Ki verte át Lázár Jánost a gyógyszállóval?
Amikor találkoztunk a nagy alakú táblával, amely a félkészen álló épület előtt rendíthetetlenül hirdeti, hogy az Európai Unió és a magyar állam 822 milliós támogatásának köszönhetően itt már két éve gyógyászati központ működik,
elég gyanúsnak tűnt, hogy itt valaki átverte az Európai Uniót és a magyar államot.
Sajnos a projekt levezényléséért felelős Nemzetgazdasági Minisztérium nem árulta el nekünk, miért nem áztathatják magukat a vendégek a forró termálvízben, ha már egyszer ennyi pénzt fizettek ki rá. Egy ekkora beruházásnál az elakadás azért is fura, mert az uniós támogatás kifizetésének alapfeltétele lett volna, hogy 2012-ben a pályázó Royal Casa pontos terveket és számításokat adjon le arról, hogyan fogja elkölteni a pénzt. Elvileg csak akkor hívhatták volna le a 822 milliót, ha igazolni tudják, hogy hozzá tudják tenni a 30 százalékos önrészüket. A nagy leállás azt mutatja, hogy itt nem ez történt.
Az nem teljesen tiszta, mégis miért nem kapott észbe az állam, mielőtt betonba öntötték volna a pénzét. Az építkezéséért felelős vállalkozótól megtudtuk, hogy pont akkor jöttek a gondok, amikor az államtól kapott pénz elfogyott, és a saját részüket nem tudták hozzátenni. Lázár Jánoshoz hasonlóan Gulyás Zoltán, a Royal Casa projektmenedzsere is úgy érzi, csőbe húzták, mert ő már csak akkor vette át a projektet 2014-ben, amikor az eredetileg pályázó tulajdonosok már egy rakás pénzt elköltöttek anélkül, hogy az építkezés megkezdődött volt.
De nem az volt az egyetlen meglepetés, hogy a Royal Casa korábbi tulajdonosai elköltötték a pénz egy részét, hanem menet közben még az is kiderült, hogy nincs meg a 300 milliós önrész, mert a kiállított bankgarancia mögött nem volt fedezet, és nem kaptak rá hitelt. Gulyás Zoltán azóta a kitolt határidőkkel versenyt futva pórbált befektetőket találni a szállóhoz. Az NGM szerint 6 hónap alatt be lehetne fejezni a munkákat, de december 31-én az utolsó határidő is lejárt. Tény, hogy mindenki jobban járna, ha a szálló megépülne, minthogy a fantomépület tovább korhadozzon az alföldi pusztában.
Ugyanakkor a kisiklott projekt tökéletesen megmutatja, hogy az állam az uniós pénzek kipörgetése közben mennyire nem figyelt oda , mire adja áldását.
Pedig ez még csak a kezdet
Márpedig a kisteleki önkormányzatot nem bizonytalanította el a hitelt megtagadó bankok pesszimizmusa, akik arra hivatkozva nem adtak pénzt a vállalkozónak, hogy itt nem lehet üdülőközpontot építeni. Az elvérzett hotelprojekt csak a nyitánya lett volna a város merészebb elképzeléseinek. A település 2020-ig tartó
fejlesztési stratégiája szerint
pár év alatt idegenforgalmi központtá alakítanák a külterületet. A dokumentumban, ahol már eleve befejezettnek tekintik a gyógyszállót, ezen kívül még szabadidőparkot, tájházat, golfpályát, lovardát és egy új lakónegyedet álmodtak a területre.
A terv része a filmben látható játszótér és BMX-pálya is, amelynek a megépítésére 29,5 millió forintos támogatást kapott az önkormányzat Darányi Ignác Tervből. A pálya 2014 novemberére el is készült, még önerő sem kellett hozzá, mindent az unió fizetett.
Az egyetlen szépséghibája az, hogy mivel egy vidékfejlesztési alapból jött a pénz, a BMX-pálya csak a várostól messze, a külterületen valósulhatott meg.Így a bringásoknak és deszkásoknak át kell jutniuk a földes úton, hogy rászabaduljanak a pályára. Az ugratók mellett egy játszótér is áll a kisebbeknek, amit babakocsival megközelíteni még nagyobb kihívás.
Kipróbáltuk, hogyan égetik a pénzt a Tisza-tónál
Megnéztük az elhíresült kerékpáros kilátót, amely mellé egy méter bicikliút sem készült, aztán kimentünk a tóra, hogy közelről is rácsodálkozzunk a milliárdokból kikotort iszapra, amely mára visszament a tóba. Fejlesztések uniós pénzből a Tisza-tó körül.
Ügynökaktákkal és egy AirPodsszal teniszezett a Parlamentben Magyar Péter
A volt miniszterelnök öccséről, az ügynökaktákban tévesen szereplő Lezsák Sándorról és közbiztonság állapotáról vitatkoztak hétfőn az ellenzéki pártok vezetői és Magyar Péter a napirend előtt. Magyar szerint a kormánynak nem volt dolga az aktákkal, de ha látta volna Lezsák nevét, közbeavatkozik, hiszen ismeri a rendszerváltás előtti munkásságát.
Félnek a rendőröktől, de a jövőjüket még jobban féltik
Élesben néztük meg Párizsban, hogy néz ki közvetlen közelről a diáktüntetésnek indult, megélhetési tömegdemonstrációvá váló, a hírekbe a fosztogatások miatt bekerülő tiltakozási hullám. Miért vannak az utcán, mit szólnak az erőszakos jelenetekhez, hogyan reagálnak a rendőrök? Helyszíni videóriport.
Hogy került Lezsák Sándor neve az ügynökaktákba?
Mit jelent, hogy valakit hazafias alapon szerveztek be és, hogy találták ki ügynökök sokszor fura fedőneveit? Többek között erről beszélgettünk Szekér Nóra történésszel, aki az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában dolgozik.
Puhatestűzés, Don Hatvanpuszta és ügynökakták a parlamentben
A papírokon mindig mások neve szerepel, és amikor jön a baj, a maffiafőnök minden további nélkül feláldozza azokat, akik helyette írtak alá, mondta Magyar Péter a parlamentben, ahol két hét szünet után újra heves napirend előtti vita jött össze.
Kimész a domboldalra, kitermelsz magadnak vályogot, elkészíted az otthonod
Elegük lett a városi létből, a Nógrád megyei Béren az otthonukat is maguknak készítik el, „mint a madarak”.