Ha beleszakadnak is, akkor se lehet egy évnél gyorsabban védőoltást kifejleszteni
Egy-másfél év, hangzott el az elmúlt másfél hónapban, a koronavírusjárvány kirobbanása óta tippként, hogy mennyi idő alatt készülhet el a védőoltás a tavaly év végén felfedezett új típusú koronavírus, a SARS-CoV-2 ellen. Igaz, a jóslathoz mindig hozzátették, hogy optimista becslés szerint. Nagyon optimista becslés szerint. "Hagyományosan egy vakcina megalkotása 15-20 éves folyamat. Ez jelen esetben elofagdhatatlan" - mondta a STAT című élettudományi és gyógyszerészeti szakfolyóiratnak Mark Feinberg, a Nemzetközi AIDS-vakcina Kezdeményezés elnök-vezérigazgatója, aki a Merck gyógyszergyár vakcinarészlegének vezetőjeként kulcsszerepet játszott az ebola elleni immunizáció kifejlesztésében. "Amikor olyan jóslatokat hallok, hogy legjobb esetben egy-másfél év múlva elérhető lesz a vakcina... esélyünk sincs megközelíteni ezt a menetrendet, hacsak nem közelítünk új irányból" - mondta.
Az életből vett példák mindenképpen Feinberget gazolják. Egy kollégája, Dr. Peter Hoetz például hosszú évekig tartó kutatás után 2016-ban állt elő egy védőoltással, mely képes megvédeni a beoltottat a 2002-2003-as SARS-járványt okozó SAR-CoV vrussal szemben. Vagyis nem egy-másfél, hanem bő tíz évébe került a vakcina kifejlesztése. De gyógyszer még így se lett belőle. 2016-ban már híre se volt a SARS-nak, és még híre se lehetett a COVID-19-nek, a betegségnek, amit egy másik új típusú koronavírus okozott, amely azonban tulajdonságaiban eléggé hasonlít ahhoz a 2002-2003-as járványt okozóhoz, hogy majdnem ugyanúgy nevezzék el: SARS-CoV-2.
"Mindennel megpróbálkoztunk, hogy befektetőket, vagy pályázati forrásokat találjunk a klinikai tesztekhez. De nem sikerült felkeltenünk az érdeklődést" - mesélte Hotez, a Texasi Gyermekkórház oltóanyag-fejlesztő központjának társigazgatója, a Baylor Egyetem Trópusi Betegségek Iskolájának dékánja. Szerinte ez nagyon nagy elmulasztott lehetőség volt, szerinte a két előző, új típusú koronavírus okozta járvány, a SARS és a MERS után komoly állami pénzeket és piaci befektetéseket kellett volna tenni a vakcinafejlesztésbe egy jövőbeni járvány megelőzésére. Ehelyett az általa fejlesztett vakcina négy éve a fagyasztóban van, és semmivel sincsenek közelebb a kereskedelmi gyártásához.
"Tragédia, hogy nem lesz készen vakcinánk erre a járványra. Gyakorlatilag egyik kezünket a hátunk mögé kötve harcolunk a járvánnyal" - mondta bő másfél hete az amerikai képviselőház tudományos bizottságának meghallgatásán.
Elszalajtott lehetőség
Hotez lefagyasztott vakcinájával most újra kísérleteznek. James LeDuc, a Glavestoni Nemzeti Laboratórium kutatója februárban kapott egy élő mintát az új koronavírusból, amit Hotez vakcinájának tesztelésére használhat. De mielőtt ehhez hozzáfoghatna, még ki kell tenyésztenie egy egérkolóniát, amelynek egyedeit úgy módosították, hogy alkalmasak legyenek az emberi megbetegedés replikálására.
Önmagában ez, a tesztalanyok legyártása hónapokig tarthat. De a lépés kikerülhetetlennek tűnik: a vakcinafejlesztésben ismert jelenség, hogy egy hatásosnak gondolt szer valójában csak súlyosbítja a betegség lefolyását. Ennek kiszűrését, a megfelelő vakcinációs stragégia kiválasztásában. Ha rendelkezésre álltak volna a források, ezt a munkát végezhették volna már el az elmúlt négy évben Hotez vakcináján, amit ugyan egy másik koronavírus-törzs ellen fejlesztett ki, de kutatási tapasztalatait most is fel lehetne használni - nem sötétben tapogatózva kellene újra végigpróbálni minden lehetőséget.
Ezt a folyamatot gyorsítaná fel az eddigi legbiztatóbb kijelentéseket tevő amerikai gyógyszercég, a Moderna, ami az amerikai NIAID intézettel közösen a SARS-CoV-2 genomjából származó információk segítségével készített kísérleti oltóanyagot. Ezt az állatkísérletek átugrásával a tervek szerint már áprilisban embereken tesztelhetik.
De ez se gyors folyamat. Már az is legalább három hónapig tart, amíg azt eldönthetik, hogy az oltóanyag egyáltalán biztonságos-e emberi használatra. A hatásosságát ezután még további 6-8 hónapon át kell majd tesztelni. Vagyis ebben a gyorsított menetrendben is még legalább egy évnyire vagyunk egyáltalán attól, hogy bebizonyosodjon az oltóanyag hatásossága és veszélytelensége, a gyártás és az oltóanyag terjesztése - melyek szintén nem jelentéktelen nehézségek - csak ezután kezdődhet. Némi tartózkodásra ad okot, hogy a Moderna korábban már több, hasonló módszerekkel tervezett oltást is készített, de ezek közül ezidáig egyet sem sikerült forgalomba hoznia.
A cikk elején már idézett Mark Feinberg mindenesetre most úgy véli, hogy az állatkísérletek kihagyása az aktuális vészhelyzetben "nem pusztán szükségszerű, hanem az egyedüli lehetőség". Az orvosetikusok ugyanakkor kételkednek abban, hogy a sietségből adódó előnyök összességében felülmúlják-e az ehhez társuló kockázatokat. "A járványok és katasztrófahelyzetek gyakran elég nyomást jelentenek ahhoz, hogy felfüggesszük a szabályokat, jogokat és az etikus eljárás normális szabályait. Gyakran ezek a döntések utólag ostobának tűnnek" - mondta a STAT-nak Jonathan Kimmelman, a McGill Egyetem biomedikai etika osztályának igazgatója.
Arthur Caplan, a New York University Grossman Orvosképzőjének orvosetikus professzora szerint amennyiben a Moderna új típusú vakcinája hatásosnak is bizonyulna, akkor majd a fejlesztés folyamatának felgyorsítása miatt különös figyelmet kell fordítani a beoltottak megfigyelésére, hogy utólag kiszűrhessék a kockázatokat.