• Kosztolányi József kifejlesztett egy ragasztót, amiben idősebb Orbán Győző is meglátta a fantáziát
• Évi százmilliós üzletet csináltak, de pár év alatt minden megváltozott
• Előbb üzleti vita robbant ki közöttük, aztán kölcsönösen beperelték egymást
• A bíróság azonban szokatlanul hosszú idő, kilenc év alatt sem tudta eldönteni, hogy kinek van igaza
• A pert nem rég újra kellett kezdeni, mert a bíróság döntése aránytalanul támaszkodott Orbánék érveire

Orbán Viktor szülei és testvérei sikeres vállalkozók, akik évente több milliárdos forgalmat és több százmilliós nyereséget termelnek gánti bányájukban és a hozzá kapcsoló cégekben. Forgalmuk 2014 után meglódult, de már Orbán Viktor miniszterelnöksége előtt is sikeresek voltak. Orbánék tehát tapasztalt üzletemberek, egy szokatlanul régóta húzódó perben mégis azzal védekezik ügyvédjük, hogy évekkel ezelőtt becsapta őket egy kontár.

Egy olyan embert neveznek kontárnak a perben, aki évekig jól fizetett partnere és alkalmazottja is volt az Orbán család egyik cégének, a Gánt Kő Kft-nek. A férfit Kosztolányi Józsefnek hívják és a cég az ő receptje alapján kezdett el építőipari ragasztókat gyártani a Gánton bányászott dolomit felhasználásával. A közös üzlet nagyon jól ment, Orbánék több év alatt több tízmillió forintot fizettek ki Kosztolányinak a receptért, de az értékesített ragasztó után járó bevétel nagyobb részét a Gánt Kő kapta. A jövedelmező üzlet váratlanul mégis megszakadt.

Kosztolányi szerint a Gánt Kő egy idő után kijátszotta őt, a cég a megkerülésével kezdett el üzletelni, és máig az ő receptje alapján gyárt ragasztókat, azaz ellopták az ötletét. Orbánék viszont azt állítják, hogy Kosztolányi ragasztója nem új találmány, csak erre évekig nem jöttek rá, mert nem volt szakirányú tapasztalatuk. Amikor pedig mégis rájöttek, akkor inkább saját receptet fejlesztettek ki, és azóta olyan terméket árulnak, amihez Kosztolányinak semmi köze.

A megromlott viszonyból per lett, ami 2008 október vége óta tart, de bíróság közel kilenc év és fél alatt sem tudott dönteni arról, hogy kinek van igaza. Ez rendkívül hosszú idő az Országos Bírósági Hivatal statisztikái alapján is: mindössze öt olyan gazdasági per van folyamatban az ügyet vizsgáló bíróságon, ami öt évnél régebb óta tart.

A cikkhez szerettük volna megkérdezni ifjabb és idősebb Orbán Győzőt is, de sem az interjúkérésünkre, sem az írásban feltett kérdéseinkre nem reagáltak, így álláspontjukat csak a Direkt36-hoz eljutott bírósági iratokból ismerjük. A perben harmadik félként résztvevő építőipari termékeket forgalmazó cég, a Masterplast vezetője, Tibor Dávid is annyit csak annyit válaszolt kérdéseinkre, hogy ebben az ügyben nem nyilatkoznak.

Volt egy jó ötlete a kőporral

A Gánt Kő Kft. a miniszterelnök szülei, idősebb Orbán Győző és felesége, valamint egyik testvére, ifjabb Orbán Győző tulajdonában van, a napi munkát ifjabb Orbán Győző irányítja. A cég a Gánton bányászott dolomit feldolgozásával és értékesítésével foglalkozik 1996 óta. A durvábbra őrölt dolomitot többek között üveggyártáshoz adják el, az őrlésnél visszamaradt finom szemcsés por pedig Kosztolányi szerint sokáig a szeméten végezte, mert nem tudtak vele mit kezdeni. Ezt a finom dolomitport kezdte el vásárolni Gántról 2002 táján, hogy ipari ragasztókat fejlesszen belőle.

A Direkt36 nonprofit szervezet. Ha szeretnéd, hogy feltárjunk még ilyen ügyeket, támogass bennünket!  

Az eredetileg szűcs végzettségű, de már a 2000-es évek eleje óta építőipari anyagokat fejlesztő és gyártó Kosztolányi szerint a terméke akkoriban újdonság volt: más gyártók is használnak ugyan finom szemcsés dolomitot ragasztók gyártásához, de ők homokkal keverik, míg az ő ragasztójának tisztán a gánti dolomit volt az alapja. Kosztolányi először csak a dolomitpor vásárlójaként fordult meg Gánton, de egy idő után Orbánékat is érdekelni kezdte, hogy mire használja a port. Az érdeklődésből tárgyalás, majd közös üzlet lett: a cég gánti telephelyén elkezdtek építeni egy üzemet, ahol 2005 elejétől Orbánék dolomitporából Kosztolányi receptjei alapján ragasztókat és egyéb építőipari alapanyagokat gyártottak.

Kosztolányi a Gánt Kő alkalmazottja és az üzem vezetője lett, de szerződést is kötött a céggel arról, hogy milyen feltételekkel, hogyan használhatják a receptjeit és az általa levédetett Herkules márkanevet. “Hónapokat agyaltam rajta, hogy mi hogy legyen a szerződésben, hogy védve legyek minden eshetőségre” – mondta a Direkt36-nak.

A Direkt36 által megismert szerződés szerint Kosztolányi cége, a Herkules 777 Bt. és a Gánt Kő megállapodott arról, hogy Orbánék cége használhatja a Kosztolányi által kitalált anyagok receptúráját és márkanevét, Kosztolányit pedig a gyártott termékek nettó árbevétele után 5% + áfa használati díj illette meg. A szerződésben egy sor korlátozást is kikötöttek. Például azt, hogy a Gánt Kőnek titokban kell tartania a receptet, azt nem adhatják ki másnak, ha pedig a szerződés megszűnik, akkor a receptúrát ki kell törölni a gyártó berendezés számítógépéből. Kikötötték azt is, hogy a Gánt Kő csak addig árulhatja a termékeket, amíg megfizeti azok után a használati díjat, ha pedig a szerződés megszűnik, nem gyártja tovább a termékeket. Benne volt a szerződésben az is, hogy a Gánt Kő a Kosztolányi által átadott receptúrában szerepelő vegyi anyagok ismeretével más néven sem gyárthat és hozhat forgalomba még hasonló jellegű termékeket sem, csak ha Kosztolányi erre engedélyt ad.

Kosztolányi szerint az üzlet beindult, ő pedig egyrészt üzemvezetőként a fizetése mellé megkapta a forgalom 5 százalékát bónuszként, másrészt a használati szerződés alapján is kapott 5 százalék használati díjat. A ragasztókból Kosztolányi elmondása szerint évente 150-200 millió forintot forgalmazott a Gánt Kő, így ő évente több mint tízmillió forintot kapott a fizetésén felül. Szerinte ezt elégelte meg 2007 elején idősebb Orbán Győző és emiatt alakult ki közöttük vita. Kosztolányi azt mondja, hogy a vitában magabiztosan lépett fel, mert a Gánt Kővel kötött szerződésében szereplő korlátozások azzal számolt, hogy ha őt kirúgják, akkor Orbánék a termékeket is elveszítik, a direkt az ő termékei gyártására épített keverőüzem pedig munka nélkül marad.

A konfliktust végül úgy oldották fel, hogy Kosztolányi munkaviszonya megszűnt, és a cége, a Herkules 777 Bt. új szerződést kötött a Gánt Kővel, amely így gyakorlatilag Kosztolányi bérgyártója lett. A Herkules 777 Bt-hez kerültek az üzem felépítése óta szerzett ügyfelek, Kosztolányi vette fel tőlük a megrendeléseket, Orbánék cége pedig az ő megrendelései alapján gyártotta le a ragasztókat. Az új szerződésben már csak arra tértek ki, hogy a Gánt Kő tudomásul veszi, hogy a receptúra a Herkules 777 tulajdona, azt üzleti titokként kezelik, és csak a Herkulesnek gyártanak ragasztókat az alapján.

Kilenc éve a bíróságon

A Gánton készített ragasztót vásárolta és forgalmazta saját márkanéven például a Masterplast nevű tőzsdei cég is. Ők egyben a legnagyobb megrendelőik is voltak, a bírósági perben elhangzottak szerint ők adták a megrendelések 90 százalékát. Az Orbánék és Kosztolányi között máig tartó pereskedés alapjául szolgáló vita is a Masterplastnak szállított anyagok miatt robbant ki. A Masterplast 2008-ban minőségi kifogásokra hivatkozva nem fizetett ki néhány számlát Kosztolányinak, ő pedig a Gánt Kőnél maradt el a számlák fizetésével, de hogy ezek az elmaradt fizetések mennyire kapcsolódnak össze közvetlenül, az nem egyértelmű.

Kosztolányi a Masterplastot, a Gánt Kő pedig Kosztolányit kezdte el perelni a székesfehérvári bíróságon az elmaradt számlák miatt. A Masterplast szakemberei a perben azt állították, hogy 2007 őszétől sok vevőjük panaszkodott az anyagra, a cég tanúi szerint pedig Kosztolányi nem volt együttműködő, ezért egy idő után őt megkerülve, közvetlenül a Gánt Kőtől kérték, hogy több cement hozzáadásával gyártsák le a ragasztót. Kosztolányi szerint ez bizonyítja, hogy a Gánt Kő legalább egyszer őt kihagyva gyártott ragasztót egy harmadik félnek. Orbánék szerint viszont ez nem szerződésszegés, mert amikor ez történt, akkor értelmezésük szerint már nem álltak szerződésben Kosztolányi cégével, ráadásul kifejezetten a Masterplast kérésére gyártották le a ragasztót.

Orbán Győző és a Masterplast képviselője a bíróságon azt mondták, hogy erre a minőségi kifogások miatt volt szükség, amelyek miatt végül Kosztolányival is szakítottak, utána pedig Orbánék saját receptet fejlesztettek. Kosztolányi azonban másként értelmezte az esetet. „Kiderült, hogy kijátszottak, megegyeztek a fejem fölött, hogy az én hasznomat megspórolják” – mondta. Emiatt ügyvédjével együtt 2009 szeptemberében ellenkeresetet adott be, amelyben az elmaradt haszna megfizetését kérte, és arra hivatkozott, hogy a Gánt Kő azóta is az ő receptjét felhasználva gyárt ragasztókat.

A bíróság közel négy év pereskedés után 2012-ben hozott elsőfokú részítéletet. Ebben szakértői vélemények alapján kimondták, hogy a Masterplast minőségi kifogása megalapozatlan volt. A Herkulest kötelezték, hogy fizessen Orbánéknak, viszont Orbánék a tartozásuk egy részét átadták a Masterplastnak, így a Herkulesnek tőlük már nem járt semmi. Kosztolányi elmaradt haszonért beadott keresetét viszont elutasították, ebben Orbánéknak adott igazat a bíróság. Úgy ítélte meg, hogy nincs bizonyíték arra, hogy a Gánt Kő Kosztolányit megkerülve gyártott volna az ő termékéből.

Kosztolányi fellebbezett és a másodfokú bíróság 2013. júliusában hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet. Az indoklás szerint azért, mert első fokon nem vették figyelembe Kosztolányiék felvetéseit, csak Orbánék tanújának vallomását, és az sem derült ki, hogy milyen bizonyítékok alapján döntött a bíróság. Az eljárás azon részét, amely arról szól, hogy a szakítás óta Orbánék felhasználják-e Kosztolányi receptjét vagy sem, meg kellett tehát ismételni.

Azóta eltelt négy év, de a perben még mindig nincs elsőfokú ítélet sem. Kosztolányi az ügyvédjével már többször tett panaszt a bíróságon amiatt, hogy a per lassan halad, vagy többszöri kérés ellenére sem kaptak meg fontos dokumentumokat. A bíróság folyamatban lévő ügyet nem kommentál, így arról semmit sem tudtunk meg, hogy miért halad ilyen lassan ez a per. Az Országos Bírósági Hivatal statisztikáiból azonban kiderül, hogy ez a per valóban a kirívóan hosszú ügyek közé tartozik. Az elmúlt öt évben lezárt hasonló gazdasági ügyek közül a leghosszabb 2005 napig, vagyis nem egészen 5 és fél évig tartott. A jelenleg is folyamatban lévő hasonló ügyekről az OBH annyit árult el, hogy a Székesfehérvári Törvényszéken 2016 végén összesen öt olyan ügy volt folyamatban, ami több mint öt éve kezdődött. A Székesfehérvári Törvényszék ezt azzal egészítette ki, hogy a legrégebben folyamatban lévő ügyük még 2006 őszén kezdődött.

Az ügy csak az eredeti per megkezdése után hét évvel, 2016 februárjára jutott el odáig, hogy szakértőket rendeltek ki annak megállapítására, hogy milyen recept alapján, milyen technológiával gyártják a ragasztókat Gánton, hogy mennyiben más a most gyártott ragasztó, mint amit Kosztolányival együttműködve gyártottak, és hogy lehet-e ezt új terméknek nevezni.

Van információd valamilyen fontos történetről? Küldd el nekünk biztonságos csatornákon!

Ez sem ment egyszerűen, mert a bíróság először a Budapesti Műszaki Egyetemet szerette volna felkérni a szakértői vélemény elkészítésére, ők azonban nem vállalták a feladatot. Ezek után Kosztolányiék előre jelezték, hogy nem szeretnék, ha az ÉMI nevű állami minősítő cég lenne a szakértő, mert szerintük ők jó kapcsolatot ápolnak a Gánt Kővel. Helyettük a részben állami, részben magánkézben lévő TÜV SÜD Kft-t javasolták szakértőnek, akiket viszont Orbánék akartak kizárni. A bíróság végül Orbánék jelöltjét választotta.

Ismerős logó, idegen ragasztó

A kirendelt szakértők és a per résztvevői tavaly júliusban vonultak ki helyszíni szemlére a Gánt Kő telephelyére. Kosztolányi ezt a Direkt36-nak így idézte fel: „Az udvaron raklapokon, lefóliázva álltak a szállításra várakozó legyártott anyagok. Ahogy rájuk néztem, egy ismerős mintára lettem figyelmes [...] Kivágtam a fóliát a raklapon, és ott volt alatta az én Herkules védjegyes ragasztós zsákom, rajta a felirattal, hogy a Herkules 777 Bt. licence alapján gyártja a Gánt Kő és Tőzeg Kft.”. Kosztolányi szerint a Herkules feliratú zsákokból több raklapnyi volt az udvaron.

Kivágott egy zsákot is, hogy megnézze, mi van benne, de ránézésre nem lehet megállapítani, hogy a pornak mi az összetétele. „Olyan ideges voltam, hogy ugyan az eszembe jutott, hogy a telefonommal fényképeket készítsek, de az nem, hogy mintát is vegyek belőle” – mondta Kosztolányi, aki szerint a szakértők sem vettek mintát az anyagból.

Kosztolányi azt mondja, hogy a szemlén azonnal kérdőre vonta ifj. Orbán Győzőt, aki azt válaszolta, hogy ezek az ő zsákjai, mert már kifizette őket még abban az időben, amikor Kosztolányi még a Gánt Kő alkalmazottja volt. Kosztolányi szerint amikor elkezdték a közös gyártást, nagyon sok zsákot rendeltek, mert a nyomdában csak nagy tételben vállalták a gyártást. Ezekből sok megmaradt, amikor szakítottak egymással. „Magyaráztam neki, hogy attól, hogy 2005-ben ő fizette ki ezeket a zsákokat, már nem tölthetne ebbe semmit” – mondta Kosztolányi.

Kosztolányi a szemle után a rendőrségre ment feljelentést tenni levédett márkanév használata miatt. „Ha az én ragasztóm volt a zsákban, akkor azért, ha meg a saját anyagát töltötte bele és forgalmazta az én nevem alatt, akkor azért problémás” – mondta. A rendőrség áttette a NAV-hoz a feljelentést, de azt elutasították, méghozzá Kosztolányi hibájából. A Herkules márkanevet 2005. januárjában védette le, a védelem tíz évre szólt, azaz 2015-ben lejárt. Ahhoz, hogy tovább éljen, Kosztolányinak újra be kellett volna fizetnie a díjat, amire januárban fel is szólították, amit azonban nem tett meg. A szemle után azonnal bement meghosszabbítani a márkanév védelmét, de akkor már késő volt.

A nyilvánosan elérhető hivatalos adatbázisból is kiderül, hogy 2015. októberében megszűnt a Herkules védjegy oltalma, és az csak 2016 augusztustól él újra. A szemle idején tehát nem volt védjegyoltalom a Herkules márkanévre. A NAV megkérdezte Kosztolányit, hogy van-e konkrét tudomása arról, hogy a Gánt Kő 2009 és 2015 októbere között adott el a Herkules logós zsákokba töltött ragasztót, de erre nincs bizonyítéka.

Azóta elkészült az ÉMI szakvéleménye is. Eszerint a Gánt Kő jelenleg nem Kosztolányi receptje, hanem saját recept alapján gyárt ragasztókat. Ezt viszont csak a receptek leírása alapján állapították meg: egyik ragasztóból sem vettek mintát, és a szakvéleményben nem esik szó az udvaron talált zsákokról sem. Orbánék kezdeményezésére ugyanis - amit a bíróságon kis hezitálás után Kosztolányi is elfogadott – a szakértőknek csak elvi állásfoglalást kellett adniuk arról, hogy a papíron beadott receptek ugyanazok-e.

Mi van a zsákban?

Az ügy azonban még mindig nincs lefutva. A Gánton gyártott ragasztók építési anyagnak minősülnek, így többek között csak úgynevezett teljesítmény nyilatkozattal és biztonsági adatlappal hozhatók forgalomba, amit a készítmény műszaki engedélye alapján állítják ki. A Gánt Kő a per kezdete óta arra hivatkozik, hogy amikor megromlott Kosztolányival a kapcsolatuk, az egyik munkavállalójuk új ragasztókat fejlesztett ki a gánti dolomitból, azóta ezeket gyártják, és saját fejlesztésű ragasztót szállítanak a Masterplastnak is. Ezeket a perben megszólaltatott szakértő szerint is csak a termék műszaki jellemzőit felsoroló igazolással lehet forgalomba hozni. Kosztolányiék többször kérték a perben, hogy a Gánt Kő mutassa be az újonnan fejlesztett ragasztóik bevizsgálási dokumentumait, de egyelőre ezt nem tették meg, és a Direkt36 által megismert periratok szerint erre a bíróság sem szólította fel a Gánt Kőt. A terméket kifejlesztő dolgozójuk arra hivatkozott, hogy ő a saját laboratóriumában végzett méréseket, és a Masterplast is végzett saját vizsgálatokat.  A Direkt36-nak nyilatkozó szakértők viszont határozottan állítják, hogy új terméket csak független laboratórium és minősítő szervezet vizsgálata után lehet forgalomba hozni.

Van azonban egy dokumentum, ami arra utal, hogy a Gánt Kő még 2011-ben is Kosztolányi receptje alapján gyárthatott ragasztókat. A Masterplast honlapján PDF formában elérhetők a termékeik műszaki adatlapjai. Tavaly ősszel az egyik 2011-ben kiállított biztonsági adatlapon szerepelt egy sor arról, hogy ki a gyártója a terméknek. Ezt a sort a honlapra feltöltött dokumentumban kitakarták, de olyan technikával, hogy az eredeti szöveg kereshető maradt a Google-ben. Sőt, a dokumentumot letöltve, a kitakart sort kijelölve és egyszerű szövegszerkesztőbe illesztve láthatóvá is vált. A termék adatlapján a gyártóra vonatkozó kitakart sorában az szerepelt, hogy a ragasztót a Gánt Kő és Tőzeg Kft. gyártotta a Herkules 777 Bt. licence alapján. Kosztolányiék ezt az adatlapot bemutatták a bíróságon is. Azóta a honlapon lecserélték a dokumentumot, most már csak a forgalmazó Masterplast neve szerepel rajta, a gyártóé nem.

Kosztolányiék a szakértői vélemény miatt újabb tárgyalást kértek a bíróságtól. Ezen szeretnék megkérdezni a szakértőket, illetve a Gánt Kőt is az udvarukon talált ragasztós zsákok tartalmáról. A tárgyalást szeptemberre tűzte ki a bíróság.

Címlapkép: Sióréti Gábor/Magyar Narancs

A céges adatokhoz a Céginfó és az Opten szolgáltatásait használtuk.

A cikk a Transparency International Magyarország oknyomozó újságírói mentorprogramjának keretében készült.