Trump nekiment az abortuszról beszélő civilszervezeteknek
2017 január 23., 19:10
Dühös nők milliói indították az első ostromot az új amerikai elnök ellen
- Az Egyesült Államok történetének vélhetően legnagyobb tüntetése zajlott Donald Trump beiktatásának másnapján, becslések szerint 3,3 millió ember ment utcára nőjogi és feminista szervezetek hívására.
- A tüntetés ráadásul bőven túl is terjedt az amerikai határokon, összesen hét kontinensen tiltakoztak a szexizmus és a nőgyűlölet ellen.
- Közben Trump első elnöki rendeletei között világszerte több tízmillió nőnek nehezítette meg az abortuszhoz való hozzáférést.
Támadás az abortusz ellen
Donald Trump még csak pár napja az Egyesült Államok elnöke, de az első nyílt frontvonalat már meg is nyitotta: hétfőn aláírt elnöki rendeletben tiltotta meg, hogy családtervezéssel foglalkozó civil szervezetek szövetségi támogatást kapjanak, ha tevékenységük során "népszerűsítik" az abortuszt.
A tiltó rendelet nem Trump találmánya, még Ronald Reagan vezette be, azóta pedig sorra törlik el és vezetik vissza demokrata, illetve republikánus elnökök: Bill Clinton semmissé tette, George W. Bush újra visszavezette, Barack Obama pedig újra eltörölte.
Már maga a jelenet, ahogy Trump aláírta a rendeletet, erős szimbolikus üzenetet hordoz: középkorú fehér férfi tanácsadói gyűrűjében döntött a nők önrendelkezési jogát csorbító kérdésről, elég világosan megmutatva, hol lesz a helyük a következő négy év politikájában.
A rendelet messze nem csak amerikai belügy, világszerte érinti azokat a civil szervezeteket, melyek főleg a fejlődő országokban családtervezési, egészségügyi feladatokat látnak el, és részesülnek amerikai szövetségi támogatásból.
Az Egyesült Államok évente 600 millió dollárt költ nemzetközi segélyekre, melyek családtervezési és reproduktív egészségügyi programokra megy el, becslések szerint világszerte 27 millió nő juthat ennek köszönhetően fogamzásgátló eszközökhöz és tanácsadáshoz. Ugyanakkor az USA nem finanszíroz külföldön abortuszokat, egy 1973 óta érvényben lévő rendelkezés értelmében erre nem lehet amerikai adófizetők pénzét költeni. Ennek ellenére a republikánus kormányok sorra úgy látták, hogy ez önmagában nem elég, az abortusz propagálását is tiltani kell.
A rendelkezés világszerte több ezer egészségügyi dolgozó munkáját fogja nagyon megnehezíteni, mivel választaniuk kell, hogy családtervezési tanácsadás közben a jövőben is beszéljenek indokolt esetben az abortuszról, ezzel viszont működésük jelentős forrását kockáztatva. Ráadásul ez a lépés a nem megfelelően, szakemberek által elvégzett abortuszok felé terelhet számos nőt a fejlődő országokban. Évente így is több tízezer nő életét követelik a nem biztonságos körülmények között elvégzett terhességmegszakítások, és a WHO adatai szerint naponta (!) 830 nő hal meg a világban szüléssel összefüggő, amúgy megelőzhető okok miatt.
A családtervezéssel foglalkozó civil szervezetek vezetői Nepáltól Kenyáig arról beszélnek, hogy Trump rendelkezésének pusztító hatása lehet a munkájukra.
Soha ennyien az utcákon
Trump rendelete kevesebb mint két nappal azután történt, hogy az új elnök beiktatása ellen becslése szerint az Egyesült Államok történetének legnagyobb tüntetését szervezték meg nőjogi és feminista csoportok. Több mint ötszáz amerikai városban összesen több mint 3,2 millió ember tüntetett Trump ellen.
Az persze egyáltalán nem példa nélküli, hogy egy frissen beiktatott elnök ellen tüntetések is zajlanak: pár hónappal Barack Obama beiktatása után a republikánus oldal jobb szélén álló Tea Party 300 ezer embert vitt utcára több mint 350 városban, hogy az új amerikai elnök és általában a washingtoni elit ellen tüntessenek.
Olyanra viszont még nem volt példa, hogy egy nappal a beiktatás után milliós tömeg tiltakozzon az új elnök ellen. Igaz, arra sem volt még nagyon példa, hogy egy új elnök ennyire népszerűtlen legyen beiktatásakor.
A tüntetéssorozat elsöprő sikert hozott: a téma leuralta a világsajtót, hírességek sora csatlakozott a tiltakozókhoz, a több milliós rendezvényen semmiféle rendbontás vagy kikezdhető jelenet nem történt, és egymást érték a fényképes beszámolók a legerősebb transzparensekről és táblákról írt üzenetekről.
Mégis, a nagy kérdés, ami most rengeteg elemzőt foglalkoztat, hogy mi jön majd ezután. Donald Trumpnak ugyan pártján belül is bőven akadnak ellenfelei, a Republikánus Párt viszont többséggel rendelkezik a képviselőházban és a szenátusban is, a Demokrata Párt viszont szörnyű állapotban van Clinton veresége után, úgyhogy arra nem feltétlenül lehet számítani, hogy mindez majd nagy demokrata győzelemre fordítódik le a 2018-as kongresszusi választásokon, mint ahogy történt ez a Tea Party tüntetései után a republikánusokkal.
Ezért lett nagy kérdés az, hogy a Trump ellen fellépő csoportok képesek lesznek-e összefogni a következő időszakban.
Pár nap alatt kétszázezer megosztásig jutott Micah White cikke a Guardianon, ami arról szól, hogy ha a most összeállt tüntető tömegnek nem lesz világos terve a tüntetésektől a hatalomig, arra a sorra fognak jutni, mint az Occupy Wall Street. És a Politico nagy elemzéséből is az derül ki, hogy a Women's March szervezői is ettől tartanak a leginkább.
Trump sok szempontból a tökéletes jelölt arra, hogy felháborítson és utcára vigyen egy rakás embert: a nőkkel szembeni erőszakos és szexista megnyilvánulásai, a kisebbségekkel szembeni megjegyzései, környezetvédelmi kérdések és a klímaváltozás tagadása, zavaros pénzügyei mind-mind szolgáltatnak okot a tiltakozásra. De ebből még nem következik, hogy létre is jönne a tiltakozókból egy olyan egységes politikai tábor, mint amilyet Trump volt képes megszervezni maga mögé: közös célokkal, közös cselekvéssel.
Erről posztolt Twitterre David Axelrod, Obama korábbi kampánystratégája, amikor arról írt, hogy az utcára áradó tömeg rendkívüli és inspiráló ugyan, de ha ezt az energiát nem sikerül hosszantartó politikai cselekvésbe csatornázni, nem sokat ér.
link
Forrás
Ennek ellenére a szombati tüntetés szervezői sem tudták még megmondani, mi lesz a következő lépésük. A Politico-nak nyilatkozó résztvevők sem tudták megmondani, mi lehet a hosszabb távú kifutása a tüntetésnek. Volt, aki a Planned Parenthood finanszírozásában segítene, más telefonon akar politikusokat felhívni, illetve online fórumokon szervezik meg magukat. A szerveződést az is nehezíti, hogy a beszámolók szerint komoly szakadás is van az amúgy demokraták felé húzó tiltakozók között: Bernie Sanders támogatói nem tudták megbocsátani, hogy a pártelit Clintonnak kampányolt és trükközött.
white említett cikke is arra figyelmeztet, hogy a tiltakozóknak Trumptól kell tanulniuk. Trump győzelme előtt általános meggyőződés volt, hogy az establishment támogatása nélkül induló jelöltnek nincs esélye az elnökválasztáson. Most már legalább azt lehet tudni, hogy ez nem igaz: kiderült, hogy egy forradalmi mozgalom képes lehet átvenni a hatalmat a választásokon is, erőszak alkalmazása nélkül. White szerint épp ez lehet az a nagy lökés, amit a Women's March adhatott: a tüntetésről otthonaikba hazatérő dühös nők vezetésével olyan nők vezette hibrid mozgalmak jöhetnek létre minden államban, melyek elég fegyelmezettek és céltudatosak a kormányzáshoz, és képesek felmutatni egy olyan erőt, mely révén elsőnek az önkormányzatokban átvehetik a hatalmat a következő időközi választásokon, hogy aztán onnan lépjenek tovább egy nagyobb politikai forradalom felé.
Terjed a bolygón
White cikke persze meglehetősen utópisztikus, ezért is oszthatták meg ennyien. De a politikai szerveződés szükségességével a visszafogottabb elemzők is egyetértenek, ha a Women's March jövőbeli esélyeiről van szó. És van még egy szempont, amit érdemes kihangsúlyozni a szombati tüntetések után: a több millió amerikai nő megmozdulása mellett ugyanis világszerte szerveztek hasonló tüntetéseket, melyeken több százezer ember vett részt. (Budapesten is volt egy tiltakozás, több száz résztvevővel.)
Ez pedig elég világosan megmutatja, hogyan alakulnak át a politikai cselekvési terek a világban: a technológiai lehetőségeknek hála a nők elleni elnyomás és a szexizmus elleni tiltakozás pillanatokon belül nemzetközi megmozdulássá nőtte ki magát, és hét kontinensen (!) tüntettek a Trump által megtestesített politikai hozzáállás és a helyben megélt igazságtalanságok ellen.
A világszerte tiltakozó csoportok együttmozgása persze nem példanélküli a világtörténelemben, de ilyen szoros kapcsolat, az azonnali reakció lehetősége korábban nem állt rendelkezésre.
De a globális fellépés nem csak a progresszív oldal sajátja. Jó ideje globális forradalomban gondolkodik Trump főideológusa, Steve Bannon is, és ez az elképzelés terelte össze az európai populista/szélsőjobboldali vezetőket is egy héttel ezelőtt Németországban.
Az Atlantic beszámolója szerint a legnagyobb tüntetés, a washingtoni Women's March résztvevőinek többsége sem gondolta azt, hogy az utcára vonulásuk bármit azonnal megváltoztatna. „Felvonulni és tréfás táblákat írni könnyű, valódi hatalomra szert tenni az amerikai politikába nem az”, szűrte le a tanulságot a cikk.
A következő hónapok legnagyobb kérdése az lehet, hogy képesek lesznek-e a mostani tüntetés szervezői politikai víziókkal és cselekvési tervekkel előállni és összefogni a többi mozgalommal, szövetségeket formálni. Ez már csak azért is fontos kérdés, mert az egyre globalizáltabbá váló politikai térben esetleges sikerük más országok mozgalmai számára is példává válhatnának.
(Felső kép: Philippe Munier /AFP, címlapi kép: Joshua Lott/AFP)
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.