Orbán arra számít, hogy az értelmiség elfordul a civilektől, ha kiderül, hogy azok külföldről kapnak pénzt

Az már most látható, hogy a 2018-as voksolás sorsdöntő lesz az ország szempontjából. Tudom, az olvasó most csukja be az újságot, mert már annyiszor mondták ezt neki, és kezd elege lenni a sorsdöntő szavazásokból, szeretne már egy egyszerű, sima választást, amin nem múlik sem a haza, sem az ő személyes sorsa.” - tréfálkozott Orbán Viktor a Magyar Időknek adott interjújában, aztán persze hozzátette, hogy a kormánya most aztán tényleg akkora „nyomás és támadás alatt áll”, 

ha nem tudnak újrázni 2018-ban, akkor egy olyan Országgyűlés és kormány állhat össze, amely idegen érdekeket szolgál. 

Arra a kérdésre, hogyan éli meg, hogy nem látja mindenki olyan derűsen az ország képét, mint ő, a miniszterelnök azt mondta, „ez természetes dolog”.

„Nekem is tudomásul kell vennem, hogy a demokráciát választottuk a modern magyar állam létformájaként” 

- Orbán szerint mindenki szabadon gondolkodhat, szabadon alakíthatja ki a véleményét, amelynek hangot adhat, és másokkal együtt képviselheti is. A miniszterelnök úgy látja, „békésen egyetérteni könnyű. Békésen egyet nem érteni – ez a demokrácia kihívása”. Szerinte ebben a magyarok nem állnak rosszul. 

Elmondta, hogy azon sem csodálkozik, hogy az ellenfelei a „pokolba kívánják”, de szerinte csak irigységről van szó: „Nem csoda, ha szeretnének az ellenfeleink a helyünkben lenni. Nekünk sikerült az, ami nekik nem.

Miért kell harcban állni az fél világgal?

A Magyar Idők megkérdezte, hogy nem túl széles-e a front, amit a miniszterelnök a világgal szemben megnyitott, de szerinte szó sincs erről: 

„Ha elfogadnánk, hogy Brüsszelből vagy más politikai, pénzügyi központokból diktáljanak, hogy magyar vagy amerikai milliárdosok mondják meg, hogy mi legyen hazánkban, akkor konfliktusaink sem lennének.”

Ugyanakkor Orbán úgy látja, hogy a CEU, a civilek ügye vagy a pénzügyi stabilitás csak mellékhadszínterek, és a hadszíntér középpontjában a migráció áll.

Akik bevándorlási kérdésekben nem értenek vele egyet, azokról persze azt gondolja, hogy nemzetközi erők támogatják őket a pénzükkel, hatalmukkal, hálózataikkal, élükön persze Soros Györggyel.

Nem vagyunk szigetország

Miközben megállítaná Brüsszelt, elmondta, hogy „a britekkel szemben mi maradunk az EU-ban. Nem vagyunk sziget, a mi országunk és életünk Európa része”. Orbán az egyetlen lehetőségnek az EU megreformálását látja, a kormányát pedig „reformellenzéknek” tekinti.  

Vagy mégis

Az interjúban szó volt a CEU ügyéről is, de Orbán még véletlenül sem mondta ki normálisan az egyetem nevét, helyette végig Soros-egyetemnek hívta. Ugyanakkor a miniszterelnök az intézmény sorsát még akkor is fontosnak tartja, ha ott sok a külföldi:

„Az egyetemek ügye fontos és érzékeny téma, még akkor is, ha a Soros-intézményben tanuló diákoknak csak alig több mint tíz százaléka magyar. Idővel majd nyilvánvalóvá válik, hogy a félelmek alaptalanok.”

Ugyanakkor szerinte az ügy nem befolyásolja azoknak a gondolkozását, akik a migrációs kérdésben mellette állnak.

A jövő héten a parlament elé kerülő civiltörvényről pedig azt mondta: 

„Nem hiszem, hogy a polgári értelmiség szívesen árulna egy gyékényen azokkal, akikről a hamarosan elfogadandó törvény eredményeképpen világosan kiderül: külföldi pénzen, külföldi érdekeket szolgálva, külföldi megbízásból végzik a tevékenységüket.”

Igaz, a kormányzati politikusok eddig egyetlen olyan szervezetet sem tudtak megnevezni,. amelyik eltitkolta volna a külföldről kapott támogatásait. Majd azt is elmondta, hogy az egész törvény csak a Soros Györggyel folytatott árnyékbokszáról szól:

 „Az egész ügy arról szól, hogy Soros György a nyilvánosság elől rejtetten, magyarországi szervezetein keresztül temérdek pénzzel támogatja az illegális bevándorlást. Számos civilnek álcázott lobbiszervezetet fizet, hogy érvényesítsék az érdekeit. Valóságos hálózatot tart fenn, saját szószólókkal, saját médiával, sok száz emberrel, saját egyetemmel.”