Egy ideális világban az óra mindig akkor ütne delet, amikor a Nap a legmagasabban van az égen. De tudjuk, hogy ez nem így van, ahhoz az kéne, hogy minden városban, ami egy kicsit más hosszúsági fokon van, egy kicsit más időzónában legyen.

Nápolyban például november elején általában 11:47-kor van a legmagasabban a Nap, február elején viszont 12:17-kor. A standard idő és a szoláris idő ugyanis nem ugyanúgy telik.

Furcsa, hogy az időszámításunk nem okoz különösebb gondokat a mindennapi életünk során, igaz, az iparosítási idők előtt nem is nagyon lett volna hol bajt kavarnia. Csak a mechanikus óra és a vasúti közlekedés megjelenése tette szükségessé az időzónák bevezetését.

A másik probléma, hogy elvileg ugyan az időzónák nyugati felében a Nap később kel fel, és később nyugszik, mint a keleti részen (legfeljebb kb. fél órával), de a domborzat ebbe beleszól. Kínában és Indiában pedig az, hogy mindkét hatalmas országban minden faluban ugyanakkor van dél.

Stefano Maggiolo matematikus-blogger és Google-mérnök egy térképen ábrázolta, hogy a világon hol, mennyire nem pontosan lett belőve az időzóna. Látható, hogy Magyarország nyugati végén szinte pont akkor van a legmagasabban a Nap, amikor az óra nagy mutatója 12-t üt.

Egyébként az Antarktiszon óriási a káosz, mert minden ország felségterületén más időzónát használnak. (io9)