• Egy EU-s belső feljegyzés szerint a magyar kormánynak 2014 végén komoly gondot okozott, hogy nem érkeztek meg a várt EU-s pénzek.
• Az Európai Bizottság többek között azért nem fizetett, mert szerintük a közbeszerzésekkel sok baj volt: kevés cég indulhatott, és azok túl drágán dolgoztak.
• A Miniszterelnökség azt állítja, hogy a december elején még hiányzó 1 milliárd eurót december végéig mind lehívták.

Hozzájutottunk egy december eleji belső feljegyzéshez, amelyet Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének írtak az emberei. A szöveg egy felkészítő arról, hogy milyen ügyeket kell megtárgyalnia Györkös Péterrel, mivel érveljen, és ehhez milyen adatokat kell tudnia. Györkös vezeti az EU-hoz rendelt brüsszeli magyar állandó képviseletet, hivatalos tisztsége szerint nagykövet.

A felkészítő anyagból egészen pontosan kiderül, hogyan álltunk tavaly év végén az EU-s pénzek felhasználásával, és hogy mekkora problémát okozott Magyarországnak az, hogy Brüsszel számos program kifizetését leállította.

Ki kell pörgetni a pénzt, de nem adják

Györkös és Juncker találkozójának egyik témája a 2007 és 2013 közti EU-s támogatások lehívása volt. A szabályok szerint ezzel a pénzzel 2015 végéig kell elszámolni, így még most is készülnek beruházások a ciklus pénzeiből.

Juncker a ciklus pénzeire vonatkozóan az alábbi felkészítéssel ment a tárgyalásra:

„Az EU a magyarországi kifizetéseket jelenleg részben visszatartja 10 operatív program esetében a 15-ből, mert az ellenőrzések rendszerszintű szabálytalanságokat tártak fel. E szabálytalanságok elsősorban a közbeszerzési eljárások megsértését jelentik, illetve problémák vannak az értékelési rendszerrel is.

Az Európai Bizottság megérti, hogy Magyarországnak a kifizetések visszatartása miatt likviditási gondjai vannak, és ez veszélyezteti az ország költségvetésének egyensúlyát. Ennek ellenére a kifizetések visszatartását csak a feltárt szabálytalanságok magyarországi orvoslása esetén lehet feloldani.

Ezzel együtt a kifizetéseket bizonyos területeken fel lehet gyorsítani, leginkább a KEOP, TÁMOP és TIOP programok esetében, hogy az n+2 kockázata elkerülhető legyen, és az eredeti kifizetési cél (4,3 milliárd euró 2014-re) tartható legyen.”

(Magyarra fordítva: a KEOP környezetvédelmi, energiahatékonysági, csatornázási beruházásokat takar, a TÁMOP leginkább oktatási programokat, a TIOP pedig iskolák és kórházak felújítását. Az n+2 szabály azt jelenti, hogy a ciklus vége után még két év van a pénz elköltésére, jelen esetében ez 2013+2 évet, vagyis 2015-t jelent. Itt a szöveg arra figyelmeztet, hogy ők is tudják, hogy már kevés az idő a pénz elköltésére.)

Kevés cég nyer sokat

A magyarországi szabálytalanságokat így részletezik:

a nagy állami beruházásoknál indokolatlanul korlátozzák azok körét, akik képesek lehetnek elindulni a pályázatokon, nincs igazi verseny a munkákért, a hozzáférés az EU-s pénzekhez csak néhány cégnél koncentrálódik. Emiatt a beruházások sokkal drágábban készülnek el, mint a többi országban a hasonló nagyságrendű építkezések.

Hiányzott 1 milliárd euró

A magyar kormány 2014-ben 4,3 milliárd eurót kívánt lehívni, de ebből december elejéig csak 2,6 milliárdot fizetett ki Brüsszel. További 1 milliárd euró esetében a magyarok benyújtották a számlát, de a bizottság a szabálytalanságok miatt nem fizette ki ezt az összeget.

A továbbiakból kiderül, hogy 2014 október 21-ig Magyarország a 2007-13 közöttre járó 25,2 milliárd euró támogatás 71,7 százalékát tudta lehívni. Ez kicsit alacsonyabb volt, mint az összes tagállam 72,7 százalékos átlaga.

Lázár János egy március 12-i konferencián azt mondta, hogy már 80 százalék az elszámolási arány, és erről az arányról tájékoztatott minket most a Miniszterelnökség is.

Almát a krumplihoz?

Van egy körülmény, ami miatt nehéz összehasonlítani a bizottság december eleji 71,7 százalékát Lázár János márciusi 80 százalékával. A bizottsági papír kifizetett ("paid out") összegről szól, Miniszterelnökség viszont „elszámolási arányról”, és utóbbiban benne vannak azok a számlák is, amelyeket Magyarország már leadott ugyan Brüsszelnek, de azokat még nem fizették ki. És benne vannak a benyújtás alatt álló számlák is, vagyis azok, amiket itthon már lezártak, és összekészítettek brüsszeli kiküldésre (nagyjából negyedévente küldik ki az összegyűlt számlákat), de még nem mentek ki.

Nem egyszerű egyébként se tájékozódni. Tavaly novemberben a Miniszterelnökségen például azt jelentették be, hogy "Magyarország 2014. október 31-ig 1364 milliárd forint európai uniós forrást fizetett ki, ami az időarányos terv 93 százalékos teljesülését jelenti". Vélhetően itt az időarányos terv az éves tervet jelenti, ám a bizottsági papír szerint december elején ez a mutató csak 62 százalékos volt. A megfejtés itt az lehet, hogy a magyar költségvetés a pályázatok nyerteseinek meghitelezte a pénzt, és pont ezért aggódott a kormány likviditási problémák miatt, hiszen Brüsszel vonakodott ennek a pénznek egy részét megadni.

Mindezek arra figyelmeztetnek, hogy elég kreatívan lehet a teljesítési számokkal játszani.

Időt kértünk

A Junckernek készült felkészítő összeszedi, hogy mivel érveljen, ha a magyarok kérnek időt kérnek. Számos érv szerepel, hogy mivel utasítsa vissza a magyar felet, ha azt akarja, hogy hosszabbítsák meg a kifizetési határidőket, (vagyis 2015 után is el lehessen számolni támogatási pénzeket). Ez arra utal, hogy a magyar kormány szerette volna ezt elérni.

Mi lett ebből?

A szöveg alapján úgy tűnik, hogy tavaly december elején elég ideges lehetett a magyar kormány: azzal próbálták a brüsszeli kifizetéseket felgyorsítani, hogy a magyar költségvetés összeomlásával fenyegettek, és igyekeztek elérni, hogy meghosszabbítsák az EU-s pályázatok kifutását is.

A Miniszterelnökség szerint azóta bőven jött pénz. „2014-ben a Bizottság több mint 4,2 milliárd eurót utalt át Magyarország számára, így az éves tervben nem keletkezett számottevő elmaradás” - írták kérdésünkre.

Ha ez tényleg így történt, akkor nagyon sok új számlát kellett Brüsszelnek decemberben kifizetnie, mert az egymilliárd euró visszatártását indokló viták többsége a mai napig nem oldódott meg. Ennek ellenére legalább 1,6 milliárd eurónak kellett ezek szerint megjönnie decemberben.

Mit nem fizettek ki?

A 10, részleges kifizetés-megszakítással érintett magyar opratív program (OP) a következők voltak:

• a 7 regionális OP,
• a gazdasági OP,
• a közlekedési OP
• és a környezet és energia OP.

Ezeket nem teljesen állították le, csak egyes alrendszereiket, EU-s nyelven prioritásaikat.

Az nem teljesen világos, hogy közülük melyiket érinti még a kifizetések visszatartása, de valószínűleg azóta is mindet. A bizottságnak konkrétan az útépítésekkel, a kutatás-fejlesztéssel, az egészségturizmussal, és a szélessávú internet terjesztésével kapcsolatos pályázatokkal volt (van?) baja. A problémák nagy részét májusban ebben a cikkben már összefoglaltuk, kivéve az egészségturizmussal kapcsolatosakat. Hogy ott mi a probléma, azt egyelőre nem tudjuk.

A problémák az utóbbi években sokasodtak

Van egy általános értékelés is a szövegben. Eszerint ugyan Magyarország nem áll rosszul a lehívásokkal a 2004-ben EU-taggá vált többi közép-európai országhoz képest, de 2011-től romlott a pozíciója, mert azóta vált rendszeressé, hogy a bizottság megszakított kifizetéseket szabálytalanságok miatt. (2013 nyarán például a 15 operatív programból 13 teljesen állt.)

A bizottság szerint a 2010-es választás után elveszett majdnem egy év, mert az új kormány lassan vette fel a tempót. Az átszervezések és az EU-s pénzekkel foglalkozó stáb lecserélése szerintük rontottak a helyzeten.

Ezzel együtt nem tartották decemberben kizártnak, hogy Magyarország tényleg lehívja a most múló ciklus teljes keretét. Csak ehhez fel kellene pörgetni a rendszert és javítani az együttműködést Brüsszelbe.

A gyorsítási kényszerrel függhet össze, hogy a Miniszterelnökség nemrég összeszedte, hogy hol vannak csúszások, és kirakott egy feketelistát ezekről a honlapjára. Ahol nem indul be a megnyert pályázat megvalósítása, onnan elvonják a pénzt, és megpróbálják máshol elkölteni.

Nem tetszett egy csomó magyar ötlet a bizottságnak

Tavaly december elején a bizottság még elég rossz véleménnyel volt a 2014-2020-as ciklus magyar pénzköltési terveiről, konkrétan visszadobták az összes új magyar operatív program tervét átdolgozásra. Azóta ezek átmentek a bizottsági szűrőn.

De belekötött a bizottság a pályázatok elbírálásának rendszerébe is. Komoly kifogásuk volt amiatt, ahogy a magyarok egyszerűsíteni próbálták a pályázati rendszert: megszaporodtak az „amíg a készlet tart” típusú kiírások, amikor beérkezési sorrendben mindenki kap pénzt, aki formailag megfelel. A bizottság szerint ez nem teljesíti azt a célt, hogy a legjobb és legolcsóbb projektek valósuljanak meg. Ezekről az eljárásokról már korábban is komoly viták voltak Budapest és Brüsszel között.

Erősen kifogásolták, hogy a kormány 2012-ben az egymilliárd forintnál drágább beruházásokat kivette a pályázati rendszerből, és azokról egyedi módon a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság (tagja Orbán Viktor is) dönt. Az Európai Bizottság szerint túl alacsony az összeghatár, és nem jó ennyiszer átlépni a szokásos pályázati rendszeren.

Ezekben az ügyekben a Miniszterelnökség szerint még tartanak az egyeztetések, és az EU-s szabályok szerint az eljárás lezárásáig bizalmasan kell kezelniük az ügyet, úgyhogy ezekről a vitákról semmit sem mondanak.

Vizsgálták még a tavaszi átszervezést is

A bizottság a szöveg szerint még decemberben is vizsgálta az NFÜ áprilisi megszüntetése utáni helyzetet. Még akkor is aggódtak, hogy túl sok szakértő ment el a magyar rendszerből. Az átalakítás miatt tavaly tavasszal azt kérte Brüsszel, hogy az átszervezés után keletkezett számlákat a magyar kormány ne küldje ki, mert nem biztos, hogy ki fogják fizetni. Nyáron aztán a magyar kormány úgy döntött, hogy lesz ami lesz, küldenek számlákat. Augusztusban pedig a bizottság elkezdte kiegyenlíteni ezeket, de a vizsgálatot ezek szerint nem zárták le.

Erről a Miniszterelnökségen azt mondták, hogy külön bizottsági vizsgálat most nincs az ügyben. A szokásos évi felülvizsgálatokról, áttekintésekről lehetett szó, olyan tavaly év végén is volt.

Kérdeztük az Európai Bizottságot is arról, hogy mi változott a tavaly december eleji helyzethez képest, de csak annyit közöltek, hogy az akkor olvasható állapot csak egy pillanatkép és azóta sokat egyeztettek a magyar kormánnyal.