Példátlan állásfoglalásra készül az Európai Parlament a magyar kormánnyal szemben

eu
2017 május 17., 10:47
  • Szerda kora délután szavaz az Európai Parlament a magyar kormány elleni állásfoglalásokról. 
  • Két változat is a képviselők elé kerül, de még a puhább, a Fideszt tagjai között tudó néppárti javaslat is azt követeli, hogy a magyar kormány függessze fel a lex CEU-t és vonja vissza a civilek elleni törvénytervezetet. 
  • A keményebb, baloldali javaslat pedig egyenesen a létező legsúlyosabb EU-s büntetés, a szavazati jog felfüggesztésének előkészítését kezdeményezi. 
  • Ez elől a néppárti javaslat sem zárkózik el, csak ők adnának még néhány napot a magyar kormánynak, hogy visszavonulót fújjon.

A parlament először egy négypárti szövegről szavaz, ezt a szocialista, liberális, zöld és egyesült baloldali frakciók nyújtották be.

A baloldali-zöld-liberális javaslat

Ha ezt a változatot szavazzák meg, akkor az EP

  • Sajnálatának ad hangot, mert Magyarországon súlyosan romlott a jogállamiság, a demokrácia és az alapvető jogok helyzete.
  • Felsorol nagyon sok magyar törvényt, nemzetközi jelentést és bírósági ítéletet, amelyek ezeket alátámasztják.
  • Kimondja, hogy a korrupcióval súlyosbítva a fentiek miatt Magyarországon rendszerszintű fenyegetés éri a jogállamiságot.
  • Kimondja, hogy az EU számára a mostani helyzet egy vizsga, hogy képes-e megvédeni saját értékeit, ha ezt egy tagállama fenyegeti.

Ezért felszólítja az EP az Európai Bizottságot, hogy

  • Ellenőrizze szigorúan az EU-s támogatások magyarországi elköltését.
  • A vitatott napirenden lévő ügyekben (tranzitzóna, lex CEU stb., ezeket még egy hónapja sorolták fel) folytassák a párbeszédet a magyar kormánnyal.

Felszólítja az EP a magyar kormányt, hogy  

  • Vonja vissza a menekültek tranzitzónába zárását előíró törvényt.
  • Vonja vissza a lex CEU-t.
  • Vonja vissza a civil szervezetek elleni törvényjavaslatot.

És a lehető legszigorúbb EU-s büntetés előkészítését kezdeményezi, vagyis utasítja az illetékes parlamenti bizottságot, hogy 

  • készítse elő az EU alapszerződésének 7-es cikkelye szerinti eljárás megindításáról szóló parlamenti szavazást.

Ez a bonyolult eljárási szöveg nem kevesebbet követel, mint hogy az Európai Parlament indítsa el a magyar kormány szavazati jogának megvonását az Európai Tanácsban, vagyis az EU legnagyobb hatalmú, a tagállamok minisztereit és miniszterelnökeit tömörítő szervezetben. 

Ennél keményebb szankció egy tagállammal szemben az EU-ban nem létezik, és eddig soha egyetlen tagállam ellen sem léptették érvénybe. 

Ha ezt most az EP megszavazza, akkor még nagyon sok lépcső és szavazás van hátra addig, hogy a magyar kormány szavazati jogát valóban felfüggesszék. Eleve most még csak az eljárás előkészítésének elindításáról lenne szó, és a végső döntéshez (több körös konzultációk után) még a tagállamok kormányainak minősített többségére is szükség lenne. Ám ezzel együtt is, ha ez a határozat átmenne a parlamenten, az nagyon kemény üzenet volna a magyar kormány számára arról, hogy az európai pártok többsége szerint megsértik a demokrácia legfontosabb alapjait.

A javaslatot benyújtó négy frakciónak ugyan nincs meg az elfogadáshoz szükséges többsége a parlamentben, de nem sok szavazat hiányzik nekik, és van esély arra, hogy akár néppárti átszavazókkal átmenjen ez a javaslat. Van olyan néppárti képviselő, aki már jelezte, hogy ő inkább ezt szavazza majd meg.

A néppárti javaslat

Ha a fenti javaslat nem menne át, akkor szavaznak a néppárt által megfogalmazott változatról, ami a fentinél egy kicsit puhább nyelven íródott, de ahhoz képest, hogy a Fidesz is a néppárt tagja, példátlanul erős. 

Nem fordult még elő az EP-ben, hogy egy frakció egyik "saját" kormányának ilyen élesen nekimenjen. A néppárt vezetése tarthatott attól, hogy sokan átszavaznak majd tőlük a keményebb szocialista javaslatra, ezért Manfred Weber frakcióvezető mostanra tovább szigorított módosítókkal az első változatukon.  

Ha ezt a szöveget fogadják el, akkor az EP felszólítja az Európai Bizottságot, hogy

  • Alaposan értékelje a magyarországi helyzetet, és támogassa a magyar kormányt a megfelelő megoldások megtalálásában. (Fontos különbség a balos javaslathoz képest, hogy itt nincs szó az EU-s pénzek ellenőrzéséről.)

Felszólítja a magyar kormányt, hogy

  • Kövesse az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének azt a javaslatát, aminek a címe: "Aggasztó fejlemények Magyarországon: a nem kormányzati szervezetekről szóló törvénytervezet és a Közép-európai Egyetem lehetséges bezárása". 

Vagyis nem közvetlenül, hanem egy másik európai szervezetre hivatkozva követeli ugyanazt, mint a baloldal: vonják vissza a lex CEU-t és a civilekről szóló törvénytervezetet.

Ehhez a szakaszhoz toldaná hozzá Manfred Weber frakcióvezető még azt is, hogy felszólítja a magyar kormányt arra is, hogy 

  • Haladéktalanul függessze fel a lex CEU-ban foglalt határidőket, amíg az amerikaiakkal nem egyeznek meg a folytatásról. 
  • Adjon ki egy nyilatkozatot, miszerint a CEU szabad intézményként Budapesten maradhat.

Visszatérve az eredeti néppárti javaslathoz, a szöveg utasítja az illetékes parlamenti bizottságot, hogy 

  • Tegye meg a szükséges lépéseket, amennyiben a magyar kormány nem ad napokon belül megfelelő választ az Európai Bizottságnak, a felvetett kifogásokra. 

Téhát még a néppárti változatból is ki lehet olvasni a magyar szavazat megvonásáról szóló 7-es cikkely kezdeményezését, csak itt nem konkrétan szerepel a büntetés lehetősége, hanem a "megfelelő lépés" fordulat mögé rejtették ezt. 

Illetve puhább ez a szöveg még annyival, hogy ad néhány nap haladékot a magyar kormánynak, hogy teljesítse az Európai Bizottság április végén megfogalmazott kéréseit. Ezek között szintén szerepel a lex CEU módosítása.

Legalább a néppárti át fog menni

Ha az első, baloldali változat nem kapja meg a többséget, akkor a második szavazáson szinte bizonyos, hogy a nyelvezetében valamivel puhább, de a legfontosabb követeléseiben hasonló néppárti javaslat már megkapja a többséget.

Orbán Viktor az EP-ben április 26-án
photo_camera Orbán Viktor az EP-ben. Fotó: Aris Oikonomou/AFP

Egy ilyen parlamenti határozat egyik következménye az, hogy ha a bizottság vagy a tanács elé kerül legközelebb a magyar ügy, akkor számukra fontos jelzés, hogy a parlament a magyar kormány elleni kemény fellépést támogatja. Ez fontos hivatkozási alap lehet számukra, ha nyomasztani akarják a magyar kormányt.

Az pedig, hogy mindkét tervezetben szerepel, hogy az illetékes parlamenti szakbizottság vigye tovább az ügyet, azt jelenti, hogy jó eséllyel először az EU történetében konkrét vita indulhat meg egy tagállam szavazati jogának felfüggesztéséről.

Fideszes EP-képviselők nem hajlandók nyilatkozni a 444-nek. A szocialista Ujhelyi István (MSZP) szerint a szerdai szavazás legfőbb tanulsága az, hogy "Nem szabad megvárnunk, míg Magyarország szavazati jogát is felfüggesztik, ezért minél előbb el kell takarítani az Európa-ellenes Fideszt a hatalomból."  

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.