Az Emberi Jogok Európai Bírósága hétfőn esti ideiglenes intézkedésében megtiltotta, hogy nyolc tinédzsert és egy veszélyeztetett terhes menedékkérőt a magyar hatóságok átszállítsanak a szerb határ menti tranzitzónákba. Erre azért került volna sor, mert keddeb lépett hatályba az új szabályozás, amellyel lényegében az összes menedékkérő konténerfogdákba zárható, még azok is, akik korábban nyitott menekülttáborokban vagy akár magánszállásokon voltak.

A 8 fiatalkorú és a terhes nő ügyét a Magyar Helsinki Bizottság vitte a bíróság elé

A hétfőn későn meghozott ideiglenes intézkedés megtiltja, hogy a Fóton a kísérő nélküli kiskorú menedékkérők otthonában lévő nyolc gyereket és egy veszélyeztetett terhes, pszichiátriai kezelésre szoruló ugandai nőt a közeljövőben a tranzitzónákba szállítsanak át, és ott fogva tartsák őket.

A Helsinki Bizottság közleménye szerint az új szabályozás semmiféle egyéni körülményre nincsen tekintettel, és a kísérő nélküli 14 év alatti kiskorúakat kivéve az összes menedékkérőt automatikusan elzárja a röszkei vagy a tompai tranzitzónába.

A bíróság az ideiglenes intézkedés mellett kérdéseket tett fel a kormánynak, amelyekre április 10-ig várnak választ. A strasbourgi bírák arra kíváncsiak, mikorra tervezik a panaszosok átszállítását, és mi ennek a jogalapja, és hogy a tranzitzóna jelenleg alkalmas-e a sérülékeny menedékkérők speciális igényeinek kielégítésére, van-e például megfelelően képzett személyzet, van-e lehetőség tanulásra, és rendelkezésre áll-e megfelelő orvosi ellátás. A kormánynak arra is válaszolnia kell, hogy a kiskorúak hasonló körülmények között lesznek-e, mint a felnőttek, és ha igen, mi lenne ennek a jogi alapja.

A Helsinki Bizottság képviselte azt a két bangladesi menedékkérőt is, akiknek a strasbourgi bíróság nemrég igazat adott a magyar állammal szemben, és úgy határozott, hogy a magyar hatóságok jogellenesen küldték vissza Szerbiába a bangladesieket. A kormány és a Fidesz válasza erre az volt, hogy szélsőséges emberi jogi fundamentalista diktatúrát kezdtek emlegetni, és felvetették, hogy fel kellene mondani az Emberi Jogok Európai Egyezményét, ami joghatóságot biztosít a strasbourgi bíróságnak magyar emberi jogi ügyekben is.