A közelmúltban nagyot változott az európai ecstasy és annak hatóanyaga, a szintetikus metiléndioxi-metamfetamin (MDMA) piaca – derült ki a Kábítószer és Kábítószer‑függőség Európai Megfigyelőközpontja (EMCDDA) legutóbbi, erről szóló jelentéséből (pdf).

Megint feltámadt az ekiröneszansz!

Európának gazdag történelme van az ecstasyval. De annyira, hogy a kontinensen gyártott eki túlnyomó többségét itt is fogyasztják el, miközben jut exportra Törökországba, Brazíliába és Ausztráliába is, sőt arra nincs is bizonyíték, hogy a vén Európa egyáltalán valaha importra kényszerült volna.

Mégis gyalázatos fordulatot vett az egykor virágzó európai drogkultúra: az új évezred hajnalán a kontinensen a préselt tabletták (eki) MDMA-tartalma egyre csökkent. Sőt, közben jöttek fel a kínai vegyészek olcsóbb, de veszélyesebb dizájnerdrogjai, ez pedig az évek során több millió dollárt vett ki Európa tisztességes, illegális drogterjesztőinek zsebéből.

De a jelentés szerint 2010-re megállt ez a gyalázatos folyamat. Sőt az eki tisztább, mint valaha:

míg a rave hőskorában, az 1990-es és a 2000-es években átlagosan 50-80 mg MDMA volt egy tablettában, addig most a duplája, 125 mg.

Szupereki és MDMA haver

Ráadásul egyre szaporodik a „szupertabletta”, amiben akár 270-340 mg MDMA is lehet. „Néhány újabb tablettában szemmel látható kristályok vannak, ami nyilván a fogyasztói bizalom növelését szolgálja” – írja a jelentés. Ezeket a tablettákat néha rovátkolják, jelezve, hogy talán egy fél is elég lesz.

Scott, egy skót ecstasy-gyűjtő a Vice-nak elmesélte, hogy az elmúlt 5 évben az MDMA-tartalom a tablettákban sokkal nagyobb lett, mint 2005 és 2010 között.

A narancssárga Burker King laboratóriumi tesztje például 250 mg MDMA-t mutat, de szintén erős a Lego kocka, az Instagram, a Warner Brothers és a narancssárga Wi-fi (ezek persze fantázianevek, nincsen hozzájuk köze a híres cégeknek). Scott azt állítja, mindegyik tablettájában 180 mg fölött van az MDMA-tartalom.

Kelendő az europartidrog

Egy piacvezető, mára megszűnt, 1990-es évekbeli ekikereskedő-hálózat tagja a lapnak azt mondta, hogy a hatóanyag-növelés mögött valószínűleg branding áll, azaz így próbálják még jobban megkülönböztetni a tablettáikat a mindenféle szeméttel felütött cuccoktól.

A 2001. szeptember 11-i terrortámadás után bevezetett reptéri biztonsági intézkedések a kábítószer-csempészetet is megnehezítették. Aztán új lökést adtak az olyan, az internet mélyén megbújó, illegális drogkereskedelemre specializálódott oldalak, mint az azóta lekapcsolt Silk Road.

Egy tabletta akár kb. 10 fontba (4000 forint) kerülhet, és az Egyesült Államokban is úgy 10-15 dollár, viszont az európai ekiterjesztők minden jel szerint meg szeretnék szállni az amerikai piacot, mert előfordul, hogy egy Tesla-eki csak kb. 3,5 dollár (kb. 1000 forint), de a várakozások szerint felmehet majd 20 dollárra is.

Addig jó, amíg az eki fogy

Egy, az EMCDDA jelentésében idézett tavalyi kutatás szerint 16 darknetes kereskedőhelyen az igényelt drogmennyiség 25 százalékát az eki tette ki, egy másik kutatás szerint pedig a darknet harmadik legkeresettebb drogja volt az MDMA.

De az erősebb drogokkal nagyobb felelősség is jár. Az utóbbi időben a francia, a belga és a brit médiában sokat foglalkoztak azzal, hogy több esetben előfordult, hogy a régebbi, gyengébb ekihez szokott bulizók, túltolták az adagot. Sőt 2010 óta az MDMA-val kapcsolatba hozható halálesetek száma megötszöröződött.

Viszont az EMCDDA jelentése szerint még így is nagyon ritkák az MDMA miatti egészségügyi problémák: csak néhány tucat MDMA-s halálesetről tudunk. (Franciaországban 2013-ban például 264 kábítószeres túladagolásból csak ötnél volt a halál oka az MDMA, 2014-ben Írországban pedig 219-ből csak 14-nél.) De olyan kevés esetről tudunk, és olyan rosszak a statisztikák, hogy ezt nem sok mindennel lehet alátámasztani.

Az biztos, hogy kevesen kerülnek kórházba az ekitől, sőt az elmúlt két évtizedben akkorát változott a világ, hogy még a toxikológusok is visszasírják az MDMA-t. A dizájnerdrogok ugyanis összehasonlíthatatlanul veszélyesebbek. Manchesterben egy 17 éves lány például azért halt meg, mert a rózsaszín Mastercard valójában nem is eki volt: nem MDMA-t, hanem egy PMA nevű antidepresszánst tartalmazott, amit könnyebb túladagolni.

A világ legnagyobb kábítószeres felmérése szerint Magyarországon pont a legveszélyesebb, legkiszámíthatatlanabb szerek jöttek fel, az országot gyakorlatilag letarolta a kristály meg a herbál. Ezzel szemben az ezeknél sokkal megbízhatóbb MDMA fogyasztásában a vizsgált európai országokhoz képest Magyarország rosszabbul teljesít:

Pedig miközben a drogmentes világ utópiája megbukott – ahogy azt Magyarországon is egyre többen (persze nem a döntéshozók) észrevették –, egyre több kutatás jut arra, hogy az egyes gombafajokban található pszilocibin nevű alkaloid mellett az MDMA is alkalmas lehet olyan súlyos betegségek tüneteinek enyhítésére, mint a depresszió vagy a szorongás. Kanadában és az USA-ban a hatóságok által engedélyezett MDMA-kísérletek már a harmadik fázisban vannak, az eredményeket jövőre fogják bemutatni.