb.). A tobzoskák éjszakai életet élnek, és félénkek, rovarokkal, például hangyákkal és termeszekkel táplálkoznak. Hasonlítanak a hangyászokra, de nincsenek közeli rokonságban velük. Az emlősök között egyedülálló módon a testüket keratinból álló (az emberi körömhöz hasonló), kemény, pikkelyes védőréteg borítja.
Ma a tobzoskák a leggyakrabban csempészett emlősök. Az illegális vadászatuknak két fő oka van:
- A húsuk több délkelet-ázsiai országban is ínyencségnek számít, főleg Kínában és Vietnamban.
- A pikkelyeiket használják a kínai hagyományos orvoslásban is.
A tobzoskák rendjének nyolc faja maradt fent, négy Afrikában (fehérhasú tobzoska, hosszúfarkú tobzoska, óriás tobzoska, tömpefarkú tobzoska), négy pedig Ázsiában (indiai tobzoska, kínai tobzoska, jávai tobzoska, palawani tobzoska) él, utóbbiak közül három is súlyosan veszélyeztetett. Állatvédők az utóbbi években attól tartottak, hogy ha a helyzet nem javul sürgősen, az évtized végére több tobzoskafaj is kihalhat.
Januárban egy kínai származású, Amerikában élő fotós közölt képeket az azóta bezárt, vuhani halpiacról, ahol nem csak halat, hanem mindenféle vadállat húsát lehetett kapni, köztük farkaskölyökét, cibetmacskáét, vagy éppen tevéét is. Az ilyen piacokon a húsokat gyakran egymásra zsúfolják, egészségtelen körülmények között tartják, sok ember közelében, ami tökéletes lehetőség a vírusnak, hogy átugorjon más fajokra.
Egy nemzetközi kutatócsoport nemrég megerősítette azt a február elején született elméletet, hogy a Kínába csempészett tobzoskák egy olyan vírus köztes hordozói lehetnek, ami nagyon hasonlít a Covid-19-et okozó SARS-CoV-2 koronavírusra. A kínai kutatók eredetileg azt kommunikálták, hogy 99 százalékos a hasonlóság az új koronavírus és a tobzoskákban talált vírus között, de február végére kiderült, hogy csak 90,3 százalék.
A kínai kormány a járvány kitörése óta fellépett a vadhúskereskedelem ellen. Február végén utasításban tiltották be a vadon élő állatok húsának mindenféle felhasználását országszerte, tovább korlátozva a vadon élő állatok kereskedelmét, amit a Természetvédelmi Világalap (WWF) időszerű és szükséges lépésnek nevezett.
De a tobzoskakereskedelem már eddig is tilos volt. A tobzoskák feketepiaca ellen az utóbbi években több döntést is hoztak. 2016-ban 183 ország teljesen betiltotta a tobzoskák nemzetközi kereskedelmét a veszélyeztetett fajok nemzetközi kereskedelméről szóló washingtoni egyezményben, és mind a 8 tobzoskafajt a különösen veszélyeztetett fajok közé sorolták, így a lehető legszigorúbb védelmet kapták.
Ennek ellenére a tobzoskakereskedelem nem szűnt meg, csak átalakult. A Guardiannek nyilatkozó kínai állatvédők szerint 2016 előtt egészben lefagyasztott tobzoskákat csempésztek be Kínába Délkelet-Ázsia más részeiről, manapság viszont leginkább csak tobzoskapikkelyekből áll egy-egy szállítmány, ezeket gyakran Nigériából hozzák hajón. Ezek a szállítmányok csak akkor minősülnek törvényesnek, ha hiteles forrásokból származnak, de – amint ez gyakran előfordul – a kereskedők megtalálják a módját, hogy kijátsszák a szabályokat. Idén január óta a kínai biztosítási szolgáltatók nem támogatják a tobzoskapikkelyből készült gyógyszereket, hosszabb távon ez döntheti be a piacot.
A vírus eredeti hordozói egyébként denevérek lehettek, ahogy az elmúlt években a SARS és a MERS esetében is történt. A patkódenevérekről ismert, hogy a RaTG13 nevű vírust hordozzák, aminek a genomja 96 százalékban azonos a SARS-CoV-2-vel. Feltételezések szerint a világ denevérei, amiknek rendkívüli az immunrendszerük, akár több ezer különböző koronavírust is hordozhatnak. A kulcskérdés az, hogy a mostani vírus hogyan szerezte meg a genomja azon szekvenciáit, amik lehetővé teszik, hogy erősen kötődjön az emberi sejtekhez, és így megfertőzze őket, a denevérvírus ugyanis nem rendelkezik ezekkel a szekvenciákkal.
Az egyik lehetőség az, hogy a denevérvírus pár hónappal a járvány előtt átugrott az emberekre, de ekkor még nem volt különösebben fertőző vagy veszélyes, viszont idővel mutálódhatott, és megszerezte azokat a kulcsfontosságú genetikai szekvenciákat, amik fertőzővé tették.
A másik lehetőség, hogy köztes hordozót vett igénybe, és itt kerülhetett képbe a tobzoska. A Kínába csempészett tobzoskákban található vírus ugyan kevésbé hasonlít a SARS-CoV-2-re, mint a denevérben lévő, de a genomjának megvan a kritikus kötőszekvenciája, ami hasonló a most emberről emberre terjedő víruséhoz. Az ilyen típusú vírusokban a rekombináció gyakori, lehetséges, hogy a denevérből és a tobzoskából származó vírus egy gazdatestben találkozott, és így alakult ki az újfajta.
A 2002-2004-es SARS-járvány idején hasonló történt: vadon élő denevérektől eredt a vírus, és 2017-ben a kutatók találtak is egy barlangot Kínában, ahol a denevérek a SARS-szal szinte teljesen megegyező vírust hordoztak. De az a vírus az emberre valószínűleg cibetmacskán keresztül ugrott át, emiatt Kína átmenetileg be is tiltotta a cibetmacska-kereskedelmet. A 2012-es MERS-járvány pedig vélhetően tevéken keresztül jutott át az emberre.
Egyelőre még mindig nem bizonyított, hogy biztosan tobzoska lett volna a köztes hordozó, sajnos a SARS-járvány után is sok évbe tellett, mire sikerült kézzelfogható eredményre jutni. Az biztos, hogy az új koronavírus természetes eredetű, nem laboratóriumi manipuláció eredménye. Ausztrália már nemzetközi vizsgálatot sürget annak kiderítésére, honnan ered a vírus, Kína ezt a lépést élesen bírálta, egyre távolítva magától az ügyet.
A tobzoskák mindenesetre nyerhetnek a járvánnyal: a kínai hatóságok már eleve évek óta akadályozták a feketepiacot, és most, hogy a vírus miatt nagyobb figyelem irányult a tobzoskákra, mint potenciális veszélyforrásokra, az eddigi fogyasztóik is sokan felhagyhatnak a vásárlásukkal. Ezzel veszteségessé válna az üzlet, így megszűnne a piac, és a tobzoskák, illetve más vadállatok is békében élhetnének. Ráadásul a mostanihoz hasonló, emberekre veszélyes járványok esélye is csökkenhetne.