Magyarország mégis beleáll a menekült-kvótarendszerbe?

POLITIKA
2015 szeptember 02., 08:08
comments 483

Orbán Viktor eddig mindennél határozottabban visszautasította azt az európai tervet, amely kvóták szerint állapítaná meg, hogy mely európai ország mekkora részben veszi ki a részét a migrációs krízis kezeléséből, azaz a beáramló menekültek pontosan hány százalékának adna otthont.

photo_camera Orbán Viktor miniszterelnök sajtótájékoztatót tart az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozójának végén (Fotó: Julien Warnand / EPA / MTI)

Magyarország eddig kategorikusan állította, hogy egyetlen menekültnek sem szeretne otthont biztosítani.

Ez azért is goromba kijelentés, mert mi csak jól tudnánk kijönni ebből a rendszerből, amelynek képletét a lakosság, a GDP, az eddig befogadott menekültek száma és a munkanélküliség alapján számolják ki.

Magyarországnak jövő év végéig az összes kontinenstre érkező menekült 1,53 százalékát kellene befogadnia, ami legzordabb becslések szerint sem lehet több 1000 embernél.

Most először viszont a magyar kormány egyik képviselője arról beszélt, hogy a kabinet megfontolhatja a kvótarendszer bevezetését. Czukor József berlini magyar nagykövet tegnap este a ZDF közszolgálati televíziónak nyilatkozott a budapesti Keleti pályaudvarnál kialakult helyzetről.

Screen Shot 2015-09-02 at 09.49.24

Czukor arról beszélt, hogy az uniós törvények alapján Németországnak sok menekültet vissza kell majd küldenie abba az országba, ahol regisztrálták, és mivel év végéig akár 300 ezer ember is áthaladhat Magyarországon, ez aggasztja a kormányt.

Erre a műsorvezető megkérdezi a nagykövetet, hogy tekintettel a migránsok óriási számaira, nem volna mégis érdeke Magyarországnak elfogadni a Németország (és már más nyugat-európai nagyhatalmak) által favorizált kvótarendszert?

A nagykövet erre meglepő mód azt feleli, hogy a kvótarendszer, azaz a menekültek tagállom közötti felosztása is egy lehetséges megoldás.

De, teszi hozzá, mindenek előtt az uniós határellenőrzést szigorítani kell, hogy a menekültek rendezetten, és megfelelő adminisztráció mellett érkezzenek be a schengeni zóna területére.

A riporter vissza is kérdez: vajon jól hallotta-e, amit hallott, hiszen a magyar kormány mindeddig mereven elzárkózott a kvótarendszer elől. (Sőt, úgy tűnt: hogy Magyarország élén jár majd annak a nyugati és keleti országok közti ideológiai vitának, ami kibontakozott az unióban.)

Czukor erre megfontoltan megismétli, amit mondott: egyszerre egy feladatot kell a közösségnek megoldania, az első pedig az, hogy gyűjtőtáborokat létesít a főbb belépési pontokon, Görögországban és Olaszországban és szigorúbb kritériumok szerint vizsgálja azt, hogy ki az aki, menekül, és ki az aki gazdasági célból kíván bevándorolni Európába. Ha ezzel megvolnánk,

akkor lehet majd beszélni a menekülttömeg Európán belül történő elosztásáról."

(A beszélgetést itt tekintheti meg. Az ominózus kérdések és válaszok a felvétel 10. percétől hangzanak el.)

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.