• Sürgősen el kell döntenie az ukrán elnöknek, hogy honnan szerezzen pénzt, mert országa csődközelben van.
• Az oroszok addig nem adják a beígért hitel újabb részletét, amíg nincs új ukrán kormány.
• Az USA és az EU bejelentkezett: adnának az oroszok helyett ők hitelt, ha a tüntetőket is beveszik a kormányba.
• Diplomáciai nagyüzem van, Ukrajna mindkét oldalnak nagyon fontos.

Nem csoda hogy Viktor Janukovics a múlt héten belázosodott. Az ukrán elnököt kőkeményen szorongatják keletről és nyugatról is, miközben nincs kormánya, a fővárosban két hónapja tüntetnek ellene, és az országa a csőd szélén tántorog. Kőkemény harc megy Ukrajnáért.

Kedden az amerikai alelnök, Joe Biden hívta fel telefonon Viktor Janukovicsot. Szerdán délelőtt Catherine Ashton EU főképviselő találkozott vele Kijevben. Pénteken Vlagyimir Putyin fogadja Szocsiban.

A hétvégén a NATO, az USA és az EU képviselői konferenciáztak Ukrajnáról. A lengyel miniszterelnök a múlt héten csak Ukrajna miatt tárgyalt Berlinben és Budapesten. Kevés konkrétum látszik, de látványosan nagy az izgalom Ukrajna körül.

Decemberben úgy tűnt, hogy az oroszok rátették a kezüket Ukrajnára, és talán már 2015-ben félig-meddig magukhoz csatolják. Mostanra azonban már egyáltalán nem olyan egyértelmű, hogy hova tartozik majd Ukrajna. Jó nagy országról van szó: 45 millióan lakják, többen mint Lengyelországot; és 603,5 ezer négyzetkilométerével nagyobb mint Spanyolország.

A rövid távú kérdés, hogy ki ad pénzt Ukrajnának, és milyen kormány alakul Kijevben. A két ügy szorosan összefügg. Hosszabb távon pedig az a kérdés, hogy kinek az érdekszférája lesz Ukrajna.

Ukrajnának pénz kell

Ukrajnát államcsőd fenyegeti. Aki a kölcsönt adja, az befolyást is vásárol. Így lehet a legegyszerűbben megfogni, hogy miért izgatottak ennyire a diplomaták. Az ukrán helyzet elég kemény ahhoz, hogy Budapesten a cseh, a lengyel, a szlovák és a magyar miniszterelnökök rendkívüli találkozót tartottak az ügyben, és olyanokkal foglalkoztak, hogy mit kezdjenek ha menekültáradat indulna Ukrajna felől, vagy ha az oroszok elzárnák a gázt.

Fordulatok

Decemberben úgy volt, hogy Ukrajna társulási szerződést ír alá az Európai Unióval. Évekig készítették elő, de az ukrán kormány alig néhány nappal a ceremónia előtt visszamondta az egészet. Az oroszok büntetővámokkal és a földgáz árának emelésével zsarolták az ukrán kormányt. Vlagyimir Putyin orosz elnök azt akarja, hogy Ukrajna ne az Európai Unió felé közeledjen, hanem a hamarosan megalakuló Eurázsiai Unió tagja legyen. Ezt az uniót Oroszország vezetné, politikai és gazdasági szövetség is volna, a szovjet területek újraegyesítésével.

Amikor Janukovics ukrán elnök kormánya visszalépett az EU-s szerződéstől, kitört az azóta is tartó tüntetéssorozat Kijevben. Putyin viszont jutalmat adott: harmadával csökkentette a gáz árát, és 15 milliárd dolláros hitelt ígért Ukrajnának, továbbá feloldotta a kereskedelmi korlátozásokat.

Az EU és az IMF is adott volna hitelt Ukrajnának, csakhogy nagyon kemény politikai és gazdasági reformokat írtak volna elő. Akkor Putyin arról beszélt, hogy neki nincsenek ilyen feltételei. Úgy tűnt, hogy az ukránokat simán megvették az oroszok.

A tüntetések kezdtek kifáradni, amikor január második felében az ukrán rendőrség brutálisan nekiment a demonstrálóknak. Néhányan eltűntek, voltak akiket megöltek. Dmitrij Bulatovot keresztre szegezték és levágták az egyik fülét. Olyan törvényt hoztak, ami lényegében betiltotta a tüntetéseket, és kegyetlenül büntette a kormányt szidni merészelőket.

Az erőszak új lendületet adott az ellenzéknek, még nagyobb tüntetések jöttek. Egyes megyékben betiltották a kormánypártot. Nyugat felől nőtt a nyomás, felmerült, hogy a kormány embereinek bankszámláit zárolják. Kinézett, hogy Fehéroroszország sorsára jut, vagy polgárháborúba sodródik Ukrajna.

És akkor január 28-án lemondott az ukrán miniszterelnök. Azóta nincs kormány. A brutális törvényeket visszavonták. Janukovics felajánlott egy miniszterelnök-helyettesi posztot az ellenzéknek.

Azóta új verseny van

Mikola Azarov lemondása után az oroszok már másnap büntettek. Putyin keményen megtorolta, hogy a hatalom gesztust tett a tüntetőknek.

Amikor Putyin decemberben 15 milliárd dollár hitelt adott Ukrajnának, akkor az annyit jelentett, hogy az orosz állam több részletben ukrán állampapírok vásárlását ígérte. 3 milliárdért vettek is papírt még december végén. Csakhogy a most esedékes 2 milliárdos újabb vásárlás elmaradt. Putyin azt mondta, hogy megvárják vele, hogy milyen kormány alakul Kijevben. Elég nyilvánvaló, hogy az oroszok akkor adnak még pénzt, ha számukra kedves lesz az új kormány.

Nagyobb bejelentés nélkül, de az oroszok elkezdték visszaállítani a kereskedelmi korlátozásokat is.

Akkor adunk mi

Ekkor jöttek a nyugatiak. Az amerikai és a német kormány is felszólította Janukovicsot, hogy olyan kormányt nevezzen ki, amiben erős szerepet kap az utcán tüntető ellenzék. Legyen nemzeti egységkormány, és esetleg előrehozott elnökválasztás is (Janukovics mandátuma amúgy 2015-ben járna le).

És hogy legyen ehhez motiváció is: összedobtak egy hitelkeretet, amit az oroszok pénze helyett megkaphatna Ukrajna. Itt sincs hivatalosan megfogalmazva a feltétel, de nyilvánvaló: akkor adnak a nyugatiak pénzt, ha számukra kedves lesz az új kormány Kijevben. A hitelt az EU, az USA, Japán, Norvégia és Azerbajdzsán adná közösen. (Utóbbi részvétele különösen izgalmas, hiszen egy volt szovjet tagállamról van szó.)

Janukovicsnak hamarosan döntenie kell

Viktor Janukovics ukrán elnöknek nem sok ideje van dönteni, mert az ukrán államkincstár akár heteken belül kiürülhet, és ha nem lesz fizetés, nyugdíj, iskola, kórház, akkor az egyébként is feszült hangulat még keményebb lesz. Valakinek a pénzét előbb-utóbb el kell fogadnia.

Catherine Ashton a nyugati ajánlatot szerdán közölte vele. Ez az USA és az EU közös ajánlata, de tartalma nem nyilvános. A Janukovics – Ashton találkozó után még sajtótájékoztatót sem tartottak.

Janukovics pénteken hallgatja meg, hogy mit mond Putyin. Egyáltalán nincs könnyű helyzetben. Az oroszok nagyon kemények. Megint elkezdték például pedzegetni, hogy aggódnak az Ukrajnán átmenő nyugati gázexportuk biztonsága miatt. Ennek már kétszer is az lett a vége, hogy a tél közepén lekapcsolták Ukrajnát a gázról. De már olyat is mondott fontos orosz ember, hogy el kellene foglalni Ukrajna keleti felét.

A nyugatiak viszont a vilniusi fiaskó (a visszatáncolás a társulási szerződéstől, amit a litván fővárosban kellett volna aláírni) óta bizalmatlanok. Nyilván egy egyszerű ígérettel már nem érik be.

Kenyér vagy ostor?

Közben az EU-n belül is elég nagy vita van arról, hogy érdemes-e Janukovicsnak pénzt ajánlani. Az ellenzők szerint:

• a hitelességét Vilniusban már eljátszotta,
• meggyilkolt ellenzékiek vére tapad a kezéhez,
• és eddig a végén mindig az oroszok mellé állt.

Leginkább Litvánia kormánya küzd azért, hogy legyen a nyugat sokkal keményebb. Szankciók, elszigetelés legyen Janukovicsék jussa. Az erről szóló vitában három ország állt a litvánok mellé. Az Euobserver annyit derített ki, hogy a három közül az egyikben tartják Janukovicsék magánvagyonuk nagy részét. És hogy a három között nincs ott Németország.

A németek szerepe ugyanis kulcsfontosságú. Egyrészt mert a német kormány szava az EU-ban igen jelentős. Másrészt mert fontos nekik Oroszország, például rengeteg gázt vásárolnak onnan.

A német kormány sokáig igen visszafogott volt Ukrajna ügyében. A tavaly év végén alakult koalícióban a külügyet a szociáldemokraták kapták, akik ellenzékből élesen kritizálták Angela Merkel kancellárt és liberális külügyminiszterét, mert túl kemények voltak az oroszokkal. A posztszovjet térség ügyét Gernot Erler kapta az új német külügyben, aki szerint elődje, Andreas Schockenhoff nem volt elég megértő Moszkvával szemben, és emberjogi témákban túl keményen szólogatott be az oroszoknak. Erlert ruszofilnek tartják, és az új német kormánytól oroszbarát fordulatot várt a világ.

Ehhez képest az utóbbi napokban a németek elég határozottan beleálltak abba, hogy hitellel nyugatbarát fordulatot csikarjanak ki Janukovicsból. Merkel a múlt héten telefonon győzködte, Münchenben tartották a nagy amerikai – európai egyeztetést a közös ajánlatról február elsején, és németországi gyógykezelést kaphat Dmitrij Bulatov, a megkínzott kijevi ellenzéki. Ezeknek aligha örülnek Moszkvában.

Izgalmas napok jönnek

Nagy kérdés, hogy Janukovics kitől mit fogad el, és ezért cserébe kinek mit ad. Amióta ukrán elnök, ügyesen egyensúlyozott kelet és nyugat között. Igyekezett mindenkitől a lehető legtöbbet kapni, és a lehető legkevesebbet adni cserébe. Csakhogy ez a hintapolitika nem megy tovább. Azzal, hogy az oroszok kizsarolták belőle az EU-s szerződés felmondását, új helyzet lett. A nyugatiak megsértődtek, az oroszok pedig átélték, hogy a kezükben a póráz.

Egy biztos: sürgősen pénzt kell szereznie valakitől.