Hat embert súlyos agykárosodással kellett kórházba szállítani, egy már meghalt. Meg lehetett volna előzni a tragédiát?

A Duchenne-féle izomsorvadásnak eddig nem volt igazi ellenszere. Egy új, génterápiás eljárás most megújult reményt adhat a betegek családjainak.

Az újkőkor hajnalán barna bőrű, kék szemű vadászok lakták Európát. Pár ezer év alatt azonban gyökeresen megváltozott a kontinens genetikai összetétele. Ismét jelentkezik az impakták.

Régen legalábbis azt gondoltuk. Ma már ez nem tűnik valószínűnek.

Egy évtizede vagyunk képesek fénnyel manipulálni az idegsejtek működését. Ölveczky Bence felismerése azonban számos eddigi „optogenetikai” kísérlet értelmezését megkérdőjelezheti.

De megéri-e géntechnológiával kiirtani például a maláriát terjesztő szúnyogot? Milyen hatása lesz ennek a természetre? Működhet-e az ember által tervezett élővilág?

Nem Jurrasic World, hanem annál is izgalmasabb: megjelent az első "magyar" dinoszaurusz leleteket bemutató könyv.

Az előadásokban szó lesz a daganatok kialakulásához vezető genetikai mutációkról, a relativitáselmélet és a kvantumelmélet közötti szakadék áthidalásáról, végül pedig az ókori Aquincum fürdőkultúrájáról.

„Az elképzelhetetlen elképzelhető lett.” Az emberi génállomány is szerkeszthető. De meddig mehetünk el? Ez lett az év legfontosabb kérdése, a múlt héten Washingtonban vitatkoztak róla.

Az MRI idegrendszeri kutatásokban való alkalmazásáról, evolúciós folyamatok szintetikus biológia eszközeivel történő vizsgálatáról és "A marsi" könyv és film realisztikusságáról lesz szó.