M0-s útdíj: már megint elszámolt egy adót a kormány

  • Vendégszerzőnk, Bucsky Péter utánaszámolt, összejöhet-e a szándékolt húszmilliárd forintos többlet a fizetős M0-ásból és a megyei matricákból.
  • Nem igazán: a teherautók ugyan az összeg jó részét behozhatják, de nincs annyi autós az országban, hogy a maradékot befizessék.
  • Már ha egyáltalán fizetnek majd.

Először 39 milliárdról volt szó, aztán kiderült, hogy már csak 20-at szeretne a kormány beszedni a Budapest környéki gyorsforgalmi utak fizetőssé tételével.

Ezt is hasonlóan rejtélyes módszerrel számolhatták ki, mint az internetadó mértékét, ott is éppen 20 milliárdot akartak találni, csak éppen sokkal több jött volna be a 150 forintos Gb-os díjjal - kb. 220 milliárd. Számításunk szerint a félreszámolás nagyságrendje most már kisebb: 13 milliárd be is jöhet az intézkedésből.

A teherbírók

Először azt néztem meg, hogy mekkora bevétel várható a teherautóktól (a 3,5 tonna feletti J2-J4 kategóriában), akik e-útdíjat fizetnek, nem is keveset: idén január és október között 136 milliárdot, és ha a tavalyi utolsó negyedév adatival számolunk idénre is, akkor 175 milliárd lesz a bevétel.

Az M0-ás körgyűrű és a bevezető szakaszok. Pirossal az eddig ingyenes, de most fizetőssé váló szakaszok, zölddel azok, amelyek maradnának ingyenesek. (Grafika: 444.hu)

Személyautós matricából is bejön 40 milliárd év végéig a jelenlegi trendek szerint, így összesen 215 milliárdot autópályázunk el, aminek négyötödét a teherautók adják. (Az idénre tervezett bevételt egyébként túlbecsülték, derült ki pár napja.)

A most fizetőssé tett utak forgalmait a tavalyi forgalomszámlálásból néztem ki, és kiszámoltam, mennyi lehet a plusz díjbevétel.

Mivel a teherautós útdíjnál a bevétel 90 százaléka J4 kategóriából jön, a 108,38 forintos km-díjat vettem alapul, és az A környezetvédelmi kategóriát, ami a teherautók nagyjából 90 százalékára igaz. Az jött ki, hogy 13 milliárd forint lehet a bevétel.

A forgalmi adatokat innen vettem, az egyszerűség kedvéért az M1-M7 közös szakaszának adataival számoltam, mivel a rövid elválási szakasz után a nem díjköteles részen nem volt forgalmi adat.

 Út jele

Pálya kezdete

Fizetős szakasz jelenlegi kezdete

Új, fizetős út

Teherautó napi forgalom

Napi bevétel (eHUF)

Éves bevétel (eHUF)

M1

6

15.7

9.7

2092

2,199

802,741

M7

6

15.5

9.5

M1-el közös a szakasz

M3

10

12.9

2.9

1334

419

153,037

M5

11

22

11

10734

12,797

4,670,854

M6

0

14

14

2292

3,478

1,269,360

M0 M5 4-es út között

31

42

11

8520

10,157

3,707,441

M0 M3 és 11-es út között

69

78

9

1356

1,323

482,774

M31

0

12

12

4228

5,499

2,007,050

 Összesen

13,093,257

Ennek az intézkedésnek ha nem is óriási, de mégis mérhető a plusz bevétele a költségvetésre, és végül is a fuvarozóknak fáj, a lakosság közvetlenül nem érzékeli, szóval egyszerű és fájdalommentes sarc 3,5 felcsúti stadionnyi extra sarcra vadászó politikus számára.

Hol vannak az autósok?

Nehezebb a dolgunk a személyautókkal. Már az e-matrica elnevezés is a magyar bürokrácia csodája, hiszen miért hívnak valamit matricának, ha nem is az – vélhetően csak azért, nehogy útdíjnak kelljen, a fizetős M5-ös és M1-es a 90-es évek elején akkora felháborodást váltott ki, hogy magyar politikus ezt a szót évtizedekig a szájára nem vette.

De az unortodox megoldások kormánya mer szakítani a tabukkal, és a városi közlekedés szerves részét alkotó autópálya-bevezetőket is megsarcolja a személyautóknál. Hogy ennek mi értelme, igen kétséges, hiszen aki csak ezen a szakaszokon használná az autópályákat, szinte biztosan nem vesz még évi ötezer forintért sem megyei e-matricát.

(Bónuszként egy találós kérdés: Budapestre és Pest megyére külön kell-e megváltani, hiszen a bevezető sztrádák és az M0 is mindkét területen áthalad, márpedig Budapest megyei jogokkal rendelkezik.)

A modellezést nehezíti, hogy még azt sem tudták megmondani a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt.-nél, hogy csak éves megyei matrica lesz-e, vagy havi és 10 napos is, ami ismét az elgondolás előkészítésének teljes hiányáról tanúskodik. A következő emelési ötletelésnél pedig már csak egy lépés, hogy a megyei jogú városokra is külön matricát kelljen venni.

A rendszer értelmetlenségét az is mutatja, hogy megyékre bontott útdíj sehol nincs a világon, akkor már értelmesebb lett volna a korábbi BKV-s gyakorlat, ami több vidéki nagyváros tömegközlekedésében él: van egyvonalas és összvonalas bérlet.

A nagy kérdés, hogy a megálmodott 20 milliárdból a személykocsikra jutó 7 milliárd kijöhet-e, ha a személyautósok a budapesti agglomerációban tömegével rohannak ötezer forintos havi bérletért. Márpedig 7 milliárdhoz 1,4 millió bérletet kellene eladni – ennyi személyautó sincs Közép-Magyarországon, csupán 1 millió a KSH számai szerint.

A bevezető szakaszokat összesen 228 ezer személyautó használja egy nap, így mindegyikük havibérletesítése is 1,1 milliárdot hozna. A forgalmi adatokat nézegetve az látszik, hogy nagyjából a személyautók tizede tűnik el az ingyenes szakasz végén, tehát nagyjából 30 ezer autóst lehet fizetésre kényszeríteni, ami mindössze 150 millió lehet.

Út jele

Személyautó napi forgalom

Kisteherautó

D1 kategória

M1

38,833

4,705

43,538

M7

M1-essel közös a szakasz  M1-essel közös a szakasz M1-essel közös a szakasz

M3

56,829

7,434

64,263

M5

29,157

5,555

34,712

M6

10,963

2,002

12,965

M0 M5 4-es út között

18,689

4,094

22,783

M0 M3 és 11-es út között

34,564

4,123

38,687

M31

8,931

2,101

11,032

 Összesen

227,980

A 20 milliárd bevételt tehát nem fogja a kormányzat beszedni az intézkedésekkel, sőt, a megyei személygépkocsis matrica, azaz az autópályázás reziscsökkentése bár várhatóan hoz új vásárlókat (mondjuk a Balatonra járó budapestit, vagy a fővárosban dolgozó nyíregyházit), a bevételt is csökkenti: aki Pest megyéből jár pincérkedni Ausztriába, már évi 20 ezerből letudhatja az autópályadíjat Hegyeshalomig.

***

Még egy magyarázat létezhet a budapesti bevezető autópályák fizetőssé tételére: elég a térképre nézni, és látszik, hogy ez a szóban forgó utak mentén lévő bevásárló központokat érinti kellemetlenül, hiszen akinek nincs e-matricája, nem szívesen autózik majd ki a Tescóba vagy az Auchanba.

A csavaros észjárású kormánytisztviselők külföldi multik életét megkeserítő összeesküvésénél még egy életszerűbb magyarázat van.

A kormányzat működése szétesőben van, a hirtelen ötleteket belső egyeztetés nélkül dobják be. Az NGM kitalálta, hogy kell pénz, beírtak 20 milliárdot az M0 díjasítására, erre az uniós közlekedés fejlesztéseket kezelő NFM-ben és a Miniszterelnökségen leesik a tantusz, hogy akkor vissza kéne fizetni sok 10 milliárdot az uniós pénzen készült sztrádaszakaszok után, így mégis kiveszik azokat a rendszerből.

Bucsky Péter