Oroszország drónokat küldhet Iránnak

külföld

A nyugati hírszerzési jelentések szerint Oroszország közel áll ahhoz, hogy több ütemben drónokat, gyógyszereket és élelmiszert szállítson Iránba – írja a Financial Times.

Két, az ügyet ismerő forrás szerint magas rangú iráni és orosz vezetők már napokkal azután titkos egyeztetésekbe kezdtek a drónszállításokról, hogy Izrael és az Egyesült Államok csapást mért Teheránra. A szállítások előkészítése március elején indult, és várhatóan a hónap végére zárul le.

Moszkva szoros kapcsolatban áll Teheránnal, és jelentős harctéri támogatást –műholdfelvételeket, hírszerzési információkat – nyújtott szövetségesének. A drónszállítások az első konkrét jelei lennének annak, hogy Oroszország a háború kezdete óta hajlandó közvetlen katonai támogatást nyújtani Iránnak. Eddig nyilvánosan csak a humanitárius szerepvállalásukat hangsúlyozták.

Fotó: MORTEZA NIKOUBAZL/NurPhoto via AFP

Arra a kérdésre, hogy Moszkva küld-e drónokat Iránnak, a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov úgy reagált:

„Jelenleg rengeteg a félrevezető információ. Egy azonban biztos: folyamatos párbeszédben állunk az iráni vezetéssel.”

Az iráni hadsereg már eddig is nagy hangsúlyt fektetett az úgynevezett egyirányú támadó drónoknak, amikből több ezret vetett be a régióban. Ezek olcsók és könnyen gyárthatók, ugyanakkor korlátozott képességűek. A szakértők szerint Teheránnak nem mennyiségi, hanem minőségi fejlesztésre van szüksége – fejlettebb navigációval, nagyobb teherbírással és jobb védelemmel rendelkező eszközökre.

Egyelőre nem tudni, milyen típusú drónokat szállít Oroszország Iránnak, de a lap szerint várhatóan a Geran–2-höz hasonló, az iráni Shahed–136-ra épülő modelleket kaphatnak. Szakértők szerint Irán azért kér orosz drónokat, hogy lemásolja és továbbfejlessze a technológiát, amivel hatékonyabbak lehetnek a csapásaik. Az oroszok ugyanis már javítottak ezeken a drónokon, jobb lett a navigációjuk, erősebbek és ellenállóbbak a zavarás ellen.

Irán fejlettebb légvédelmet is szeretne, de Oroszország nem adja át a legmodernebb S–400-as rendszert. A döntés növelné a feszültséget az Egyesült Államokkal, és orosz katonák bevonását is igényelné. Bár a két ország együttműködik, nem kötöttek kölcsönös katonai védelmi egyezményt.