Egyre inkább úgy tűnik, hogy a brüsszeli tiltakozás ellenére is belevág a kormány paksi építkezésbe az oroszokkal

Szél Bernadett (LMP) hétfőn a Parlamentben megkérdezte Lázár Jánost, hogy hozzányúlt-e már a kormány a paksi bővítésre szánt orosz hitelhez. 

Lázár azt mondta, hogy még nem, de közeli, belátható távolságban van, hogy ez megtörténjen. 

A múlt héten Aszódi Attila, a paksi bővítésért felelős kormánybiztos egy sajtóbeszélgetésen azt mondta, hogy már az építkezés megkezdése előtt, az előkészítési szakaszban is szükség van az orosz hitelre, és megközelítően a teljes költségek 6 - 10 százalékába kerülhet az előkészítés. Mivel előkészítésre már az idei költségvetésből is félretettek 28 milliárd forintot, ezért úgy tűnt, hogy már ezt is orosz hitelből finanszírozzák. Lázár mostani válasza alapján ez a pénz most a magyar költségvetésből megy el. Ez ellentmond annak, amit tavaly januárban közölt a sajtóval, hiszen akkor arról beszélt, hogy Magyarországnak önrészt csak a beruházás utolsó szakaszában kell tennie a projektbe.

Az elmúlt napokban két fontos kifogás is érkezett az Európai Bizottság részéről a paksi bővítéssel szemben, ám Lázár szerint 

"Paks megy előre",

és ezek a viták nem akasztják meg a beruházást. Azt is mondta hétfői parlamenti válaszában, hogy még másfél évig sok vitáról lehet majd hallani az EU és a kormány között, de ez nem lesz az építkezés akadálya.

Lázár félreérti a bizottságot?

Az erősebb brüsszeli kifogás egy kötelezettségszegési-eljárás, amiről a múlt héten értesítette Magyarországot az Európai Bizottság. Itt az a fő baja Brüsszelnek, hogy pályázat nélkül szerződött a kormány az orosz Roszatommal két új blokk felépítésére. 

Lázár János erről hétfőn a Parlamentben úgy beszélt, mintha nem ez lenne a bizottság baja. Azt mondta, hogy "a bizottság az európai nagyvállalatok szálláscsinálójaként" lép fel, és az építkezéssel kapcsolatos alvállalkozói szerződések tendereztetéséért aggódik.

Csakhogy ha a bizottsági közleményből indulunk ki, akkor nem ez a fő baja a bizottságnak. A kötelezettségszegési eljárás megindításáról szóló brüsszeli sajtóközleményben ez olvasható:

"A magyar kormány közvetlenül, átlátható eljárás nélkül bízta meg a kivitelezőt a Paksi Atomerőmű két új reaktorának létesítésével, illetve két további reaktor felújításával. A bizottság véleménye szerint a Paks II. beruházás közvetlen odaítélése nem összeegyeztethető az EU közbeszerzésről szóló törvényeivel (a 2004/17/EC és a 2004/18/EC jogszabályokkal)."

Úgy tűnik tehát, hogy magával a Roszatom megbízásával van baja a bizottságnak, és nem azzal, hogy a Roszatom hogyan választja majd ki az alvállalkozókat. Bár Lázár János hétfőn arról beszélt, hogy minden rendben lesz, hiszen a munkák 60 százalékát egyébként is nyílt, EU-s közbeszerzésekkel akarták elvégeztetni, a probléma a fenti közlemény szerint nem ezzel van. 

Aszódi Attila, a paksi bővítés kormánybiztosa arról írt a blogjában, hogy számos európai atomerőmű építésére nem írtak ki tendert az utóbbi években. Ezt a témát vélhetően azért hozta elő, mert ő úgy értette a bizottsági aggályt, hogy a fővállalkozó kiválasztásának módjával van a baj. Csütörtökön a Kormányinfón még utalt erre Lázár is.

Húzódik a tiltott állami támogatás vizsgálata is

Mint arról beszámoltunk, hétfőn a bizottság egy másik vizsgálatot is elrendelt Paks ügyében. 

A versenyjogi főigazgatóság két hónapja tartó előzetes vizsgálatában nem tudta eldönteni, hogy lehet-e tiltott állami támogatás a paksi beruházás mögött, ezért hétfőn egy újabb, úgynevezett mélyreható vizsgálatot rendelt el. 

Mehet? Nem mehet?

Abban Lázár és Aszódi is egyetértenek, hogy a paksi beruházást a fenti viták lezárásáig sem kell felfüggeszteni. 

Ez azért érdekes, mert a kötelezettségszegési eljárásról először hírt adó Bruxinfo úgy értesült, hogy a bizottság levélben arra kérte a magyar kormányt, hogy "függesszen fel minden egyes, a paksi projekttel összefüggő beszerzési eljárást, és tartózkodjon minden további új szerződés megkötésétől". (A levél teljes szövege amúgy nem nyilvános.) 

Aszódi a blogjában viszont ezt írta, a levél kézhezvétele után:

"Az Európai Bizottság 2015. november 19-i állásfoglalása, a kötelezettségszegési eljárás megindítása nem tartalmaz olyan elemet, amely ezt az előkészítési munkát befolyásolná. Az eredeti menetrend szerint dolgozunk tovább, a felmerült kérdéseket pedig tárgyalásos úton tisztázzuk Brüsszellel."

Lázár is arról beszélt, hogy mennek tovább, és hamarosan a Roszatom kiírja az első közbeszerzéseket is.  

A kormány azzal érvel, hogy a paksi bővítés nem egy tipikus EU-s beruházás, hanem egy EU-n kívüli országgal kötött kormányközi szerződésen alapuló üzlet, amire külön szabályok vonatkoznak. 

A kormány érvelése szerint a szerződést már 2014 januárjában jóváhagyta a bizottság, így azt utólag megtámadni már nem lehet. A 2014-es jóváhagyó levélben ugyanakkor arra is utalt a bizottság akkori elnöke, hogy a kivitelezésekor az EU törvényeit be kell tartani. Jose Manual Barroso levelét, amiben az elvi engedélyt megadja, időközben levették a kormany.hu-ról, így a pontos szövegét most nem lehet megvizsgálni.

Update: A levél fent van, csak másik címen. Benne van, hogy a bizottság nem emel kifogást a szerződés lényegével szemben szemben, az Euratom egyezmény 103. cikkelyének szempontjából. És benne van az is, hogy a további EU-s szabályokat is be kell tartani, például a közbeszerzésekre és az állami támogatásokra  vonatkozókat is. A 103. cikkely azt írja elő, hogy 3. féllel kötött nukleáris szerződést jóvá kell hagyatni a bizottsággal, hogy a szerződés megfelel-e az Euratom Szerződésnek.

A magyar kormány és Brüsszel vitája várhatóan erről az elvi engedélyről szól majd a következő hónapokban. Közben eddigi nyilatkozatok alapján a magyar kormány előre menekül: még a viták lezárása előtt elkezdi felvenni az orosz hitelt, és dolgozik tovább az építkezés előkészítésén.