Bizottság: egyre több tagállam vérzik el a számháborúban

Újabb lesújtó jelentést tett közzé az Európai Bizottság az uniós tagországok gazdasági helyzetéről. A „gazdasági egyensúlytalanságokat” vizsgáló dokumentum a 13 górcső alá vett ország közül négyben súlyos problémákat talált. Franciaország és Olaszország esetében még nem helyezett kilátásba pénzügyi szankciókat a Bizottság, Spanyolország és Szlovénia esetében viszont igen.

A tavaly 40 milliárd eurós pénzügyi mentőövre szorult Spanyolország, illetve az uniós segítségre szoruló következő áldozatként emlegetett Szlovénia súlyos problémákkal küzdenek. Spanyolország az uniós pénzügyi segítség ellenére sem tudta az elvárt 3 százalékos szint alá szorítani költségvetési hiányát. Bankrendszere továbbra is alulfinanszírozott, az autonóm módon gazdálkodó tartományok közül több milliárdos adóssághegyeket halmozott fel. A gazdaság 2012 után idén is recesszióban lesz, munkanélküliség pedig továbbra is példátlanul magas. Négyből egy munkaképes spanyolnak nincs állása. A fiatal munkavállalók között az arány még rosszabb: minden második munkaképes fiatal otthon tengődik.

Szlovénia, amely a keleti blokk országai közül 2007-ben elsőként csatlakozott az euróhoz, az utóbbi években fokozatosan elvesztette a bezzegország titulust. A korábbi időszak reformlendülete (akárcsak Magyarország esetében) megtört. Az ország bankrendszere külső elemzők szerint katasztrofális állapotban van, elsősorban azért, mert a gazdasági válság nyomán megemelkedett a fizetésképtelen adósok aránya. További probléma, hogy az ország legnagyobb bankjaiban jelenetős részesedéssel bír az állam, így egy esetleges bankcsőd közvetlenül érintené az amúgy is súlyosan eladósodott szlovén államot. A Bizottság április végéig adott határidőt Spanyolország és Szlovénia számára a hiánycsökkentő intézkedések meghozatalára.

Szlovénia esetében a helyzetet nehezíti, hogy a parlament február végén konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal eltávolította Janez Jansa, korábbi miniszterelnököt. Az új kormányfő, Alenka Bratuseket viszont csak március 20-án iktatták be hivatalába. Bratusek terve az, hogy a kockázatos, illetve behajthatatlannak bizonyuló követeléseket egy „rossz bankba” terelik. Ez azonban még nem ad választ a szlovén gazdaság legnagyobb problémáira: a spanyolokhoz hasonlóan recesszióba fordult a gazdasági helyzetre, a magas a munkanélküliségre és üres az államkasszára.

Olaszország és Franciaország esetében ugyan még nem követelt azonnali kiigazítást Brüsszel, de arra figyelmeztetett, ha nem sikerül javítani a két ország versenyképességét, és gazdasági teljesítményét, az a teljes uniós gazdasági rendszert veszélybe sodorhatja. A francia problémákat érzékelteti, hogy az ország EU-n belülre irányuló export-teljesítménye öt év alatt egy tizedével csökkent. Olaszország esetében pedig a GDP 130 százalékát is meghaladó államadósság, és a rendszeresen visszatérő, minden komolyabb reformot megakadályozó politikai patthelyzet jelent komoly gondokat.