Spédernek fel kellett állnia az asztaltól

"Fel kell majd állnia a kártyaasztaltól, de az eddigi nyereményét összepakolhatja” - írtuk pont egy hónapja Spéder Zoltánról. Most pénteken mintegy 7,5 milliárd forintért eladta részesedését élete nagy művéből, az FHB-ből, és lemondott a bank vezetéséről is. A magyar pénzügyek egyik legbefolyásosabb embere ezzel távozott az iparágból, ami gazdaggá és befolyásossá tette.

Spéder Zoltán hatalmas lehetőséget kapott az elmúlt néhány évben Orbán Viktortól, de a miniszterelnök valamiért megharagudott rá, és mostanra szinte mindent kicsavart a kezéből. A bankár története jól illusztrálja az irányított kapitalizmusnak nevezhető magyar gazdasági modellt.

Fel akart nőni az OTP-ig

Spéder Zoltán sokáig Csányi Sándor helyettese volt az OTP-ben, de csúnyán összevesztek, és Spéder elhatározta, hogy saját bankot épít. Bevásárolt az FHB-be, és ugyan a bank sosem teljesített igazán jól, egyre merészebb tervei voltak vele.

A rendszerváltásig visszanyúló baráti kapcsolat fűzte a Fidesz alapítóihoz, és amikor Orbán Viktor 2010-ben kormányt alakított, Spéder segítséget kért a politikától, hogy a Brüsszelben bankja ellen indult EU-s eljárások ne végződjenek büntetéssel. Megkapta a várt segítséget, és 2013-tól úgy tűnt, hogy a politika támogatásával hatalmas lehetőségekhez is jut.

Először rábízták a takarékszövetkezeti integrációt, majd ezzel párhuzamosan elképesztő befolyást szerzett a Magyar Postában is, és épülő új pénzügyi birodalmának csápjai elértek az éppen alakuló állami közműholdingig is. Ezt a történetet részletesen itt írtuk meg.

Állami támogatással épülő birodalma hosszú távon akár az OTP riválisa is lehetett volna. Építkezésének politikai felügyeletét Lázár János látta el, közvetlenül pedig Németh Lászlóné államtitkár irányította a munkát a kormány oldaláról.

Orbánnak valamiért elege lett belőle

Csakhogy 2016-ra valami elromlott. Orbán Viktor már az év elején dühösen üzent az FHB-nak, hogy nem helyes, hogy az államot kihagyta egy részvényeladási üzletből, de igazán nyár elejére lett látványos Spéder Zoltán kegyvesztettsége. Ekkor a kormány és Habony Árpád befolyása alatt lévő sajtó nagyon durván rátámadt. A támadás intenzitása mindenkit meglepett, és a mai napig nem világos, hogy Spéder miért kapta ezt.

Annyi ugyan köztudott volt, hogy Orbán Viktor két nagyon erős szövetségese, CSányi Sándor OTP-elnök és Matolcsy György MNB-elnök is utálta Spédert, részben személyes okokból is, de ez önmagában még nem lehetett magyarázat a drasztikus változásra.

Sokan úgy sejtették, hogy Spéder túltolta a birodalma építését, és nem arra kapott megbízást, hogy saját bankját ilyen szinten összekösse az állami cégekkel, és ezzel komoly költségvetési kockázatot is okozzzon, illetve Lázár Jánossal egy új, gazdaságilag megkerülhetetlen birodalmat építsen. Azonban semmi sem utal arra, hogy reális volna az, hogy Spéderék évekig tartó szisztematikus építkezése elkerülhette Orbán Viktor figyelmét.

Akármi is okozta a kegyvesztettséget, a nyár elején még az is felmerült, hogy Spéder ellen büntetőeljárás indul. Volt házkutatás a lakásán és irodáiban is, kiszálltak a rendőrök és az adóellenőrök is érdekeltségeihez. Lázár Jánostól Orbán elvette a takarékszövetezetek, a posta és a közműholding irányítását is, és mindhárom terület az OTP és a Mol vezetőivel jó viszonyt ápoló fejlesztési miniszterhez, Seszták Miklóshoz került. Németh Lászlóné nyugdíjba vonult. Lázárnak bocsánatot kellett kérnie Csányi Sándortól a korábbi beszólásaiért.

Pusztító vég helyett csendes kivonulás

Aztán kiszivárgott a sajtóba, hogy Spédernek hangfelvételei vannak vezető politikusokkal folytatott beszélgetéseiről, többek között Rogán Antal és Orbán Viktor is hallható rajtuk. Ezután Spéder nyilvános megalázása abbamaradt. Ekkortól terjedt a pletyka, hogy Spéder Zoltán méltósággal távozhat: több babér ugyan nem teremhet számára, de nagyjából piaci áron eladhatja érdekeltségeit, és a pénzét megtarthatja.

Spéder a nyár vége óta fokozatosan szállt ki mindenből. Eladta a BIF-ben, ingatlanfejlesztő cégében lévő részvényeit. Az embereit kiszorították a posta és a takarékszövetkezetek vezetéséből. Sokak szerint komoly befolyása volt a múlt hétig Népszabadságot is kiadó Mediaworksnél is, ám minden jel szerint a cég egy lépésre van attól, hogy Mészáros Lőrinc köreihez kerüljön.

Papíron egyetlen komoly érdekeltsége maradt, az Index.hu-t is kiadó CEMP. Csakhogy politikusok és újságírók is hónapok óta pletykálják, hogy július óta már ez sem az övé. Állítólag Simicska Lajos vagy Michael McNutt (a Class FM-t megvásárló amerikai médiabefektető) szerezhette meg egy opciós konstrukcióval a cég irányítását. Most, hogy Spéder kiszállt az FHB-ből, talán az is kiderül, hogy az Index-szel mi lesz. Abban kormánypárti és ellenzéki politikusok is egyetértenek, hogy Orbán Viktor nem engedi meg, hogy Spéder megtartsa, és nem sokan fogadnának nagy tételben arra, hogy még mindig az övé.

Az FHB új erős embere Mészáros Lőrincéket finanszírozta

Spéder érdekeltségének egy jelentős részét a B3 nevű takarékszövetkezet vette most meg, aminek vezetője egyben a takarékszövetkezeti hálót felügyelő SZHISZ új, nyáron kienevezett főnöke is, Vida József. Vidát sokáig Spéder emberének tartották, de a közelmúltban már azt beszélték róla, hogy ő volt az a takarékos vezető, aki időben átállt Orbán Viktor oldalára. Sokak szerint ezt bizonyítja, hogy a B3 több mint egymilliárd forintos hitelt nyújtott Mészáros Lőrincnek és feleségének idén tavasszal.

Spéder Zoltán politikai kapcsolatainak köszönhetően lehetett egy hatalmas pénzügyi birodalom létrehozásának kapujában, és az ellenzék szerint a hűtlen kezelés gyanúját is felvető döntések sora segítette sokáig. De a politikai vezetés lett az is, ami elvett tőle mindent, amire feltette az életét.

;