Az iráni háború mindennél jobban megmutatta az USA és szövetségesei közötti törésvonalat. Donald Trump mindent megtett, hogy a többi NATO-tagállamot elidegenítse. A katonai szövetség jövője kérdéses, de abban se lehetünk biztosak, hogy most betölti a funkcióját. Milyen lehetőségek állnak a NATO előtt?

A hatóságok szerint a csecsemő egy feltehetően bandákhoz köthető lövöldözés ártatlan áldozata volt.

A francia elnök élesen bírálta Donald Trumpot is, amiért az a NATO-ból való kilépéssel fenyegetőzik és „nap mint nap kétségbe vonja” Washington elkötelezettségét.

A Hormuzi-szoros iráni blokádja már nem csak regionális krízis: az olaj-, LNG- és műtrágyaszállítások drámai visszaesése egyszerre fenyegeti Ázsia energiaellátását, Európa üzemanyagpiacát és a globális élelmezésbiztonságot. A szakértők szerint a valódi sokk még csak most következik.

„El kell kezdenetek megtanulni, hogyan harcoljatok magatokért, az U.S.A. többé nem lesz ott, hogy segítsen nektek, ahogy ti sem voltatok ott nekünk.”

Ron DeSantis republikánus floridai kormányzó nyalt be ezzel a főnökének.

Washington azt javasolta, hogy az egyik lengyel Patriot üteget vezényeljék át a Közel-Keletre. A lengyel védelmi miniszter viszont közölte, a rendszerek továbbra is Lengyelország és a NATO keleti szárnyának védelmét szolgálják.

A Morgan Stanley brókere az amerikai védelmi miniszter nevében kereste meg a BlackRockot egy több millió dolláros befektetés ügyében.

Tovább eszkalálódik a közel-keleti konfliktus: egy kuvaiti olajszállítót ért iráni dróntámadás az Egyesült Arab Emírségek közelében, miközben Dél-Libanonban az ENSZ indonéz békefenntartói vesztették életüket.

Korábban soha nem került fel hivatalban lévő elnök szignója a bankjegyekre.

Nyugati hírszerzési források szerint Moszkva fegyvereket, valamint élelmiszert és gyógyszert juttat Teheránba, a több ütemben zajló szállítási művelet előkészítését hamarosan befejezik.

Irán a saját feltételeihez kötné a háború lezárását.

Arról állítólag még nem született döntés, hogy a csapatok belépnének Irán területére.

Jared Isaacman igazgató azt is elmondta, hogy 2028-ig tervezik elindítani a Marsra az első atommeghajtású űrhajójukat.

Szokatlanul nagy aktivitás volt 15 perccel azelőtt, hogy az amerikai elnök közölte, tárgyaltak az irániakkal. A bejelentéstől lement az olaj ára, majd amikor Irán közölte, hogy nem is tárgyaltak, újra felment. Ezen néhányan nagyon jól kerestek.