• Polgármesterek között terjed egy bizalmas munkaanyag, ami tömeges elbocsátásokat, az önkormányzati jogkörök elvesztését és a teljes kormányzati kontrollt vetít előre minden önkormányzati adat fölött.
  
• A nem publikus stratégiai elemzés arról az e-ügyintézési rendszerről ír, amit 2015-ben kezdtek el kísérleti módszerekkel bevezetni több önkormányzatnál is, és amit idén országossá bővítene a Belügyminisztérium.
  
• A Belügyminisztérium viszont a sajtóból hallott erről az egészről először. 

Az utóbbi napokban több helyen is felbukkant az a 12 oldalas dokumentum, ami részletesen tárgyalja, hogy milyen következményei lehetnek az egységesített digitális közigazgatási rendszer, az ASP bevezetésének. 

A dokumentum több település önkormányzatához is eljutott, értesüléseink szerint országszerte polgármestertől polgármesterig vándorolt a fájl az elmúlt napokban. Az érdeklődésük érthető, a stratégiai elemzésből ugyanis az önkormányzatok funkcióját trójai falóként felfaló e-közigazgatási rendszer képe sejlik fel. 

Az elemzésből egyáltalán nem derül ki, hogy azt ki készítette és ki rendelte meg, de mind nyelvezete, mind a feltárt részletek alapján világos, hogy a szakmai kérdésekre rálátó, a rendszer működését követő szakemberek írhatták.

Az ASP-rendszer bevezetéséért felelős Belügyminisztérium sajtóosztálya viszont kérdéseinkre annyit írt vissza, hogy az elemzés létezéséről ők is csak a híradásokból értesültek. 

Az ASP tényleg jön

Magáról az ASP-rendszerről keveset lehetett olvasni a sajtóban, pedig az önkormányzati működés alapjait átalakító informatikai rendszer kiépítése folyamatosan zajlik, az első, 2,8 milliárd forintból kivitelezett fázisban tavaly júliusban tizenegy közép-magyarországi önkormányzat csatlakozott rá a közös rendszerre, az év során pedig több tucat további önkormányzat követte a példájukat. 

Az ünnepélyes átadáson Pintér Sándor belügyminiszter arról beszélt, hogy az önkormányzatok konszolidálásakor a kormánynak be kellett látnia, hogy kevés információ jutott el korábban a kormányhoz az önkormányzatok vagyoni helyzetéről, sőt, sokszor maguk az önkormányzatok se látják át pontosan saját helyzetüket. Az uniós forrásból készült fejlesztés célja, hogy egységes és a kormány felé is átlátható önkormányzati működés alakuljon ki. 

Ez pedig segítség lesz az ügyfélnek is: egységes e-közigazgatási és e-ügyintézési szolgáltatásokkal találkozhat majd minden csatlakozott településen. 

A korrupció elleni harccal lehet eladni

A birtokunkba jutott, a minisztérium által nem ismert stratégiai elemzés viszont az említett előnyök mellett világos kockázatokat és félelmeket is felvet. Mint a rejtélyes tanulmány szerzője írja, az új rendszer annyira sokak érdekeit sértheti, hogy ők összefogva akár meg is akadályozhatják a rendszer bevezetését. 

A központi ASP biztosítja, hogy az önkormányzatok szoros kontroll alatt működjenek.

- szerepel rögtön az elemzés legelején. Hiszen az ASP-nek a kormány a megrendelője, az önkormányzatok pedig csak felhasználói lesznek. És ez komoly váltást jelent az eddigi helyzethez képest: a legtöbb önkormányzat jelenleg is használ különféle integrált közigazgatási szoftvert, ezeket viszont jellemzően a piacról vásárolják, és így tulajdonosai ezeknek. 

Az új központi ASP-rendszerben viszont a kormány gyakorlatilag az önkormányzatok megkérdezése nélkül férhet hozzá bármilyen adathoz. 

És ez még csak a kezdet. Az elemzés szerint ugyanis, a központi ASP idővel a központi ellenjegyzés lehetőségét is biztosítja. Magasabb szintre és a helyszíntől fizikailag távol kerülhet így például a közbeszerzések elbírálása.

Az üzenet, amibe mindezt csomagolni kell majd, a korrupció elleni harc lesz. Az elemzés idézi is Pintér Sándor egy beszédét, ami szerint leginkább az önkormányzati vezetők vannak kitéve a korrupció kísértésének. A lakosság pedig a helyi szinten történő korrupciót érzékeli a legérzékenyebben, ezért ennek visszaszorítása kiemelten fontos.

Lépésről lépésre 

Az elemzés három szintet említ: elsőnek a központi ASP-n keresztül kontrollt kell gyakorolni, majd második lépésként megjelenik az ellenjegyzés az ASP-n keresztül, végül pedig a döntéshozó és a végrehajtó teljes szétválasztása:

„Amennyiben a polgármester, képviselőtestület elveszíti a hátországát, nem lesz képes a korrupció kivitelezésére. Hiszen a távoli ügyintéző, pénzügyi ellenjegyző teljesen független.”

Amikor a helyes sorrend betartását említik, a Klik történetét hozzák fel példaként. A cél mindkét esetben hasonló volt: a centralizáció révén hatékony, központilag kontrollálható működést elérni. 

De pont a Klik mutatta meg az elemzés szerint, hogy megfelelő előkészítés nélkül nagy a résztvevők ellenállása és negatív a társadalmi visszhang.

Ezért kiemelten fontos, írja a nem ismert eredetű tanulmány, hogy csak a helyi működési modellek közös platformra helyezése után szabad az ügyintézés központosítását megkezdeni. Ez ugyanis a végső cél, egy rakás ügyintézési feladatkört kiszervezni az önkormányzatok alól és helyi hivatalokat tömegével bezárni. 

Nagyon fogják utálni

Az elemzés nagyon világosan szembenéz azzal, hogy az önkormányzati dolgozók számára hatalmas kiszúrás az új rendszer. Gyakorlatilag belülről zabálja fel a munkahelyüket.

És ez az az ok, amiért alighanem futótűzként kezdett el terjedni a munkaanyag a kistelepülések polgármesterei között, illetve amiért a jobbikos Hegedűs Lórántné is már elhatárolódásra szólította fel a kormányt. 

Az elemzés szerint rövidtávon csak a sima hivatalnoknak lesz rossz, mert rengeteg adatot kell felvinnünk a központi ASP-be, mert az automatikus adatmigrációra az ugyanis nem képes. 

„Pár év távlatában az önkormányzati vezetők és hivatali dolgozók számára óriási hátránnyal jár. A vezetők jogai korlátozódnak, elveszítik hatalmukat, hivatali hátországukat és ezzel együtt a korrupciós lehetőségeiket. A hivatali dolgozók pedig elveszítik munkahelyüket. Az elérhető gazdasági és politikai előnyökért nekik kell fizetni.”

Ezért nagyon fontos a megfelelő kommunikáció. Nagy szerep jutna a Magyar Államkincstárra is a dokumentum szerint, mivel a MÁK óriási tekintéllyel bír az önkormányzatok előtt. Fontos, hogy az önkormányzati vezetőket megerősítsék abban, hogy helyes döntést hoztak az átállással. 

Az elemzés többször kitér arra, hogy amennyiben az érintettek veszélyben éreznék megélhetüséket, olyan mértékű ellenállást fejthetnek ki, ami megakadályozhatja a rendszer bevezetését. Majd megismétlik, a hivatalok centralizálását szigorúan csak a választások után lehet elkezdeni. 

2018-ban nem lehet érdeksérelem 

A stratégiai elemzés évekre lebontva feladatokat is rendel a központi ASP bevezetése mellé. E szerint 2015-ben zajlott a pilotfázis, 2016 az országos bevezetés megkezdésének éve (ez meg is jelent célként az idén januárban megjelent támogatási kérelemben) , egyben a hivatali tevékenységek szükítésének időszaka. 2017-ben a korrupció elleni harc jegyében fog zajlani, az ügyintézési folyamatokat függetlenítik a fizikai helyszínektől, megindul a „hivatalok erőteljes összevonása”, jön a központi kontroll és az ellenjegyzés. 

2018-2019 választási év: eredmények kommunikációja, érdeksérelem nem történhet.

2020: az ügyintézési feladatok egységessé válása lehetővé teszi, hogy a tevékenység a helyi hivatalból kiszervezhető legyen. Feladataikat átveszi a KÜSZ, azaz a központi ügyintézési szolgálat. 

A rendszernek amúgy vannak nyilvánvaló előnyei: megtakaritást jelent a költségvetésnek, a "választók pedig egy országosan egységes, gyors, elektronikusan teljes mértékben elérhető" szolgáltatást kapnak.

És vannak a világos kockázatok. 

Például hogy a szoftvernek az önkormányzatok csak felhasználói, de nem megrendelői lesznek. Azaz a kormány egyrészt bármikor lekérhet bármiféle adatot, amit csak szeretne, másrészt az önkormányzatok által tapasztalt működési nehézségek, hibák kijavításában sem lesz feltétlen érdekelt. 

Az önkormányzatoknak már amúgy is sok rossz tapasztalata van a központi rendszerekkel az elemzés szerint, ezek rendszerint nem követik az informatikai fejlesztéseket, jellemzőek a rejtett költségek, a bonyolultság, a be nem tartott határidők és a terheléseket követő összeomlások is. 

Az igazi kiszolgáltatottságot viszont az jelenti majd, hogy az önkormányzatok elveszítik az adatok tulajdonosi jogát. Ha névleg meg is marad ez, az elemzés szerint bármikor elég egy rendelet megalkotása, hogy ez is odalegyen. 

A legfőbb kockázat pedig az, hogy az ASP-re történő átállás nem kötelező. Ha pedig nem sikerül országosan legalább 30-40 százalékos lefedettséget elérni, akkor a helyi hivatalokat nem lehet beszervezni a központi rendszerbe. Ezért fontos, hogy meghozzák az önkormányzatok kedvét a csatlakozáshoz. Akár több milliárd forintos plusz támogatás szétosztásával is, szerepel az elemzésben, hiszen az áttérés után ez hamar megtérülne a központi költségvetés számára. 

A bevezetést a legkönnyebben azokban a kis- és közepes településeken lehet majd véghez vinni, ahol jelenleg az ingyenes DOKK rendszert használják hasonló célokra. Mert ez meg fog szűnni, így nem nagyon lesz más választásuk és nem lesznek ellenérdekeltek sem.  

Vannak viszont azok a kis-és közepes teleülések, ahol korszerű, webes ASP felülettel dolgoznak már most is, de ezeket a piacról vásárolták. Az elemzés szerint ezek az önkormányzatok rendre olcsón jutottak hozzá magas színvonalú szolgáltatáshoz, ezért itt "csak az erős központi kényszer" vezethet majd eredményre.

Ami azt jelenti, hogy a 

"MÁK-nak kell kikényszerítenie az áttérést (akár a kötelezőség, vagy a jelenleg alkalmazott szoftver alkalmatlanságának hamis indokával)". 

A nagyvárosoknál pedig sokszor elavult rendszereket használnak, de mégis nehéz lesz váltásra bírni őket, mert a szoftverek beszállítói gazdasági és politikai lobbival rendelkeznek, a városvezetők pedig sokszor érdekeltek a jelenlegi rendszer fenntartásában. A városokat mégis muszáj meggyőzni, nélkülük nincs értelme a fejlesztésnek. 

"A cél elérése érdekében politikai nyomás szükséges az áttérés támogatásához."

- mondja ki az elemzés. Ami kitér arra is, hogy 

"Fontos! Minden eszközzel tagadni kell azt a nyilvánvaló lehetőséget, hogy a közvetlen adatbázis lehetőséget biztosít a közvetlen kontrollra."

És hogy

"Fontos! Az ASP szerződések megkötése idején a polgármestereknek ne legyen tudomásuk a bevezetés következő fázisa, azaz a hivatal kiszervezési célokról."

A szerződések megkötése pedig később annyira meg fog térülni, hogy a megkötés érdekében minden áldozat elfogadható, összegez az elemzés. 

Éves alkalmazásával 10-20 milliárd forint lenne megspórolható. Önmagában viszont a központi ASP működtetése veszteséges, írják a dokumentumban, ami kitér arra is, hogy a KÜSZ bevezetésével 5-10 ezer alkalmazottat lehetne elbocsátani. Jegyzők, középvezetők és ügyintézők távozhatnának. 

Az elemzés egy másik ponton előnyként utal arra, hogy ők a helyi versenyszférában folytathatnák, ezzel is élinkítve a helyi gazdaságot. Ráadásul a KÜSZ ügyintézői a hátrányosabb régiókba lennének telepíthetőek, ahol alacsonyabb a munkabér-igény. 

A Belügyminisztérium nem tud róla

A stratégiai elemzéssel kapcsolatos kérdésünkre a Belügyminisztérium annyit közölt, hogy csak a híradásokból értesültek a dokumentum létezéséről. Ezért most megkérdeztük, hogy terveznek-e vizsgálatot indítani, és kideríteni, hogy ki és milyen megbízásból készítette el ezt a rejtélyes dokumentumot.