Éppen két éve, 2015 február 24-én függesztette fel az MNB a Buda-Cash engedélyét, miután kiderült, hogy körülbelül 100 milliárd forint eltűnt az értékpapírokkal foglalkozó cégtől.

A Buda-Cash magával rántotta a DRB Bankcsoportot is, mert a regionális bank az értékpapírjait a Buda-Cash-nél tartotta. A bankot azóta felszámolták, elkezdődtek a kártalanítások is. Csakhogy van körülbelül száz baranyai család, akiknek még mindig vannak követeléseik, de egyelőre hiába, mert sajátos helyzetükre nem vonatkozik semmilyen törvény. Odáig jutottak elkeseredésükben, hogy az MSZP frakcióvezetőjétől kértek segítséget. 

Ez a száz család lakáshitelt vett fel a DRB banktól, és már a bank megszűnése előtt visszafizették a kölcsönt, ám bent ragadt az a követelésük, amit a bíróság az átvert devizahiteleseknek ítélt meg 2014-ben. Családonként legfeljebb néhány millió forintról van szó. Ez a százmilliárdos Buda-Cash bukáshoz képest elenyésző összeg, ám az egyes családokat nagyon komolyan érinti.

2014-ben a Kúria devizahiteles ítélete nyomán született az a törvény, ami a tisztességtelenül felszámított összegek visszaadására kötelezte a bankokat a devizahiteleseknek. Általában ezt úgy oldották meg a bankok, hogy a törvény alapján visszajáró pénzt elengedték a tartozásokból, illetve aki már visszafizette a hitelét, az készpénzt kapott. A felszámolt DRB azon hitelesei is visszakapták ezt a pénzt, akiknek még nem járt le a hitele. Ám a törvényekben van egy lyuk, ami miatt a törlesztést már lezárt ügyfelek nem tudnak ehhez a pénzhez hozzájutni, ha a bankjuk menet közben tönkrement.

E családok két éve próbálnak elérni valamit. Eddig a következő szervezetekhez fordultak:

• A DRB felszámolójához,
  
• Rogán Antalhoz,
  
• Lázár Jánoshoz,
  
• Trócsányi Lászlóhoz,
  
• Varga Mihályhoz,
  
• a parlament gazdasági bizottságának fideszes tagjaihoz,
  
• Gulyás Gergelyhez,
  
• Kövér Lászlóhoz,
  
• a fogyasztóvédelemhez,
  
• Matolcsy Györgyhöz,
• a Hitelkárosultak Egyesületéhez,
  
• az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz,
  
• az alapvető jogok biztosához,
  
• a Pénzügyi Békéltető Testülethez.

Akik válaszoltak, azok egymáshoz küldték őket: a gazdasági bizottságban ülő fideszesek és Kövér László a törvényalkotási bizottságban ülőkhöz, az ott ülők és Rogán Antal az igazságügyi minisztériumhoz, onnan a DBR-t felszámoló céghez, ott azt mondták, hogy nem várhatóak további kártalanítások, a gazdasági minisztérium pedig az MNB-hez, ahol azt a tájékoztatást adták, hogy már mindenkit kártalanítottak, akikre a 2014-es törvény vonatkozott.

A szinte kaffkai történet végén a károlsultak megkeresték a Baranya megyei parlamenti képviselőket is, így Tóth Bertalan szocialista frakcióvezetőt, aki állítólag azt mondta nekik először, hogy nem tartanak-e attól, hogy még rosszabbak lesznek az esélyeik, ha egy ellenzéki politikus próbál segíteni nekik. Azt mondták erre, hogy nincs több ötletük. Úgyhogy Tóth beadott egy törvénymódosítót, ami betömné e speciális csoportot kifelejtő lyukat a kártalanítási szabályoknál, ám a javaslatát a fideszes többség a gazdasági bizottságban leszavazta.

A Buda-Cash bedőlésének évfordulóján ezért Tóth pénteken egy pécsi sajtótájékoztatón hozta nyilvánosságra a történetet, arra sürgetve a döntési helyzetben levőket, hogy ne feledkezzenek meg ezekről a családokról.