A megaprojektek Oscar-díját kaphatja meg a budapesti Liget-projekt

A világ legrangosabb ingatlanszakmai kiállításán és vásárán, a MIPIM-en a legjobb nagyprojekt kategóriába választották a budapesti Liget-projektet. Ha nyer a budapesti projekt, az nagyjából az Oscar-díj rangjához méltó elismerést jelent – legalábbis az ingatlanfejlesztő szakmában.

A bombasztikus hírről maga a Liget-projekt számolt be blogján, fizetett posztokkal pedig a Facebookot is telekürtölték vele.

A hírnek akár még örülhetünk is, hiszen mégiscsak egy rangos nemzetközi elismerésről van szó, de érdemes azért némi kritikával kezelni a sikerpropagandát.

A MIPIM valóban a világ legrangosabb ilyen jellegű mustrája, tehát érdemes rá odafigyelni. A MIPIM honlapján szépen össze vannak gyűjtve a kategóriák és a legjobb jelöltek, így a Liget-projekt is.

Az viszont rögtön feltűnik, hogy a városligeti fejleszés nem abban a kategóriában van, ahol az ember eredetileg keresné.

Így nem „a legjobb városrehabilitációs” (BEST URBAN REGENERATION), sem a legjobb „zöld innovációs” (GREEN INNOVATION BUILDING), sem a legjobb „felújítás” (REFURBISHED) projektek között találni, hanem a „megaprojektek” egyikeként szerepel.

Ez pedig teljes mértékben ellentmond azzal, ahogy a kormányzat súlyos közpénzmilliárdokból a projektet tálalja a magyar nyilvánosságnak. 

Hiszen a nemzetközi zsűri sem azért díjazta a projektet, amit állít róla a központi kommunikáció, amikor szimplán parkfelújításról beszél. Itt bizony a több száz tonna betont díjazták a Liget-projektnél. 

(Az már tényleg a MIPIM-től kéne megkérdezni, hogy a világ legidősebb, tervezett-épített közparkja, a kétszáz éves Városliget, per definitionem „hungarikum”, szóval egy városi közpark beépítése betonépületekkel egyáltalán miért díjazandó.)

A megaprojektek kategóriában a Liget-projekt mellett még három másik versenyző van, egy japán, egy orosz és egy brazil. 

Ezen projektek összevetését a budapestivel Bardóczi Sándor tájépítész végezte el, de a Ligetvédők is elmondták a hírrel kapcsolatban a magukét:

Japán: Kashiwa-no-ha

„A japán Kashiwa-no-ha okosváros, ahol a fejlesztők egy meglévő golfklub és park mellé, az Egyesült Államok 1960-ban létesített katonai kommunikációs bázisa helyére létesítenének innovációs ipart, egyetemvárost, lakásokat, közösségi közlekedést a legfejlettebb zöldépítési technológiákkal. A park mellett, katonai létesítmények helyén. Zöldfelület mellett és nem benne, ezt fontos hangsúlyozni.”

Brazília: Fluminense Malom

„A brazil Fluminense Malom projekt, amely a riói kikötőben található ipari-kikötői örökséget alakítja át hotel, kereskedelmi, vendéglátó és kulturális funkciójú területté. Azaz egy ipari jelentőségét vesztett rozsdaövezetet rehabilitál úgy, hogy az értékes ipari épületeket átalakítja.”

Oroszország: Solkovo Innovációs Központ

„Az orosz Solkovo Innovációs Központ Moszkvában egy 400 hektáros területen lakó, üzleti és tudományos innovációs fejlesztés lesz a moszkvai autópálya körgyűrű keleti peremén, az M1 autópálya és a körgyűrű csomópontjához közel, zöldmezős beruházásként.”

Mint tehát látható, még Oroszországban sem lépik meg azt, amit a kormányzat felhatalmázásával Budapesten: mindhárom projekt egy valóban lepusztult, barnamezős terület felújítása, és nem egy meglévő közpark beépítése.

„Ezek alapján mind a három versenytársnak inkább lehet drukkolni, mint a magyar pályázatnak. Talán a brazil ezek közül a legelőremutatóbb, amit a japán követ, míg a moszkvai már felvet agglomerációs problémákat és a zöldmezős beruházások szokásos fenntarthatósági kérdéseit. Ám a legutolsó ezek közül mégis a magyar. Miért? Mert megaprojektet erőltetni egy létező, történetileg jelentős közparkban, amely nem mellesleg a budapesti világörökségi terület része: világbotrány” – írja Bardóczi.

A Liget-projekt problémás részleteiről már több alkalommal beszámoltunk. Megmutattuk, miért nem igaz, hogy nőne a teljes értékű zöldfelület; bemutattuk, hogy sehol Európában nem építenek új Közlekedési Múzeumot meglévő közparkban; megnéztük a Liget fáit, és megírtuk, miért átverés a faátültetés

A Városligetben jelenleg már nem áll a Közlekedési Múzeum régi épülete, és lebontották a Hungexpót is, a tervek szerint azért, hogy tavasszal megkezdődhessenek az építkezések.

Ez tehát most remek alkalom lenne a kétszáz milliárd forintos Liget-projekt leállítására, és ennek az összegnek a töredékéért meg lehetne lépni a park felújítását – ezzel majdnem vissza lehetne állítani a park kétszázéves történelmi állapotát.

Kapcsolódó
Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.
;