1989-ben bezárt a pesterzsébeti Világosság mozi. A csőd szélén támolygó magyar pártállam ott próbált spórolni, ahol csak tudott: az egész országban becsukták a veszteségesen működő, kisebb kulturális intézményeket.

Egy csomó erzsébeti siratta a Világosságot, de nem mindenki. Egy 29 éves srác a mozitól 20 perc sétára lévő Sárrét utcában, egy rozoga, egyszintes házban épp azt tervezgette, mihez lehetne kezdeni az üresen maradó épülettel.

Nem volt tanult, de ravaszsága és esze miatt így is tisztelték és ismerték Budapesten, neve volt a taxisok között. A taxizás mellett kurvákat is futtatott, átlátta, hogyan működik a fővárosi szexipar. Fejpénzért fuvarozott vendégeket és lányokat a kezdetleges nightclubokba.

Évek óta szeretett volna saját klubot nyitni, mert elege volt taxizásból, és megunta, hogy nem ő szakítja a nagy pénzt, csak egy lepukkant taxi kormánya mögül nézi, ahogyan a vendégek tele pénztárcával, kurvákat ölelve beözönlenek az éjjeli bárokba, aztán megkopasztva jönnek ki.

A kiürített, lepusztuló mozi pont azt a lehetőséget hozta el, amit régóta várt. 1989 végén alapított egy céget, és felújította az épületet.

Így lett a Világosság moziból Red Palace nightclub, és így lett Vizoviczki Lászlóból, a piti taxis-striciből vállalkozó.

A Red Palace nagyon jól ment, de csak gyakorlópálya volt ahhoz képest, ami később következett. Vizoviczki 1992-ben megnyitotta új klubját, a Dolce Vitát, ami már a belvárosban, az V. kerületi Október 6. utcában működött, a Red Palace-nál sokkal nagyobb forgalommal.

Az üzletet segítette az is, hogy a 90-es években még mai szemmel nézve is elképesztően liberális légkörben működtek itthon a szexuális szolgáltatók. A nightclubokat és a prostituáltakat is alig érintette állami szabályozás, a szabados légkör miatt pedig egész Európából ide jöttek az olcsó szexre és erotikára vágyó turisták.

Édes élet az V. kerületben

„Ha tudnám, hogy pontosan mit is csinált ilyen jól a Laci, akkor én is azt csináltam volna” - emlékezett Vizoviczki egyik régi embere. „Talán ő volt az első, aki felismerte, hogy érdemesebb inkább a rendőröket agyonfizetni, mint a védelmi pénzes köcsögökkel szóba állni. Hogy erre pénze honnan volt, azt nem tudom. De az tuti, hogy a rendőrséggel neki mindig is speciális volt a viszonya.”

Üzletfelei és a kilencvenes évek belvárosi vendéglátósai azzal magyarázták Vizoviczki sikerét, hogy

jóban volt a rendőrökkel, és pénzzel tömte őket.

Varga István, Vizoviczki biztonsági főnöke és jobbkeze a mostani eljárásban tett vallomásában azt mondta, hogy főnöke a kilencvenes évek elején Földvári Péter néven rendőrségi besúgó volt. Többek szerint ez a kapcsolat akkor kezdődött, amikor 1990-ben Vizoviczkit még a pesterzsébeti Red Palace vezetőjeként bevitték a rendőrök, és üzletszerű kéjelgés elősegítése miatt eljárás indult ellene. A vállalkozót azonban titokzatos okból hamarabb kiengedték, mint az ellene valló lányokat, és komoly büntetést sem kapott. Az ügyet hivatalosan csak 1997-ben zárták le, de csak 30 ezer forintra bírságolták az akkoriban már a Belvárost uraló Vizót.

Persze később, amikor tényleg súlyos maffiózókkal üzletelt, mindent megtett azért, hogy besúgó múltja titokban maradjon.

Vizoviczki birodalma a 90-es évek második felében kezdett igazán növekedni. Egyre több helyet szerzett meg az V. kerületben annak ellenére, hogy ebben az időben nagyon megszaporodtak a vetélytársai is.

1995 után ugyanis rengeteg olajvállalkozó próbálta a budapesti éjszakában tisztára mosni az olajszőkítésből szerzett milliárdjait. Éttermek, bárok, diszkók, nightclubok nyíltak, és a legtöbb mögött ott állt valamelyik olajos, aki két kézzel tolta a pénzt a vendéglátásba, hogy legalizálja a bevételeit.

A kilencvenes évek elején az olajosok azt használták ki, hogy háztartási tüzelőolaj (azaz a hto) adója jóval kisebb volt, mint a gázolajé. A hto kiszőkítésével és gázolajként eladásával hatalmas vagyont lehetett felhalmozni, a rendőrség ugyanis évekig nem lépett fel érdemben az olajosok ellen. Még a VPOP hivatalos becslései szerint is kb. 1000 milliárdos kár érte ekkoriban az államot, de a valós számok valószínűleg ennél sokkal magasabbak.

Az olajosok megjelenésével meg is indult a háború a fővárosi érdekeltségekért. A csapások azonban Vizoviczki helyeit valahogyan elkerülték. Új vetélytársai viszont komoly fenyegetésekkel találták szemben magukat. Az olajosok egyik leghatalmasabbja, Szűcs Attila Szépvölgyi úti Secret Night Clubjára például 1997. január 1-jén valakik páncéltörő rakétát lőttek. Ezt, és a korabeli hasonló akciókat a rendőrség nem kötötte Vizoviczkihez, az elkövetők kilétéről ma is csak találgatni lehet.

A legfontosabb barátság, ami a magyar alvilágban köttetett

Minden új budapesti klub eggyel több riválist jelentett Vizoviczki számára, de mire elült a roham, mégis ő maradt állva. A Vizoviczki-birodalom növekedéséből látszik, hogy az olajosok megjelenésével Vizoviczkihez is rengeteg pénz áramlott, viszont ő maga nem vett részt az olajszőkítésben.

Rengeteg vallomás szerint azonban Vizoviczki összeköttetésben volt a legrettegettebb olajvállalkozóval, Portik Tamással.

Az alvilágban sokan máig tényként kezelik, hogy Portikon keresztül áramlott olajos pénz Vizoviczkihez, és a vállalkozó ebből tudta kiterjeszteni a befolyását Budapesten. Ebből tudta finanszírozni a megvásárolt rendőrök barátságát, ebből tudta agyonnyomni a riválisait, és ebből szerzett meg a kilencvenes évek végére szinte minden fontosabb klubot a belvárosban.

Arról azonban keveset tudni, hogy Portik és Vizoviczki csoportjában ki volt a vezető. Találgatások alapján Portik eleve részben Vizoviczki nevében került az Energolba, mások szerint viszont a 90-es években Portik magától találta meg Vizoviczkit az olajos pénzekkel, majd Vizoviczki fokozatosan levált az egyre terhesebbé váló segítőről.

Portik Tamás az olajszőkítés központi cége, az Energol Rt. egyik vezetőjeként halmozott fel vagyont. Az Energolt 1994-ben alapították – Magyar Nemzet szerint a katonai titkosszolgálat fedőcégeként –, vezetői között pedig szinte kizárólag a magyar alvilággal kapcsolatban álló figurákat találunk. A vállalat csak két évig arathatott, hiszen 1996-ban már nyomozás indult a cég ellen, 1997-ben pedig elfogatóparancsot adtak ki Portikra és a többi cégvezetőre. Portikot azonban valaki figyelmeztette a veszélyre, ezért még azelőtt el tudott tűnni, hogy komolyan üldözőbe vette volna a rendőrség.

Míg a többi energolost lecsukták, addig Portik egyedül rendelkezett a megmaradt pénzzel.

A magyar hatóságok szerint 1996-ban Portik megrendelésére gyilkolták meg Prisztás József maffiózót, és ő volt a felbujtó az Aranykéz utcai robbantásnál meg a Seres Zoltán vállalkozó elleni merényletnél is. Portikot ezen kívül összefüggésbe hozták a Cinóber néven ismert Domák Ferenc 1996-os kivégzésével és Fenyő János meggyilkolásával is. Az ügyészség tehát kivétel nélkül minden fontos magyar maffiagyilkosságot Portik nyakába akar varrni.

Pedig az alvilágban többen is úgy gondolják, hogy Vizoviczki egészen közel állhatott a ma Portikhoz kapcsolt gyilkosságokhoz. Az 1996-ban agyonlőtt Prisztás József például Vizoviczki érdekeit is sérthette, hiszen Prisztásnak is rengeteg vendéglátós érdekeltsége volt. Cinóber megölése mögött is Portikot tartja felbujtónak az ügyészség, de tulajdonképpen Cinóber is részben Vizoviczki pályáján mozgott: lányokat futtatott. Portikot Domák megölésében első fokon fel is mentette a bíróság. Hivatalosan Vizoviczkit senki nem kötötte soha ezekhez a leszámolásokhoz.

Többen azt állították, hogy Vizoviczki rendőri és állambiztonsági kapcsolatainak egy része is Portiktól származik. Portiknak egészen biztosan voltak ilyen kapcsolatai, hiszen 15 éven át akadályozni tudta az ellene folyó nyomozásokat.

Portik jól mozgatta rendőri és politikai kapcsolatait. 2003-ban váratlanul törölték az ellene kiadott elfogatóparancsot, és a vállalkozó legális üzletemberként térhetett vissza közéletbe. 2008-ban még Laborc Sándorral az MSZP-s kormány titkosszolgálati vezetőjével is találkozott, és Laborc a beszélgetés leiratai szerint fideszes politikusok lejáratásával bízta meg őt.

A találkozón elhangzottakból azonban az is kiderült, hogy 2008-ra Portik befolyása rengeteget gyengült. Félt attól, hogy 2010 után előveszik a gyilkosságokért, és számított arra is, hogy régi bizalmasai elfordulnak tőle. Több ismerőse szerint 2010-re el is szegényedett. Ez magyarázhatja, hogy miért nem hagyta el az országot annak ellenére, hogy tudta: nyomoz ellene a rendőrség.

A mostani eljárásokban Vizoviczki László volt az egyetlen, aki hevesen tagadta, hogy jóban lenne Portik Tamással, pedig több vallomás szerint még a 2000-es években is egy csoportot alkottak a magyar alvilág tetején. Lehetséges, hogy a kétezres évek végére Vizoviczki is elfordult az egyre súlytalanabbá váló Portiktól. Ha az alvilágban tényleg mindenki tudta, hogy Portikot 2010 után kicsinálják, akkor logikus is, hogy Vizoviczki nem vállalt vele többé közösséget.

Portikkal szemben Vizoviczki bizonyíthatóan hatalmas vagyont halmozott fel, 2010 után pedig birodalma megtartása érdekében látványosan barátkozni kezdett az új kormánypárttal: a Hajógyárin Szent István éjszakája néven tartott elektrobulit, kormánytagokkal szervezett segélykoncertet a vörösiszap-katasztrófa áldozatainak, és a Fidelitas is rendszeresen Vizoviczki diszkóiban tartotta születésnapi bulijait. A Fidesszel viszont nem lehet igazán jóban lenni, ha az ember közben Portik Tamás barátja is.

Tehát ha Vizoviczki kapott is segítséget a 90-es években Portiktól, a kétezres években már valószínűleg egyre kevesebb szüksége volt az olajvállalkozó fokozatosan kínossá váló támogatására.

Az viszont egészen biztos, hogy Portik és Vizoviczki nem zavarták egymás üzleti érdekeltségeit. A 90-es években Portik is megszerzett belvárosi éttermeket, bárokat és nightclubokat, és Vizoviczki békén hagyta ezeket a helyeket, pedig minden más esetben kíméletlenül leszámolt a konkurenciával.

„Azt hiszed, hogy terrorizálhatod a Váci utcát?”

2000-ben már Vizoviczki volt a leghatalmasabb ember a Váci utcán, és ezt igyekezett is a környék tudtára adni. Ez látszik Vizoviczki egyik vetélytársa, Surnyák Mihály videóján is.

Surnyák Mihály azért került összetűzésbe Vizoviczkivel, mert Vizo át akarta venni Surnyák Galamb utcai nightclubját, a Tropicalt. Surnyák viszont nem adta el. Surnyák Mihálynak volt egy másik szórakozóhelye is, a Szövetség utcai White House, de ez már 1999-ben bezárt. Vallomásában a vállalkozó azt állítja, hogy a White House-t is Vizoviczki záratta be a nemzetbiztonsági kapcsolataival.

Vizoviczki 2000 nyarán úgy akarta ellehetetleníteni a Tropicalt, hogy kivezényelte a bárjaiban dolgozó lányokat és kidobókat a Galamb utca sarkaira, és

nem engedték a járókelőknek, hogy beforduljanak klub felé.

Surnyák felvételén látszik az is, hogy rendőrjárőrök annak ellenére sem tesznek semmit, hogy elég nyilvánvaló, mi történik.

Vizoviczki minden éjjel kérkedett azzal, hogy érinthetetlen az V. kerületben. Éjjelente rendszeresen végigvonult a Váci utcán, a hozzá tartozó klubok és bárok biztonsági őreinek pedig vele kellett tartaniuk. Az ilyen menetelések végére már egész csapatnyi fegyveres kidobó verődött össze Vizo mögött, és így, csoportban járkáltak fel-alá a belvárosban. A rendőrök persze látták ezt is, de nem avatkoztak bele az ekkor már Vezérnek szólított Vizoviczki ügyeibe.

Surnyák megpróbált az V. kerületi rendőrséghez fordulni. Vallomásában elmondta, hogy Vizoviczki testőrei fegyverrel vonultak fel ellene, de ennek sem lett következménye.

Surnyák és Vizoviczki viszálya végül odáig fajult, hogy ismeretlenek felrobbantották Surnyák élettársának autóját. Surnyák Vizoviczkit vádolta, Vizoviczki szerint viszont Surnyák repítette a levegőbe a kocsit, hogy ráterelje a gyanút. Annyi biztos, hogy Vizoviczki ellen indult ugyan eljárás, de ekkor sem büntették meg. Sőt, a vallomások szerint a vállalkozó több millió forintot adott át egy magas rangú rendőrnek, hogy biztosan elővegyék Surnyákot a robbantás miatt. Neki később felelnie is kellett a rendőrség előtt.

A rendőrök nem nyúltak hozzá

Vizoviczki neve a rendőrségi dokumentumok szerint 1998 és 2002 között összesen hat nyomozásban merült fel. Ezek között volt emberölés, emberölés előkészülete, zsarolás, közveszélyokozás (valószínűleg ez volt a Surnyák-féle robbantás), rongálás és egy gazdálkodási kötelezettséget sértő bűncselekmény.

De nyomozást csak az utóbbi két ügyben rendeltek el, az emberölés előkészülete miatt indított eljárást lezárták, a vállalkozó zsarolási és emberölési ügyénél pedig csak ennyi szerepel az adatbázisban: „operatív feldolgozás bizonyítékhiányos”. Ez általában azt jelenti, hogy a nyomozóknak sem sikerült elég bizonyítékot gyűjteniük ahhoz, hogy vádemelésig jusson az ügy.

Az V. kerületi rendőrök nemcsak Vizoviczki riválisai, de még az alkalmazottai szerint is a vállalkozó zsebében voltak. A mostani ügy nyomozati iratai között vannak olyan vallomások, amik szerint a kerületi rendőrök több esetben még abban is segítettek Vizoviczki alkalmazottainak, hogy behajtsák a túlárazott, sokszor több százezer forintos számlákat a becsapott külföldi vendégektől az éttermekben.

Vizoviczki elképzelése az volt, hogy minden helyet magának szerez meg a Váci utcában, és környékén. Az ezredfordulóra akkora lett a befolyása, hogy akik a belvárosban akartak szórakozóhelyet nyitni, többnyire engedélyt kellett kérjenek erre Vizoviczkitől is. A Régiposta utcai Brand New Bárt is egy ilyen engedélyezés során vette át a vállalkozó. Az egyik vallomás szerint az eredeti tulajdonosok bejelentették Vizónak, hogy szórakozóhelyet nyitnak, de ezt ő nem engedélyezte, helyette inkább átvette az üzletet.

A kétezres években Vizoviczki bérbe vette a Hajógyári-sziget déli felét, és más kerületekben is terjeszkedett. Több bárt és diszkót nyitott a II. kerületben, megszerzett egy diszkót a XI. kerületi Fehérvári úton, a XIV. kerületben, bulikat tartott a Városligetben, a VI. kerületben pedig az övé lett a Moulin Rouge, a Café Incognito, egy fagyizó, és a Nyugati pályaudvar épületében is diszkót nyitott.

Ebben a terjeszkedésben több tanú szerint is segített, hogy 2003-ban a rendőrség törölte Portik Tamást a körözött személyek listájáról, aki így legálisan is visszatérhetett az üzleti életbe. Többek szerint Portik ekkor döntötte el, hogy minden pénzét a vendéglátásba és a szórakoztatóiparba nyomja, ebből a summából pedig komoly összegek folyhattak Vizoviczkihez.

Vizoviczki birodalma azonban a Hajógyári sziget diszkóival olyan nagyra nőtt, és annyi pénzt termelt, hogy ekkor már nem volt szüksége pénzügyi támogatásra.

Ő volt a leggazdagabb a magyar alvilágban.

Nem is számolta a pénzt: a vallomások szerint ellenőrizetlenül küldte a milliókat a lefizetett főrendőröknek. Mindig annyit küldött, amennyit kértek tőle, neki nem számított. Volt rendőr, akinek a válása után segített új lakást venni, mások plazmatévére kértek tőle, megint mások új autóra. Vizoviczki könnyen adott.

A rendőrök meghálálták az adakozást: nemcsak az V. kerületben, hanem magasabb szinteken is elnézőek voltak Vizoviczkivel. A kétezres években például a K&H és a Citibank is többször jelezte a rendőrségnek, hogy Vizoviczkihez köthető bankszámlákon gyanús, nagy összegű pénzmozgásokat észlelt, amik akár pénzmosásra is utalhatnak. A Nemzeti Nyomozó Iroda Pénzmosás Elleni Osztálya azonban minden bejelentés után készségesen lezárta a vizsgálatot, mondván, hogy nem találtak bűncselekményre utaló jeleket.

Majd, ha én megengedem

Vizónak a kétezres évek közepére akkora hatalma lett Budapesten, hogy több klubtulajdonos szerint is azzal kérkedett, hogy a városban csak az nyithat diszkót, akinek ő engedi.

A most zajló eljárás tanúi közül többen panaszkodtak arra, hogy Vizoviczki 2012-es letartóztatásáig nagyon nehéz volt érvényesülni a budapesti diszkópiacon. Vizoviczki ugyanis mindig hamar megtudta, ha nyílt egy új hely. A konkurenciát jelentő diszkókra és bárokra először általában vételi ajánlatot tett.

Egy akkoriban a budapesti vendéglátásban is mozgó vállalkozó így emlékszik vissza:

„Aki elfogadta ezt a kevés pénzt, azokról úgy tudom, hogy általában ki lettek fizetve. Szavatartó ember volt egyébként a Vizoviczki, ha azt mondta, hogy ezért fizetek ennyit, te meg nem baszakodtál, hanem azt mondtad, hogy jó, akkor ki lettél fizetve. Gondolom, ő azt hitte magáról, hogy ő is csak egy sima, törvényes üzletember, és próbált is úgy viselkedni, mintha az lenne. Ha viszont valaki baszakodni kezdett vele vagy visszautasította vagy valami, akkor a Vizoviczki azt az embert elkezdte fenyegetni, odaküldte a rendőreit, a tűzoltóit meg mindenkit.

Az ilyen embert a Vizoviczki kicsinálta.”

A kétezres évek második feléből a legtöbb budapesti diszkótulajdonos komoly fenyegetésekre emlékszik. Bejárat előtt hagyott gázolajos kannáról, a diszkó előtt parkoló, gázolajos kannákkal megrakott Fordról, kézigránátról, és számtalan más hasonló üzenetről számoltak be. Ezek többségét be sem jelentették külön a rendőrségen, és amit igen, azokat sem sikerült soha Vizoviczkihez kötni, de mindenki az ekkoriban már a Hajógyári-sziget uraként is ismert vállalkozót sejtette a fenyegetések mögött.

Vizoviczki mániájává vált, hogy ő legyen a budapesti éjjeli élet kizárólagos ura. Egyik vetélytársa vallomásában ez a visszaemlékezés szerepel:

Egy másik vállalkozó így ezt mondta a korszakról:

„Nyilvánosan azóta sem beszél erről senki, de ebben a bizniszben irtó súlyos volt a Vizoviczki hatalma. Te például azt mondod, hogy a Demszky meg a Tarlós Pista voltak a főpolgármesterek. De én meg azt mondom neked, hogy nem ők voltak, hanem a Vizoviczki László.

Napnyugtától napkeltéig ő irányította a várost.”

A kétezres évek diszkóháborújának legemlékezetesebb ügye az Erzsébet-híd budai hídfőjénél lévő Romkert 2007-es felgyújtása volt. Ez a szórakozóhely is Szűcs Attila érdekeltsége volt, és áprilisban, pont a szezonnyitó előtti napon, éjjel riasztották ide a tűzoltókat. Az ügyben komoly nyomozás is indult, mert nemcsak több milliós kár keletkezett, de egy biztonsági őr is meghalt.

A nyomozás hét évig nem hozott lényeges eredményt, 2014-ben viszont hirtelen őrizetbe vették a gyújtogatás miatt Tanyi Györgyöt, a 90-es évek legrettegettebb verőemberét. Tanyira valószínűleg a 2012-ben induló Vizoviczki-ügy vallomásai terelték a gyanút. Az éjszakai élet szereplői úgy tudják, hogy Tanyi 2008-2009 környékéig biztosan Vizoviczkinek dolgozott, ez pedig felvetette a gyanút, hogy Vizo rendelte meg a Romkert felgyújtását is.

Rendőrök a DJ-pultnál

A kétezres évek második felében Vizoviczki több riválisának azért kellett diszkókat bezárnia, mert hatósági ellenőrzések lehetetlenítették el őket. Volt, hogy hajnali kettőkor, a buli közepén állított be több tucat rendőr egy-egy ilyen szórakozóhelyre, mondván, keresnek valakit. Esetleg tűzoltók jöttek, hogy ellenőrizzék a tűzcsapokat és a menekülési útvonalakat. A tulajdonosnak mindegy volt: ha fel kellett kapcsolni a villanyt, akkor vége volt a bulinak, és komoly bevételektől esett el a klub.

Az ilyen ellenőrzések többsége mögött Vizoviczki Lászlót és az emberei által lefizetett rendőröket sejtették.

Vizoviczki a kétezres években ilyen nyomásgyakorlással szerezhette meg a HOME nevű diszkót, a Hajógyári-szigeten lévő Dokk Bisztrót, a XI. kerületi Medúzát, és több III. kerületi helyet is. A diszkók korábbi tulajdonosainak többsége ezek után kiszorult Budapestről.

A HOME eredeti vezetői próbáltak ellenállni Vizoviczkinek, nagy bulikat szerveztek a diszkóba. 2004-ben például a brit Nick Warren lépett volna fel, de Vizoviczki rendőri kapcsolataival megakadályozta a bulit. Ezt a vállalkozó be is ismerte a vallomásában.

Ez a nyomás később sem enyhült: 2010-ben például az Eiffel téri Mix klub nyitóbulijára állított be hatvan rendőr, kutyákkal. A Mixszel az volt Vizoviczki baja, hogy az Eiffel tér másik oldalán, a Nyugati épületében működött a Bank majd Retopolis nevű Vizoviczki-diszkó, a Mix pedig konkurenciát jelentett ennek a helynek. A Mix tulajdonosa így vallott arról az éjszakáról:

A mostani eljárásban nyilvánosságra is került egy felvétel, amin Vizoviczki egyik embere razziákat rendel meg a rendőröktől a konkurens diszkókba. A lehallgatási jegyzőkönyvekben pedig több utalás is van arra, hogy Vizoviczki helyeire annak ellenére sem járnak a rendőrök, hogy egyébként sok bejelentés érkezik a kapitányságokra a szigetről és a belvárosból is.

Néhány vallomás szerint a Hajógyárit Vizoviczki annyira bebiztosította a III. kerületi rendőrein keresztül, hogy ha a szigeten bombariadó volt, nem is kellett kiüríteni minden diszkót, hogy ne legyen nagy a bevételkiesés.

Ravasz és a rendőrök

Vizoviczkit korrupt rendőri kapcsolatainak kialakításában és fenntartásában, nagy hatalmú testőre és jobbkeze Varga István segítette.

Ő cselgáncsozó volt, a kilencvenes évek közepén kezdett Vizoviczkinál dolgozni. Portásként kezdte, de hamar vezető beosztásba került a Vizoviczki-birodalom biztonsági cégénél, a Bervaszolg Kft-nél.

A most zajló ügyben is Varga István az, aki bizonyíthatóan adott át kenőpénzt rendőröknek, razziákat rendelt meg a konkurens diszkókba, és ő szállította Vizoviczkinek a rendőrségi információkat is a többi szórakozóhelyről. Vallomásai szerint ezt mind Vizoviczki megbízásából tette.

Varga István ismerősei szerint nagyon közvetlen ember, remekül teremt kapcsolatokat, és köt hosszú, jövedelmező barátságokat. Nem világos, hogy voltak-e rendőri kapcsolatai, mielőtt Vizoviczkihez került, de ha nem, a szórakozóhelyeken akkor is könnyen ismerkedhetett rendőrökkel a kilencvenes években. Az alulfizetett budapesti rendőrök közül ugyanis nagyon sokan biztonsági őrként vagy kidobóként egészítették ki a jövedelmüket. A diszkó- és nightclub-tulajdonosok örültek, ha rendőr dolgozott náluk másodállásban, hiszen így sokkal könnyebben el lehetett simítani azokat a problémákat, amik miatt szolgálatos járőrt kellett kihívni.

Az ilyen másodállások vállalását pár éve megtiltotta dolgozóinak a rendőrség, de Varga István így is sok rendőr barátot szerzett a kilencvenes években. Ezek a rendőrök pedig később emelkedtek a ranglétrán, így Varga és Vizoviczki keze is egyre messzebbre ért általuk.

Egy pontig a rendőröknek is jövedelmező volt a Vargával fenntartott kapcsolat, és nem csak a kenőpénzek miatt. Ha Varga megtudott valami terhelőt egy rivális szórakozóhelyről vagy valamilyen alvilági csoportról, azt leadta a rendőröknek, akik így jól informáltnak és eredményesnek tűnhettek a kollégáik és a főnökeik előtt is.

Vizoviczki egyik régi alkalmazottja így védte a vállalkozó összeköttetéseit:

„Ezt nem is lehetett máshogy csinálni. Vagy így, vagy sehogy.

El kell dönteni, hogy a rendőröknek fizet az ember vagy az ilyen Tanyi-féléknek. Mindig minden diszkóban találhat valamit a rendőr is meg a tűzoltó is, meg az ÁNTSZ-es is, amibe beleköthet, és ezek az emberek nem keresnek annyira jól, mint amennyit egy-egy faszságért lehúzhatnak a vendéglátósokról.”

Hogy Varga és a rendőrök között kétirányú volt az információáramlás, az is bizonyítja, hogy K. Attila, a Vizoviczki vesztegetési ügyében megvádolt egyik főrendőr a vallomásában azt állította, hogy Varga István az ő titkos kapcsolata volt az alvilágban, és 2000 óta neki jelentett Ravasz fedőnéven. K. azt állította, hogy ezt igazolni is tudja egy, a munkahelyén lefoglalt, Ravasz feliratú mappa tartalmával, de erről csak akkor beszélhet, ha feloldják az anyag titkosítását.

Varga Vizoviczkinek is azt mondta, hogy a rendőrség munkáját segíti.

Vizoviczki beismerte, hogy több millió forintot adott át Varga Istvánnak minden hónapban azért, hogy Varga rendőröket vesztegessen meg. A vállalkozó szerint azonban ő csak azért csinálta ezt, mert a rendőrök zsarolták őt, hogy ha nem fizet, bezáratják a helyeit. Ezen kívül Vizoviczki szerint azért volt védhető a megkent rendőrök felhasználása a konkurencia ellen, mert a kétezres években olyan nemtelen támadások érték őt és az érdekeltségeit, hogy csak így tudta megakadályozni a cégcsoport ellehetetlenítését.

A jó viszonyról az is sokat elmond, hogy Vizoviczki belvárosi alkalmazottai közt a kidobóktól a pultosokon át a hostessekig mindenki tudta, hogy a rendőrök a vállalkozó zsebében vannak, és Varga tartja velük a kapcsolatot. A tanúvallomások között olyan beszámoló is szerepel, ami szerint Varga Istvánnak még azt is megengedték az V. kerületi járőrök, hogy rendőrautóval gyorsuljon a városban.

Csak a családban lehet megbízni

Ahogy Vizoviczki új helyeket nyitott, úgy alapított új kft.-ket is, és tette egyre bonyolultabbá a szórakozóhelyeit irányító céghálót. A cél ezzel feltehetően az volt, hogy még könnyebb legyen a pénzmosás és a bevételek eltitkolása a cégcsoportban. A kft.-k kamattal adtak egymásnak kölcsön, és egymás között mozgatták az osztalékokat. A végére oda jutott a dolog, hogy még a kirendelt igazságügyi szakértő is követhetetlennek nevezte a céghálón belüli tényleges pénzmozgásokat.

A cégháló kiépítésében Vizoviczki nagy segítséget kapott szerelmétől, F. Noémitől és a nő családjától.

Vizoviczki László és F. Noémi 1993-94 körül ismerkedtek meg, mikor a dunaújvárosi lány Budapestre jött főiskolára, és hogy biztosítsa a megélhetését, Vizoviczki egyik klubjában kezdett dolgozni. F. Noémit ismerőseinek többsége gyönyörű lányként írta le.

1995-ben Vizoviczki már F. Noémi anyjának dunaújvárosi lakásában mutatkozott be a családnak.

Néhány évvel később F. Noémi szülei – D. Erika és F. György – feljöttek Budapestre, és a lányukkal együtt megjelentek tulajdonosként és ügyvezetőként a Vizoviczkihez köthető cégekben. Később Vizoviczkinél kapott munkát D. Erika új élettársa, Balogh József és az ő fia is.

Vizoviczki ezzel párhuzamosan teljesen kivonult a cégek üzemeltetéséből, a kétezres évek második felében papíron már egyik kft.-ben sem volt tisztsége, csak tulajdona.

2012-ben a Vizoviczki elleni vádakkal érintett cégháló tulajdonosi struktúrája nagyjából így nézett ki:

A cégháló három részre osztható. A legfontosabb szórakozóhelyeket, azaz a Hajógyári-sziget diszkóit és a Moulin Rouge-t Vizoviczki tulajdonolta a CP-Investen és a Base-1 nevű vagyonkezelőn keresztül, de ő maga ezekben a cégekben sem viselt tisztséget. A második csoportba a belvárosi klubok, bárok, éttermek és néhány a Hajógyári-szigeten kívül működő diszkó tartozott. Az ezeket működtető cégek tulajdonosa - többnyire a Belvárosi Holding Kft-n keresztül - F. Noémi volt. A harmadik csoportba az őrző-védő és pénzszállító cégek tartoztak, ezek tulajdonosa pedig F. Noémi apja, F. György volt.

Vizoviczki azért vonult háttérbe, mert a kétezres évekre egyre többször merült fel a neve alvilági ügyekben. Hamar átlátta, hogy ha hozzá közel álló, megbízható és tiszta múltú embereket rak a cégek élére, akkor megtarthatja azokat az üzleti és politikai kapcsolatokat is, akik attól már ódzkodtak volna, hogy személyesen vele üzleteljenek.

2009-ben Rogán Antal önkormányzata sem egy Vizoviczkihez közvetlenül tartozó cégnek adott el

30 százalékos bérlői kedvezménnyel, 12,5 millióért egy 71 négyzetméteres ingatlant a Kígyó utcában,

hanem a F. Noémi és D. Erika Nárcisz Kft.-jének. Ettől függetlenül ugyanaz a cégcsoport használta a helyet, a megvásárolt ingatlan ugyanis a Kígyó utca és a Váci utca sarkán lévő házban van, aminek a Váci utcára néző felében működik a Carpe Diem nightclub. Erről pedig köztudott volt, hogy Vizoviczki László érdekeltsége.

Mikor erről kérdeztük a belvárosi önkormányzatot, pont ezzel védekeztek: Rogán polgármestersége idejéből nincs tudomásuk olyan ingatlaneladásról, ami Vizoviczki nevéhez köthető. Ez szigorúan véve igaz is, hiszen Vizoviczki csak 2000-ig volt ügyvezető és 2002-ig tulajdonos a Nárciszban. A cég vezetője 2009-ben már D. Erika volt, a tulajdonos pedig F. Noémi és D. Erika.

F. Noémi szállt be 2012-ben kisebbségi tulajdonosként az izraeli hátterű Álomsziget 2004 Kft.-be is. Ez a vállalat akart óriáskaszinót nyitni a Hajógyári-szigeten, és innen bérelték Vizoviczki kft.-i a diszkók épületeit. Ez szintén olyan üzlet volt, amiben Vizoviczki neve nem mutatott volna jól.

Hosszúhétvégézés a Hajógyárin

De Vizoviczki birodalma nem csak a Vezér alvilági kapcsolatai miatt jelentett egyre nagyobb terhet Budapestnek. A Hajógyári-sziget diszkói gyakorlatilag drogelosztóként működtek a fővárosban. Vizoviczkiék még külön egészségügyi sátrat is állítottak fel a szigeten az alkoholmérgezett és drogos vendégek számára. Az ottani adatok szerint a sátorban ellátottak fele volt drogfogyasztó.

A vallomásokban az is szerepel, hogy a sziget biztonsági főnöke nem szerette, ha az egészségügyi sátor alkalmazottai mentőt hívtak egy-egy súlyos állapotban lévő vendéghez. Többször győzködték is az ügyeletes nővért, hogy ha lehet, próbálja mentő nélkül megoldani a dolgot.

Az Országos Mentőszolgálat összesítése szerint viszont így is nagyjából 400 alkalommal kellett kihívni a mentőket a szigetre a 2012 előtti 5 évben.

Több tanú is azt vallotta, hogy a drogokat ugyan nem a pultból árulták a diszkókban, de szervezett árusítás folyt, a biztonságiak tudtával. Ebből rengeteg pénz áramolhatott be a dílerekhez, akárkik is voltak azok.

A legtöbb diszkó mosdójában csak meleg víz volt, hogy a drogfogyasztóknak a kiszáradás ellen meg kelljen venniük a drága ásványvizet a pultból. A dílerek váltott műszakban dolgoztak, és azokat, akik nem voltak kapcsolatban Vizoviczki embereivel, kidobták a szigetről.

„A szigeten még vasárnap délelőtt is buliztak az emberek. Kint már nagyban sütött a nap, bent meg még keményen szeleteltek. Alkoholtól ennyi ideig senki nem tolja. Mindenki tudta, hogy mi van ott, de egy csomóan pont a drog miatt jártak a Hajógyárira.

Az is vonzó volt, hogy a szigeten biztonságos volt drogozni, mindenki tudta, hogy oda úgyse mennek be a rendőrök”

- mondta Péter, aki korábban maga is többször vásárolt drogot a szigeten. Szerinte ugyan lehetett hallani rémtörténeteket eltűnt, Dunába fulladt, összevert, holtan talált férfiakról és megerőszakolt, kórházban ébredő lányokról, de az ő ismeretségi körében nem volt senki, akinek ilyen brutális élménye lett volna.

A drogot Portik Tamás is említette az Átlátszónak adott interjújában, mikor arról beszélt, hogy az ő és Vizoviczki ügyeiből származó bevételek nagy részét politikusok tették zsebre, ezért nem zargatta őket sokáig a rendőrség.

„...elképzelhető az olajozás, elképzelhető, hogy Vizoviczki szórakozóhelyein csak az nem tudta, hogy drogot lehet szerezni, aki a holdon élt? Évtizedeken át? Aki Dokkban megfordult, mit látott? Kitágult pupillájú, sebes orrú fiatal politikusokat látott, újdonságok ezek? Évi 20-25 milliárd forint forgalomról beszélünk. Hol a pénz maga szerint? A haszon legfeljebb 20-30 százalékát tehettük zsebre. Golyófogónak hívtam magunkat: mi ülünk, ha baj van, ha még nagyobb, akkor minket lőnek szitává.”

A Vizoviczki-ügy kirobbanása után az ügyészség a mentőszolgálat adatai alapján megkeresett több vendéget, akit drogtúladagolás miatt kellett ellátni, és tőlük is rögzítettek tanúvallomásokat. A kemény fogyasztók többsége „hosszúhétvégézni” járt a szigetre, ami azt jelenti, hogy csütörtök vagy péntek estétől vasárnap reggelig buliztak.

Néhány vallomásból 2015 elején cikket közölt a Pestisracok.hu is. A cikk szerint heten haltak meg a szigeten drogtúladagolás miatt. Az egyik halottat például a legnagyobb és legfontosabb diszkó, a Studio padlóján találták meg. Vizoviczki irodája is ebben az épületben volt.

2012 januárjában, Vizoviczki letartóztatása előtt néhány hónappal abból kerekedett országos botrány, hogy három fiatalt életveszélyes állapotban kellett kórházba szállítani a sziget bejáratánál lévő HÉV-állomásról. Arról akkor még nem volt szó, hogy a Hajógyárin bulizó fiúk pontosan hogyan is kerültek az állomásra, de az a hír terjedt, hogy a kidobók vitték ki őket a szigetről, hogy ne nekik kelljen hozzájuk mentőt hívni.

A drog mellett a Hajógyári-szigethez több rejtélyes eltűnés és haláleset is kötődött. 2011 decemberében például egy fiatal férfi holttestét találták meg az egyik diszkó bejáratától alig pár méterre. Miután Vizoviczkit őrizetbe vették, a rendőrség előtúrt még három emberölési és eltűnéses ügyet, amiket a szigethez tudtak kötni. Ezek közül kettő még 2006-ban indult: néhány hónapon belül két focista is eltűnt a szigeten. Egyikük holttestét nem sokkal az eltűnése után a Bem rakpartnál találták meg a Dunában, a másik férfiról mostanáig sem tudni semmit.

A 2011 decemberében talált holttest miatt per is indult, amiben emberöléssel vádolták a Hajógyári-szigeten lévő Dokk bisztró két biztonsági őrét, de a bíróság felmentette őket.

Vörösiszappal Pintérék barátságáért

Hogy Vizoviczki körül fokozatosan fogy a levegő, az már abból is érezhető volt, hogy 2012. májusi letartóztatása előtt a decemberi halálesetből és a januárban, a HÉV-megállóból elszállított túladagolt fiatalokból is országos balhé lett. Vizoviczki egyik üzletfele azt mondta a 444-nek, korábban nem lett volna lehetséges, hogy egy-egy ilyen ügyet úgy tálaljon az országos média, hogy közben már-már bűnbarlangként mutassák be a Hajógyári-szigetet. 2012 elején viszont szaporodni kezdtek az erre utaló, egyre nyíltabb célzások a hírekben.

A Portik-Laborc találkozó jegyzőkönyve szerint Portik tudta, hogy ha a Fidesz kerül hatalomra 2010-ben, akkor őt elő fogják venni. Ez alapján Vizoviczki is számíthatott az új kormány haragjára, ha nem sikerül időben eltávolodnia az egyre súlytalanabbá váló Portiktól és közelebb kerülnie a Fideszhez.

Vizoviczki szimbolikus ügyekben igyekezett is az új kormánypárt mellé állni. 2010. augusztus 19-én magyaros arculatú gigabulit rendezett a szigeten Szent István éjszkája címmel, és buliztatta a Fidelitast is.

2010 júniusában az árvízkárosultaknak rendezett segélykoncertet, a befolyó adományokat pedig 5 millió forinttal toldotta meg a saját zsebéből. A koncerten ingyen lépett fel többek között Sipos F. Tamás és Mága Zoltán, a vendégeket pedig olyan hírességek szolgálták ki, mint Debreczeni Zita és Szuper Levente.

Nem sokkal később a vörösiszap-katasztrófa áldozatainak rendeztek segélykoncerteket a Hajógyárin. Ennek a fesztiválnak Hende Csaba honvédelmi miniszter volt a fővédnöke, de védnöke volt Bakondi György kormánybiztos, Ágh Péter, a Fidelitas elnöke, Bús Balázs Óbuda polgármestere, és a Magyar Vöröskereszt elnöke, Habsburg György is. Hende és Bús Balázs korábban azt mondták az Origónak, hogy a rendezvényre nem mentek el, bár a témáját fontosnak tartották.

Portik és Vizoviczki ezt még nem tudták, de 2011-ben gyakorlatilag eldőlt a sorsuk. A rendőrség ugyanis ekkor állapodott meg az épp 12 éves fegyházbüntetését töltő Radnai Lászlóval.
Radnai Portik társa volt az Energolban, de az olajos évek után szétváltak. Mikor Portik 1997-ben lelépett a rendőrök elől, Radnai és társai előzetesbe kerültek. Végül büntetést is kaptak, de csak annyit, amennyit már előzetesben voltak. Az előzetesben ülő Radnaiék azt hitték, hogy Portik az ő pénzüket is őrzi, de mikor kijöttek, Portik nem tudott elszámolni a milliárdokkal. Emiatt végleg megromlott a viszonyuk.

Radnait és társait, azaz a Conti Car csoportként elhíresült bandát a 2004-ben kezdődő kecskeméti maffiaperben újra elítélték – többek szerint Portik Tamás segítségével. Radnait kiáltották ki keresztapának az ügyben, és 2006-ban jogerősen 12 év fegyházat kapott. Ez a per volt a 2002 és 2006 közötti MSZP-kormányok nagy maffiapere, hasonló, mint amilyen most a Portik- és a Vizoviczki-per.

Radnai már 2009-ben üzent a börtönből, hogy némi engedményért hajlandó lenne terhelő vallomást tenni Portikra. Erre azonban már csak 2011-ben, a Fidesz hatalomra kerülése után válaszolt a rendőrség. Ekkorra már Pintér Sándor volt a belügyminiszter, ő pedig bizalmasát, Horváth András nyugalmazott tábornokot bízta meg azzal, hogy indítson titkos nyomozást Portik és Vizoviczki ellen.

Sándor István, az olajügyekben valló exrendőr 2000-ben, az olajozást vizsgáló parlamenti bizottság előtt azt mondta, hogy Radnai László Horváth András kapcsolata volt az olajosok között. Életszerű tehát, hogy 2011-ben a nyugalmazott tábornok korábbi forrására építse a nyomozást.

A Népszabadság korábbi cikke szerint 2011-ben aláírtak Radnaival egy titkos megállapodást, ami arról szólt, mit kap a Portik és társai elleni vallomásaiért cserébe. Kiszivárgott hírek szerint a rab szabadságot és kegyelmet kért. Nem sokkal később ki is engedék, hivatalosan a romló egészsége miatt.

Radnai vallott Vizoviczki ellen is,

azt mondta, hogy Portik olajos pénzeinek egy részét egészen biztosan Vizoviczki segített tisztára mosni.

A helyzet tehát egyelőre az, hogy míg Portikék az MSZP-kormány idején segítettek börtönbe juttatni Radnaiékat, addig Radnai a Fidesz-kormány rendőrségének segít lesittelni Portikot és Vizoviczkit.

A Vizoviczki-ügy

Vizoviczki a rendőrein keresztül természetesen tudomást szerzett a Radnaival kötött alkuról, sőt, kihozták neki Radnai titkosított vallomását is. Egy lépéssel a nyomozók előtt járt, de nem tudta megtartani ezt az előnyt.

Munkatársai szerint a vállalkozó 2011-re idegileg teljesen tönkrement. A folyamatos stressztől erőszakos lett, nem tudott koncentrálni, nem tudta megkülönböztetni a fontos dolgokat a nem fontosaktól, nem tudott a fontosakra figyelni, korábban hírhedt ravaszsága és megfontoltsága helyét pedig a meggondolatlan erősködés vette át. Üzleti ügyeiben egyre több problémát próbált erőből megoldani, és ez a hozzáállás jelent meg hatósági kapcsolataiban is.

Ez lett Vizoviczki László veszte.

„Szerintem az is csoda, hogy ezt eddig bírta aggyal. Elszakadt a valóságtól. Az emberei panaszkodtak, hogy órákig képes volt szerkesztgetni a programajánló újságját, a Flyerzt, de azzal meg nem foglalkozott, hogy reng alatta a föld. Minden betűtípusnak a legszebbnek kellett lennie, minden képnek a legjobb helyen kellett lennie, a diszkókban minden fénynek pont a legjobb időpontban kellett felvillannia, de a többit meg leszarta.

A fontos dolgokat, a pénzeket, a nyomozást meg ezeket leszarta.”

Varga István a lefizetett rendőröktől megtudta azt is, hogy Pintér Sándor belügyminiszter a bizalmasát, Horváth András nyugalmazott rendőrtábornokot bízta meg a Portik és Vizoviczki elleni titkos nyomozással.

Amikor pedig Horváth találkozót kért Vizoviczkitől, a vállalkozó kérkedett a megszerzett titkos információval. A tábornok fejéhez vágta, hogy tud a nyomozásról, és ismeri Radnai vallomását is, amiben a maffiózó őt és Portikot teszi a kilencvenes évek maffialeszámolásai mögé. Sőt, Vizoviczki elmondta, hogy kenőpénzes kapcsolata van a Nemzeti Nyomozó Iroda több magas beosztású dolgozójával.

Horváth így tudta meg, hogy Vizoviczkinek beépített emberei vannak a rendőrségen, és ezután kezdeményezte is Vizoviczkiék lehallgatását és a gyanúba keveredett főrendőrök megfigyelését.

Vizoviczki és társai ellen tehát a rendőri vezetők megvesztegetésének gyanúja miatt indult eljárás, emiatt engedélyezte a bíróság a telefonlehallgatásokat is. Ebben az ügyben 2012 februárjára meg is született az ügyészség feljelentése.

A nyomozásban keletkezett lehallgatások és a Vizoviczki letartóztatása után begyűjtött tanúvallomások alapján azonban felmerült annak gyanúja, hogy a Vizoviczkihez, F. Noémihez és D. Erikához köthető cégek bevételeket titkoltak el, ezért 2012 novemberében költségvetési csalás miatt újabb feljelentést tett az ügyészség. Így vált el a két ügy.

Vizoviczkit és cégbirodalmának vezetőit 2012. május 30-án vitték el a rendőrök a Hajógyári-szigetről. Egy napra rá őrizetbe vették a lefizetett rendőri vezetőket is. Júliusban őrizetbe vették Portik Tamást is.

Az előzetesből leghamarabb Varga István szabadult, ő talán alkut kötött az ügyészséggel, mert jelenleg nem vádlott egyik ügyben sem, és a tanúvédelmi programba is bevették. Ő az ügyészség koronatanúja, a vallomásai gyakorlatilag mindenben megegyeznek az ügyészség vádirataival.

Vizoviczkit felkészületlenül érte a letartóztatás, II. kerületi házában 420 millió forint készpénzt és vagy egy tucat ország valutáit találták meg a nyomozók. A vállalkozó azóta is előzetesben van.

Vizoviczki László ügyében két tárgyalás folyik párhuzamosan. Az egyik Debrecenben, ahol vesztegetés a vád, a másik pedig Budapesten költségvetési csalás miatt. Míg a budapesti tárgyalás nyilvános, a debreceni nem, pedig ez az eljárás sokkal érdekesebb, hiszen itt magas rangú rendőrök mellett más hatósági személyeket, sőt akár politikusokat is beidézhet a bíróság.

A debreceni ítélőtáblának azt kell eldöntenie, hogy Vizoviczki valóban megvesztegetett-e rendőröket azért, hogy rivális szórakozóhelyeket tegyenek tönkre és titkos információkat szivárogtassanak neki. Ebben az ügyben több magas rangú rendőr is vádlott, a részben valószínűleg a Vizoviczki fizetési listáján lévő nyomozók eltávolítása miatt kellett átszervezni 2012-ben a Nemzeti Nyomozó Irodát és az SZBO-t, azaz a BRFK szervezett bűnözés elleni osztályát. Azonban több rendőr is azt mondta, hogy még így is maradtak jócskán köztük olyanok, akik kapcsolatban álltak Vizoviczkivel.

A másik tárgyaláson a fő vád a költségvetési csalás. Eszerint a Vizoviczki-birodalom cégei kettős könyvelést folytattak, a belvárosi éttermekben túlszámlázták a külföldieket, a Hajógyári-szigeten lévő diszkókban pedig nem ütötték megfelelően a pénztárgépeket, azaz bevételeket titkoltak el. Az ügyészség verziója szerint jórészt innen származott az a pénz, amit Vizoviczkiék a vesztegetésekre költöttek. Így függ össze a két ügy.

Drogterjesztés nem merült fel vádként sem a debreceni, sem a budapesti tárgyaláson, így nem tudni azt sem, hogy mekkora bevétele származott ebből a cégbirodalomnak, vagy hogy ki terjeszthette a drogot Vizoviczki érdekeltségei körül.

Vizoviczki igyekszik is menteni a bőrét, és ahol tud, együttműködik az ügyészséggel. Még Portik Tamás ellen is vallott, igaz, a bíró szkeptikusan fogadta a kitárulkozását. Vizo Portikkal ellentétben nem reklámozza azt sem, hogy milyen politikusok álltak vele kapcsolatban. Portik Tamás még Rogán Antalnak és Habony Árpádnak is nekiment, Vizoviczki viszont hallgat az ilyen ügyeiről.

Portikot már el is ítélték, Vizoviczki tárgyalásai azonban még mindig húzódnak, és nem tudni, mi lesz a végük. A debreceni Vizoviczki-perben a Portik-pernél is súlyosabb dolgok merülhetnek fel anélkül, hogy ez nyilvánosságra kerüljön, hiszen az az eljárás titkos.

És van egy csomó ember, akit teljesen elkerült a Vizoviczki-ügy

2015-ben lezárták a nyomozást 61 V. kerületi rendőr ügyében.

Az ügyészség szerint a velük kapcsolatos ügyek vagy elévültek, vagy nem bizonyíthatóak. A kerületi rendőrségen most is dolgoznak a Vizoviczki-ügyben gyanúba keveredett rendőrök, köztük parancsnokok is. Még egyszer: ezek az V. kerületi rendőrök. Azok, akik a vallomások szerint engedték Varga Istvánt járőrkocsival gyorsulni a Váci utcában, azok, akik segítettek behajtani a több százezer forintos számlákat, azok akik Surnyák Mihály videóján is szerepelnek.

A Vizoviczki és társai ellen indult perekben nem vádlott sem F. Noémi, sem az apja, F. György. Nem vádolták meg P. Attilát sem, aki a Vizoviczki-cégcsoport könyvelőirodáját vezette 2011-ig.

Nem vádlottak politikusok sem, holott a nyomozati dokumentumok szerint polgármesterek és jegyzők is kapcsolatban álltak a vállalkozóval, és Vizoviczki több emberének is voltak kapcsolatai a kerületi önkormányzatoknál.

Egy rendőr, akinek személyesen is volt dolga Vizoviczkivel, így ítélte meg az ügyet:

„Attól még, hogy most lehullik pár fej, ne higgyék, hogy minden fej lehullott.

Mindenhová elvezetnek ezek a szálak. Ez metszőollós munka ott, ahol lángszórót kellett volna használni.”

Erről szól cikksorozatunk következő része.

–––

Vizuál, grafikák: Tbg

A cikkben használt képek Surnyák Mihály videójából és a Playboy's Erotic Underground című 1997-es dokumentumfilmből valók.