Az Állami Számvevőszék elnöke felavatta a saját képmását
2015 június 09., 15:16
Egyéves a Nemzeti Korrupcióellenes Program, itt vannak a kormány eddigi legnagyobb eredményei
Egy évvel ezelőtt, 2015. május 27-én jelent meg a Magyar Közlönyben a kormányhatározat arról, hogy a kormány elfogadta a Nemzeti Korrupcióellenes Programot és az azzal összefüggő intézkedések 2015-2018-ra vonatkozó tervét. „A Program a korrupció társadalmi jelenségének visszaszorítását mindenekelőtt” ezekkel látja megvalósíthatónak:
- az állami szervezetek működésébe vetett közbizalom erősítése,
- a jogi személyek, és a közpénzeket felhasználó szervezetek jogszabályi követelményeknek megfelelő, értékorientált működésének elősegítése
- az állampolgárok demokratikus értékek iránti elköteleződésének és a visszásságokkal, törvénysértésekkel szembeni fellépésének támogatása
- az ország versenyképességének és nemzetközi megítélésének javítása,
- az Európai Unió és hazánk pénzügyi érdekeinek védelme,
- a bűnelkövetők elleni határozott és eredményes fellépés erősítése.
Nekimentek az anti-korrupcióellenesség kerékkötőivel szembeszállókat szabotálóknak
A kormány előírta az irányítása alá tartozó szerveknek a meghatározott célok érvényesítését írta elő, a korrupció elleni küzdelemért felelősséget viselő szervezeteket, a helyi önkormányzatokat és a társadalmi, szakmai és érdek-képviseleti szerveket pedig a közreműködésre kérte fel. (A korrupció ellen kiemelten fellépni hivatott szervek évente összesen több mint 20 milliárdból működnek.)
A kormányhatározatban az állt, hogy az államigazgatási szerveknél fel kell térképezni azokat a munkaköröket, amiket a korrupciós kockázatok fokozottan érintenek, az Állami Számvevőszék tapasztalatai alapján az ellenőrzések során érvényesíteni kell a korrupciómegelőzési kontrollokat, és felül kell vizsgálni a belső szabályzatokat.
A határozatban szerepelt az is, hogy a közszféra intézményeinél népszerűsíteni kell a csatlakozás lehetőségét az ÁSZ úgynevezett Integritás felméréséhez, továbbá támogatni kell a felmérés kiterjesztését többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaságokra. (A számvevőszék 2011 óta méri fel kérdőívekkel a közszféra korrupciós kockázatait, elvileg azért, hogy láthatóvá váljanak a közintézmények korrupció szempontjából veszélyeztetett területei, illetve az azzal szembeni ellenálló képesség.)
Hogy a korrupcióellenes harc most hogy áll, azt néhány példával szemléltetjük.
Elkészült a köz(pénz)beszerzési törvény
A kormányhatározat egy éve azt írta, az előkészítés alatt álló új közbeszerzési törvényben, illetve a közbeszerzésekhez kapcsolódó informatikai fejlesztéseknél fokozottan érvényesíteni kell az antikorrupciós szempontokat.
A Corruption Research Center of Budapest friss jelentése szerint az új közbeszerzési törvény jobban kedvez a korrupciónak, mint az előző. De már decemberben is felszólalt az Egyesült Államok amiatt, hogy Tiborcz István – mivel a miniszterelnök hozzátartozója – egy hónapig nem indulhatott közbeszerzésen, de a kormány korrigálta a hibát.
Nyilvánosság, a négy fal között
A közbeszerzési eljárásoknál biztosítani kell a nyilvánosság hatékony és széles körű tájékoztatását, valamint a közbeszerzésekkel kapcsolatos adatok, adatbázisok megismerhetőségét, és a kormánynak meg kell vizsgálnia a közbeszerzési eljárásoknál a nyílt szerződés szabvány vagy egyes részelemei bevezetésének lehetőségét.
Itt írtunk arról, milyen nehéz Mészáros Lőrinc kizárólag Felcsúton látható vagyonnyilatkozatát megtekinteni, itt pedig arról, hogy a bicskei földhivatal személyes adatok védelmére hivatkozva nem engedte, hogy oknyomozó újságírók megnézzék a Felcsút környéki földek tulajdoni lapjait.
A korrupcióellenes harc jegyében az MNB elszórta a pénzünket
A dokumentum előírta a köztulajdonban álló gazdasági társaságok átláthatóságának növelését célozva például a közzétételi kötelezettség alá eső adatok körének felülvizsgálatát. A kormányhatározatban az is állt, hogy meg kell vizsgálni, hogy a tisztességes gazdasági verseny és a biztonságos üzleti környezet megerősítéséért milyen intézkedésekkel biztosítható a Magyarországon működő gazdasági társaságok tulajdoni viszonyainak teljes átláthatósága.
Ezen a téren dobták a legnagyobbat:
- A Fidesz és a KDNP a parlamentben elintézte, hogy ne tudhassuk meg, mit művel a pénzünkkel a Magyar Posta és az MNB.
- Az Alkotmánybíróság kimondta, hogy alkotmányellenes a jegybank pénzéről titkolózni.
- Kiderült, az MNB hihetetlen módszerekkel, elképesztő embereknek juttatott hatalmas pénzeket.
- Az ügyészség azóta sem nyomoz.
link
Forrás
Nem hivatásos álcivilek
A kormányhatározat leszögezte, hogy a civil szervezetek átlátható működéséért vizsgálandónak tartja a működésüket meghatározó jogszabályi rendelkezések érvényesülését, és a vagyonnyilatkozat megtételére kötelezhető személyi kör szélesítésének lehetőségeit.
Ennek egyik nagy eredménye, hogy a kormány kiharcolta: végső soron ő dönthesse el, milyen magyarországi civil szervezetet támogathat a norvég civil alap.
Mit csinálj, ha hasmenésed van az erdőben, és nincs nálad más, csak a vagyonnyilatkozatod?
A határozat felvetette a vagyonnyilatkozatok ellenőrzéséhez fűződő esetleges munkajogi szankciók bevezetését is, aminek érdekében át kell tekinteni a vonatkozó szabályozást.
Nem biztos, hogy ezt a részt mindenki felfogta, ugyanis a KDNP-s vezetésű mentelmi bizottság azért nem vizsgálta, honnan volt pénze L. Simon Lászlónak és a feleségének a földárverésen megnyert területre, mert „a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség nem az anyagi számonkérést, hanem az átláthatóságot szolgálja”.
Ezen a Nemzeti Korrupcióellenes Program szerint 2017-ben fognak javítani.
Tiszta verseny, rendes ház
Meg kell vizsgálni a kormány szerint a gazdasági verseny tisztaságát sértő magatartások visszaszorítása és az etikus üzleti kultúra előmozdítása érdekében a jogi személlyel szemben alkalmazható szankciókat is.
Kapcsolódó cikkeink: Leállíthatja Mészáros Lőrinc pénzszivattyúját az EU, Európai Bizottság: Magyarország számolja fel a korrupciót
A határozat külön foglalkozott a közszférát érintő képzési rendszerben a korrupció megelőzésének oktatásával, a tananyag fejlesztésével, de a kabinet megvizsgálná annak a lehetőségét is, hogy a korrupció társadalmi problémájával kapcsolatos ismereteket a köznevelésbe is építsék be, továbbá szerintük az állampolgárok felelősségérzetét is erősíteni kell „a korrupciós cselekményekkel összefüggésben elvárt magatartások tudatosításáért”.
Bizalom, kohézió, korrupció
Tavaly decemberben Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke már azt állította, hogy 2015-ben a korrupciós kockázati mutatók „összességében kismértékű csökkenést mutatnak a korábbiakhoz képest”. Erről szól a Matolcsy szellemi aurájában élő Lentner Csabának az ÁSZ 2015. negyedik negyedévi Pénzügyi Szemléjében megjelent cikk díjnyertes ábrája is:
A korrupció ellen harcban a kormányt a Fidesz is támogatja. Az elkötelezettséget talán az is jól jelzi, hogy Orbán és Lázár is többször kérte már: aki tud törvénysértésről, tegyen feljelentést. Itt talál kormányzati segítséget az, aki közérdekű bejelentést tenne. ;-)
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.