Az amerikai katonai bázisok védelmére küldtek elfogó drónokat is.
Hétfőn további két mentesítő járat érkezik.
Irán az első naptól kezdve támadja az amerikai támaszpontoknak otthont adó arab országokat. Trump azt szeretné, ha európai szövetségesei többet tennének. Irán proxy milíciái is aktivizálták magukat. Kiszélesedhet a konfliktus?
Az Irán elleni amerikai-izraeli háború első szakasza a támadások szempontjából sikeres volt – kérdés, hogy mi következik ezután. Trump rezsimváltást akar, de katonák beküldése nélkül ezt nagyon nehéz elképzelni.
Újabb több száz járatot töröltek hétfőn, meghosszabbítva a globális légi közlekedésben kialakult káoszt, amelyben már több százezer utas rekedt külföldön.
Irán az elmúlt években meggyengült, és ezt az ellenségei most kihasználták, de korántsem biztos, hogy sikerül megdönteni a rezsimet a légi csapásokkal, az meg főleg nem, hogy ami utána jön, jobb lesz, mint ami eddig volt. A környező arab országokban mindeközben azon gondolkoznak, beszálljanak-e a háborúba.
Ez háború egész másnak ígérkezik, mint a tavaly júniusi 12 napos. Trumpnak felróják, hogy javában tárgyalt az irániakkal, amikor támadást indított, és keveseket győzött meg arról is, hogy Irán közvetlen fenyegetést jelent az USA-ra. A nyilvánvaló cél az iráni rezsim megbuktatása, de egyelőre nem látni, csak légicsapásokkal ezt hogyan lehet elérni.
Új jelenség, hogy nem kis részben drónok végeznek újságírókkal.
A belpolitikai botrányokhoz szokott Libanonban is szintlépést jelent a legújabb botrány: a gyanú szerint egy befolyásos sejk megbízásából eljáró férfi még a miniszterelnök-választásba is bele tudott szólni.
Az eseményt Mohamed bin Szalmán koronaherceg futurisztikus gigaprojektjében, a jelenleg is csak papíron létező NEOM városában rendezték volna meg, a halasztás okát nem közölték.
Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek egy évtizede még szövetségesként léptek fel, mostanra azonban Jementől Szudánon át egyre több konfliktusban kerülnek az ellentétes oldalra. Az év végén megvolt az első közvetlenebb konfliktus is a két ország között, amelyek versengése az egész régió sorsára hatással lehet.
A királyság állami vagyonalapja ugyanis az alacsony olajárak miatt szeretné csökkenteni a kiadásait. És bár a sportcélú kiadások prioritást jelentenek, még így is áldozatul eshet ennek néhány világbajnoki projekt.