A novemberi Budapest Science Meetup-on Kovács Tibor (ELTE TTK Genetikai Tanszék) a sejt önemésztő folyamatának (autofágia) jelentőségéről és a regenerációs folyamatokban betöltött szerepéről beszélt. Ahogy arról már korábban beszámoltunk, az autofágia genetikai szabályozásának felfedezéséért kapta az idei orvosi Nobel-díjat Yoshinori Ohsumi.

Az előadó összefoglalója:

A sejtek citoplazmájában felhalmozódó hibás, sérült, vagy felesleges komponensek eltávolításának egyik módja a lizoszóma általi lebontás, az autofágia. Ezen mechanizmus képes különböző stressztényezők (éhezés, oxidatív stressz, vírusfertőzés, stb..) hatására aktiválódni, így segítve elő a sejtek túlélését. Azonban az autofágia több egyszerű sejtvédő folyamatnál, szerepe jelentős a regenerációs folyamatok során is. A regeneráció egyik ismert formája a dedifferenciáció útján valósul meg. Ilyen körülmények között egy specializálódott funkcióval rendelkező sejt visszaalakul egy őssejthez jobban hasonlító, kevésbé specifikus formára. Ezen új sejttípus már képes osztódással pótolni a "sérülés" okozta veszteséget, majd az újjonan keletkezett sejtek ismét diffrenciálódni kezdenek, a kiindulási (szövet típusára jellemző) sejttel azonos funkciójú sejtekké.

Ezen sejt identitásváltással járó folyamatban vizsgájuk az autofágia szerepét. Előadásomban az autofágia és a dedifferenciáció kapcsolatát kívánom bemutatni egy regenerációs modellen keresztül, az ecetmuslica hím csírvonalának regenerációja által.