M0-s útdíj: már megint elszámolt egy adót a kormány
2014 december 12., 15:23
30 milliárddal többet szedett be a kormány 2015-ben útdíjra, mint egy éve
- Tavaly a kormány bevezette a megyei matricás rendszert, részben fizetőssé tette az M0-ást.
- Azt mondták, 20-39 milliárd forintos pluszbevételt remélnek ettől.
- Össze is jött a többlet, csak nem a matircákból, nagy részét a kamionosok fizették ki, a tavalyelőtt bevezett HU-GO 23 milliárd pluszt hozhatott az államnak.
- A módosításokkal az utánfutósok és a kisbuszok húzták a rövidebbet, illetve a Budapest-környékén autózok (M0), 7 milliárddal többet fizettek úthasználatért, mint előtte.
Alaposan felborzolta az autósok idegeit a tavalyi évkezdet, amikor a kormány bejelentette, hogy a budapesti bevezető autópályákat és az M0-t is fizetőssé teszi, de más, korábban ingyenes elkerülő szakaszok is fizetőssé váltak.
A kormány mégis azt kommunikálta, így egyszerűbb, és olcsóbb lesz az autópályázás, de amikor rákérdezett a sajtó, hogy akkor miért van szükség a rendszer átszabására, akkor bevételtöbbletről beszéltek.
A kapkodás miatt hetekig kutatták az autósok és az újságok, hogy akkor most melyik autópálya-lehajtótól meddig lehet egy-egy megyei matricával utazni, egy vagy két matrica kell-e a dunai hidakra (először kettő, aztán végül egy), ki lehet-e jutni a ferihegyi reptérre Pest megyei matrica nélkül (kezdeti tervek szerint nem, végül igen).
Azóta eltelt egy év, kipróbálta magát az új rendszer, kérdés, valóban hozott-e pluszbevételt az államnak.
Tavalyi cikkünkben még számos bizonytalansági tényezővel nehezítve arra jutottunk, hogy a matricás útdíj rendszer átalakítása a személyautóknál nem igazán hoz majd bevételt, különösen nem a beígért 39, majd 20 milliárdos pluszt.
Utánfutás
Elnézve a számokat azt láthatnánk, hogy nem lett igazunk, hiszen decemberre a tavalyi arányokat véve (a novemberi bevételek százalékában) az látszik, hogy a 2014-es 37 helyett 44 milliárd jöhetett tavaly össze, 7 milliárdos növekedéssel.
milliárdos növekedéssel.
Ebben azonban nem a megyei matricának van a fő szerepe, hanem a később bedobott új kategóriának: ilyen lett a D1, a személyautók és motorok mellett a D2, ahova a 7 fő feletti személyautók és a 3,5 tonna alatti kisteherautók kerültek. Illetve létrejött az U kategória az utánfutóknak. A B2 kategóriában, a buszoknál jól látszik, hogy szinte teljesen azonos bevételt értek el a megyei matrica bevezetése ellenére.
A 7 milliárdos plusz pedig szinte egy az egyben a D2 kategóriából és az utánfutók félmilliárdjából jön. Igaz, ezek korábban is megvették a D1-es matricákat, ami esetükben – az évest leszámítva – a duplájára nőtt. Szóval nem lőhetünk nagyon mellé, ha azt mondjuk, hogy 3 milliárd jött a budapesti bevezetők és az M0 fizetőssé tételéből, és a vidékiek számára olcsóbbá tett éves megyei matricák miatti többletkeresletből, 4 pedig a kategóriák átfazonírozásából keletkező többlet díjakból. Ezt sokan nem is jól követték le: a kormányzat leghűségesebb lapja, a Magyar Idők is megírta, hogy csak az új D2 és a D1 összekeverése miatt 80 ezer büntetést szabtak ki tavaly az év első 8 hónapjában.
A megyei matrica hatását úgy is megnézhetjük, hogy a teljes bevétel összetételére vetünk egy pillantást: korábban 21 százalékot adták az éves matricák, és 79-et a heti és havik, 2015-ben még többen váltottak éves matricát, 23 százalékra emelve ennek arányát.
Abszolút számokban ez 289 ezret jelent az egy évvel korábbi 224 ezerrel szemben (2015 decemberre becslés, arányosítva). A megyei éves matricák tehát nem az éves országos matricákat szorították ki, hanem leginkább a havit: ennek aránya 25-ről 17 százalékra csökkent, de a heti is 54-ről 47-re.
Bejött viszont a HU-GO
Ahogy korábbi cikkünkben is számoltuk, a nagy bevétel a teherautóktól származott: szintén arányosítva idén a decemberi várható értéket az jön ki, hogy egy év alatt 23 milliárd a plusz bevétel, ami elég jelentős, 14 százalékos drágulást jelentett a fuvarozók felé.
Úgy kalkuláltunk, hogy a budapesti bevezetők és az M0 útdíjasítása 13 milliárdot hozhat a konyhára. A növekedésben azonban a új autópályák is közrejátszottak: 2015-ben 68 km gyorsforgalmi utat adtak át (M85 Győr-Csorna, M43 Makó-országhatár, M86 Szeleste-Hegyfalu és Csorna elkerülő), ahol már nagyjából kétszer annyit kell a teherautóknak fizetni, mint a főutakon. A megtett km-ek száma 7 százalékkal nőtt, ennek egy része az újonnan fizetőssé tett utak, másik része a forgalomnövkedés.
A rekord idő alatt bevezetett, és több külföldi bevezetéshez képest gyorsan megbízhatóan működő HU-GO nevű útdíj rendszernek azonban vannak buktatói: bár ezt használatarányosnak hívják, nem pontosan az. Ennek több oka van, leginkább a jól ismert sietség: 2013. július 1-jén csak úgy sikerült elindítani a rendszert, hogy egy fapados megoldáshoz folyamodtak, a viszonylati jegyhez: egyszerűen szakaszokra osztották a főutakat és gyorsforgalmi utakat, és egy automatában vagy a neten lehetett megvenni az útdíjat.
Emiatt aki GPS alapján vallja be az útdíjat, az sem méter, vagy km alapján fizet, hanem a szakaszért: ha egy 10 km-es főútszakaszra behajt a teherautó, a szakasz egész költségét kifizetttetik akkor is, ha csak száz métert megy rajta. Ami bosszantó a fuvarozónak, viszont plusz bevételt hoz viszont az államkasszának.
Jó a hozama a pótdíjaknak is
Azóta egyébként meglepően jól működik a GPS alapú rendszer, sokkal olcsóbban sikerült kiépíteni, mint a nagy informatikai cégeknek más országokban. Még Finnországból is kapott a fejlesztés dícséretet. A magyar teherautósok 95 százaléka már ezt használja, az egyébként is szinte minden kamionban megtalálható járműfelügyeleti rendszer GPS adatait tudják az útdíj befizetéshez használni.
A külföldieknek a kétharmada azonban még mindig viszonylati jegyet használ – ha nem jár valaki gyakran Magyarországra, és csak autópályát használ, ez az egyszerűbb, mint leszerződni az útdíjat szedő Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt.-vel(NÚSZ).
Ami még jelentős bevétel az államnak, az a pótdíj, különösen teherutóknál. A 101 fix és 45 mobil kamerás adatot a NÚSZ átadja a rendőrségnek, és ők hatósági eljárás keretében szabják ki a büntetést. A NÚSZ adatai szerint 2 százalék a bliccelők vagy éppen véletlenül hibázók aránya, 1,8 százalék a magyaroknál, 2,3 százalék a külföldieknél.
Az e-matricás személyautóknál is drága a feledékenység: 30 napon belül 14.875, 30 napon túl 59.500 forint a pótdíj. Ne feledjük, itt sincs méltányosság, például éjfél után 1 perccel hajtunk le a pályáról, és lejárt a matricánk, akkor is jön a büntetés. Nem hivatkozhatunk rossz lehajtóra, műszaki hibára, kórházba sietésre sem, senkit nem fog meghatni: a NÚSZ-nak a törvény nem ad mérlegelési lehetőséget.
Vasember
A személyautók büntetéseit viszont nem a rendőrség szedi be, hanem a NÚSZ. Az e-matricák pótdíjaiból is 2,5 milliárdot szed be az állami cég, pedig a külföldiek a kiküldött számláknak csak a felét fizetik be. 2016-ra még magasabb lehet ez az összeg: a kitereléses ellenőrzés és a helyszíni megállításos ellenőrzések tapasztalatai alapján a bliccelés a díjköteles szakaszon áthaladó autóknál 2 százalék volt az elmúlt években, 2015 elején aztán 3,7 százalékra ugrott meg, és még nyáron is 2,3-2,6 százalék volt.
A személyautósoknak annyi örömük lehetett 2015-ben, hogy az új gyorsforgalmi utakon nem kellett e-matricát váltaniuk, mert elfeledkeztek az ehhez szükséges kormányrendelet módosításáról.
Ennek részben vége, végül idén január 1-jétől a 2015-ben átadott M43 Makó-országhatár és M85 Csorna-Győr szakaszon is fizetni kell már.
Egy érdekesség azonban van: tavaly nagy felháborodás után az akkori honvédelmi miniszter Hende Csaba megígérte a vasiaknak, hogy az M86-os nem lesz fizetős, és hiába épült tovább Hegyfaluig, és lett 25 km-es a vasi sztráda, és van vele párhuzamosan végig főút, nekik valamiért továbbra sem kell fizetni, egyelőre vasi megyei matrica sincsen.
És hogy ez miért vicces? Mert az M0-s díjasításának az indoka az igazságos közteherviselés volt az NFM tájékoztatása szerint.
Szerző: Bucsky Péter
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.