„Négy új régiója van Oroszországnak” – jelentette be Vlagyimir Putyin tavaly szeptember végén, ünnepi beszédében. Az orosz elnök az ukrajnai Herszon, Zaporizzsja, Doneck és Luhanszk régiók hivatalos annektálását „véglegesítette” akkor, ennek „alapja” a senki által el nem ismert népszavazás volt, amelyen gépfegyveres orosz katonák tartották szemmel és kísérték a szavazóhelyiségekbe a népet.

Szeptember 30-át nemzeti ünnepé emelték Oroszországban, az első évfordulót múlt hét végén ünnepelték.

Az annexió bejelentésekor a négy régió önjelölt vezetői is tiszteletüket tették a Kremlben: Gyenyisz Pusilin, a Donecki Népköztársaság és Leonyid Paszecsnyik, a Luhanszki Népköztársaság elnökei, valamint a frissen megszállt Herszon és Zaporizzsja régiók közigazgazási vezetői, Vlagyimir Szaldo és Jevgenyij Balickij is ott voltak.

Akkoriban a Meduza Kreml-közeli forrásai azt feltételezték, hogy a moszkvai vezetés rövid úton le fogja cserélni az említett négy vezetőt olyan orosz tisztségviselőkre, akik jobban be vannak kötve az elnökhöz. Az egyik többször is felmerülő aspiráns az orosz állami űrügynökséget, a Roszkozmoszt korábban vezető Dmitrij Rogozin volt. Rogozin a négy elcsatolt régió egyesítése után egy új, kilencedik szövetségi körzetben felügyelhette volna a térséget elnöki megbízottként.

Putyin a regionális hatalom korlátozása érdekében hét körzetre osztotta az Orosz Föderációt, még első beiktatása után röviddel, amelyekből egyet később – egy ciklusnyi elnöki megbízatása idején – Dmitrij Medvegyev kettéosztott.

A Kreml feltételezett tervei azonban nem jöttek össze.