• Az ukrán kormány a 2014-es részleges mobilizáció után most már általános mozgósítással próbálja feltölteni a hadseregét.
• Ezzel szemben még a hagyományosan nacionalista, nyugat-ukrajnai megyékben is nagy az ellenállás, hát még Kárpátalján és az oroszok lakta keleti megyékben.
• A szolgálatmegtagadás problémájára a kormány egyre súlyosabb jogfosztással válaszol: már a szólás- és véleménynyilvánítás szabadságát is korlátozzák.
• Közben ezrével menekülnek a sorköteles fiatalok.

Ahogy egyre kétségbeejtőbbé vállik a hadi helyzet Kelet-Ukrajnában, úgy szigorítja a szolgálatmegtagadók elleni fellépését az ukrán kormány. Mostanra odáig fajult a helyzet, hogy egy neves újságírót

kémkedés és a terrorizmus támogatásának vádjával letartóztattak és akár 15 év börtönre is ítélhetik, csak mert tiltakozott a sorozások ellen.

Az újságíró, Ruszlan Kocaba egy videóüzenetben törvénytelennek nevezte a mozgósítást, és hazugságnak azt, hogy az ország keleti részén tomboló polgárháborút antiterrorista műveletnek nevezik. Ezért hatvan napra letartóztatták és megvádolták. Ügyében már a legfontosabb jogvédő csoportok is felszólaltak: A Human Rights Watch elítélte elfogását, az Amnesty International pedig lelkiismereti fogolynak minősítette.

Kocaba az első és legismertebb áldozata az ukrán kormány szigorodó büntetőpolitikájának, de hamarosan sok társa akadhat. A letartóztatása után a belügyminiszter, Arszen Avakov kabinetfőnöke, Anton Gerascsenko bejelentette, hogy hamarosan törvénytervezetet nyújt be: kriminalizálná a szolgálatmegtagadásra buzdítást. Február 7-én személyesen közölte pár, a mozgósítás ellen tiltakozni készülő aktivistával, hogy ha másnap valóban kimennek az utcára, a rendőrség garantáltan órákra elő fogja őket állítani, hogy megbizonyodhasson a személyazonosságukról.

Képzelhetik, hogy ha a mozgósítás ellen buzdítókat üldözik, akkor mi várhat a szolgálatmegtagadókra.

A kelet-ukrajnai háború katasztrofális állapotban érte az ukrán hadsereget. A harcok kezdetén mindössze hatezer bevethető katonájuk volt, a sereg pedig annyira legatyásodott, hogy a legalapvetőbb felszereléseket és a benzint is csak összekoldulni tudták az ország oligarcháitól. A helyzeten egy kicsit sem segített, hogy Viktor Janukovics, az ország elűzött elnöke még 2013 októberében - alig egy hónappal a bukásához, végső soron a mostani háborúhoz vezető döntése, az EU-ukrán társulási szerződés aláírásának megtagadása előtt - eltörölte a hadkötelezettséget.

Pénz hiányában, a hadkötelezettség eltörlése után nem sok esély volt a hadsereg gyors feltöltésére, ezért a Janukovics bukása után ideiglenesen elnökösködő Olekszandr Turcsinov már tavaly májusban újra bevezette a sorozást - bár akkor még általános mozgósítás helyett csak a tartalékosokat hívták be.

2014-ben végül három mozgósítási hullámban kétszázezer fősre duzzasztották a hadsereget, de még ez is kevésnek bizonyult. Idén januárban minden eddiginél szélesebb körben kezdtek sorozni:

a hadsereg tervei szerint idén legalább negyvenezer 20-27 éves fiatalt soroznának be, emellett még 10,5 ezer hivatásost is szerződtetnének.

A sorozás ellen komoly ellenérzések vannak, elsősorban az ország keleti megyéiben, ahol vegyesen élnek az oroszajkúak és az ukránok, illetve a Kárpátalján, ahol a magyar kisebbség körében nagyon nagy az ellenállás.

De nem sokkal jobb a helyzet a hagyományosan nacionalista nyugat-ukrajnai megyékben, a jelenlegi hatalom hátországában sem. Ternopilban, ahol a kijevi megmozdulásokkal egyidőben döntötték meg Janukovics rezsimjét, a helyi hadkiegészítő parancsnokság adatai szerint az összeírásra behívott 14000 emberből 7500 nem jelentkezett. Országosan még ennél is rosszabb a helyzet:

a szeptemberi, részleges mozgósításkor majdnem 90 ezren nem mentek el az összeírásra, közülük a hadsereg adatai szerint 9969-en törvényellenes szolgálatmegtagadók. A védelmi minisztérium adatai szerint február közepéig közülük már több mint 1300 ellen indult eljárás.

Most ott tartunk, hogy a szolgálatmegtagadás és az erre való felbujtás kriminalizációja miatt ezrek, talán tízezrek menekülnek Ukrajnából. Például Roman, aki a Foreign Policy újságíróinak még csak elárulni se volt hajlandó a vezetéknevét, nehogy baja essen. Ő pár napja minden posztját törölte a Facebookról, nehogy amiatt induljon eljárás ellene. Behívóját csak azért nem vette át eddig, mert nem a bejelentett lakcímén lakik. Most viszont már ezt is kevésnek tartja, külföldre távozna.

Mások is követik a példáját. A már említett Ternopil megyében van olyan falu, ahol a 60 sorköteles korú fiatalból 45 öt nappal a behívók postázása előtt elhagyta az országot.

Természetesen az orosz propaganda azonnal kapott az alkalmon. Vlagyimir Putyin például már törvénymódosítást kezdeményezett, hogy az Oroszországban tartózkodó ukránok a normálisan engedélyezett 30 napnál is tovább maradhassanak, hogy "ne kelljen hazatérniük Ukrajnába, ahol összefogdossák és a golyók közé küldik" őket. Az orosz bevándorlási hatóság tájékoztatása szerint idén februárban egy hét alattt húszezer sorköteles ukrán lépett be Oroszországba.

A sorkötelesek menekülésére a kormány részéről még nagyobb szigor lehet a válasz. Január végén Petro Porosenko elnök utasította a kormányát, hogy alkosson törvényt a sorkötelesek külföldi utazásának korlátozásáról, a hadsereg pedig februárban bejelentette, hogy a jövőben a sorkötelesek még megyéjüket is csak a hadkiegészítő parancsnokság előzetes tájékoztatásával hagyhatják el.