Áprilisban a Fővárosi Önkormányzat sokáig nem adott zöld lámpát az Európai Bizottság által szervezett szokásos éves Európa-napi futás útvonalára. Végül nagy nehezen megadták az engedélyt, viszont gyorsan kilátásba helyezték, hogy most már tényleg szigorítani fogják a feltételeket. 

Múlt szerdán végül 16 igen szavazattal 5 ellenében korlátozta a városi futóversenyek számát a Fővárosi Közgyűlés.

Tarlós öt év alatt másodjára csökkenti a városban tartható futóversenyek maximumát. 2012 előtt a közterülethasználati díjak minimálisak voltak, miközben évi akár 30 futó sportesemény, köztük 10 I. kategóriás futóverseny zajlott a városban. (I. kategóriásnak minősülnek a legalább egy híd lezárásával zajló, jelentősebb forgalomkorlátozást igénylő versenyek, II. kategóriásnak azok, ahol csak a Duna egyik oldalán kell lezárni, valamelyik rakpartot vagy egy utat. Egyéb kategóriának jelölték azt, ami nem jár lezárással.)  

2012 óta óránként kell fizetni a szervezőknek közterülethasználati díjat, attól függően, mekkora forgalmat korlátoznak. 6-ban maximalizálták az I. kategóriás futóversenyek számát, és összesen 9 II. kategóriásnak és egyéb versenynek maradt lehetőség. Ezeken a versenyeken évente jellemzően 210-220 ezer ember vesz részt, de ez a szám évről évre nő. 

A rendelet mostani módosítása szerint évente csak legfeljebb 3 jelentős forgalomkorlátozással járó (I. kategóriás), 6 kisebb forgalomkorlátozással járó  (II. kategóriás) és 3 forgalomkorlátozással nem járó (Egyéb kategória) sporteseményt lehet majd rendezni Budapesten. Most előírták azt is, hogy egységes pályázati rendszer keretein belül lehet majd jelentkezni futóverseny megszervezésére. 

Pályázati rendszer elvileg idáig is volt, de még az illetékes ügyosztály se vette túl komolyan. Több versenyszervező is mesélte, hogy az elmúlt évben csak egyszer, talán kétszer futott le szabályosan a pályáztatás - így például a 2018-as versenyekre még most sincs kiírva a pályázat, pedig a határidő április 20. lett volna. Kisebb, kerületi jellegű versenyeket az önkormányzatok és kis szervezőcégek 1-2 hónappal a verseny előtt is le tudtak dumálni. A szigorított rendelet szerint viszont előző év szeptember 20-ig kell benyújtani a pályázatokat, amiket november végéig bírálnak majd el. 

2015-ben még 6, viszont már tavaly is csak 3 I. kategóriás versenyt tartottak a városban. Ezeket jellemezően a Budapest Sportiroda, a BSI szervezi meg: ők hozzák össze az éves Vivicitta városvédő futást (kb. 30 ezer résztvevővel), a Wizzair félmaratont (15 ezer résztvevő) és a Spar szponzorolásában ősszel rendezett Budapest Maratont (28 ezer futóval). Voltak más próbálkozások, de a nagy versenyek megszervezése viszonylag komplikált know-howt igényel, úgyhogy ha vannak is néha próbálkozások, nincs őrült tolongás. (Remek példa a tavaly botrányba fulladt Color Run, ahol órákat várakoztatták tűző napon a futókat, nem volt elég víz, 6 ezer versenyzőre pedig sikerült tíz mobilvécét bevetni.)

Kocsis Árpád és Máth István viszont több mint 30 éve szervezik a BSI-s esményeket. Tapasztalatukhoz nem fér kétség, de kormányzati kapcsolataik is rendben vannak, az EMMI csapata például rendszeresen rajthoz áll a versenyeiken, de Simicskó István és Varga Mihály miniszterekkel is jó nexusuk van. Máth István kérdésünkre elismerte, hogy a rendelet módosítása előtt a Főváros egyeztetett a BSI-vel. 

A második legnagyobb szervezőcég a Maratonman, amelyik elsősorban Balatonra, a Balatonman és az Ultrabalaton versenyekre fókuszál. Ők szervezik a nyári éjszakai futást, a Night Runt, ahol szintén van maratoni szám, mégse minősül I. kategóriának, mivel az útvonal Budán fut végig. Hiába nincs valódi igény több nagy versenyre, többek szerint így is káros a felső határ megszabása, mert csak bebetonozza privilegizált helyzetét, felszámolja a maradék versenyhelyzetet, és nem kényszeríti a szolgáltatások jobbítására a BSI-t.

Még egy olyan éves verseny van, ami hídlezárással jár. Futós körökben is beszélik, Tarlós tavasszal a már említett Európa-napi futás miatt kapta fel a vizet. Ez egy ingyenes futóverseny, amit az uniós csatlakozás 10. évfordulója óta minden évben megrendeznek, úgy 2-3 ezer résztvevővel, az útvonal pedig a nagyobb uniós beruházásokat érinti a Szabadság téri Bubi-állomástól a Margit Hídon át az Óbudai Egyetemig. 

Az illetékes BBU szervezőiroda, állítólag részben a Margitsziget feltúrása miatt, megkésve, csak idén állt neki az engedélyeztetésnek. Ebből nagy vita lett a Fővárossal - Tarlós ezért sem adta ki az útvonal-engedélyt néhány héttel a verseny előtt. Az igazi galiba abból lett, hogy a Miniszterelnökségről leszóltak a főpolgármesternek, adjon zöld lámpát, mert a kormánynak elég kínos volt a Bizottság felé a dolog, különös tekintettel a közben zakatoló, Brüsszelt megállító kormányzati kampányra. "Kicsinyesebbnek tűnt tőle a kormány a valódinál is" - írta le a hangulatot egy miniszterelnökségi viszonyokat ismerő ember. 

A főpolgármester - aki egyébként sem rajong a futóversenyekért -  nagyon felhúzta magát a helyzeten. Végül a Főváros megadta az engedélyt a versenyre, és nem sokkal később kezdeményezte a rendelet újraírását. Az önkormányzat kérdésünkre egyébként hivatalosan azzal magyarázta a módosítást, hogy a városi lakosok prüszkölnek a főpolgármesternek, mert elegük van a futkorászásból. 

Az Európa-napi futás ezzel valószínűleg el fog lehetetlenülni, vagy legalábbis a Duna egyik oldalára kényszerül, pedig pont ez nem egy üzleti vállalkozás, hanem egy ingyenes (Brüsszelből pénzelt!!) tömegsport-program, bár az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy nem először akad probléma a verseny megszervezésével. 

A kis versenyeket is nagyon kellemetlen helyzetbe hozza az új helyzet. Az egységes pályáztatás azt jelenti, hogy mostantól ugyanolyan dokumentációt kell leadnia a nemzetközi közönséghez is szóló Budapest Maratonnak, mint egy néhány tucat versenyzőnek szóló futóversenynek. Ugyanekkora képtelenség, hogy egy néhány száz vagy akár tucat fős fővárosi területekre (pl. Népliget, Városliget, Margitsziget) szánt versenyt vagy közösségi futást egy évvel korábban le kell jelenteni. (Önkormányzati fenntartású területeken elvileg lehet majd, kerületi iskola körül.) A rendelet még azt sem tisztázza, mit tekint "futóeseménynek", aminek hatálya alá eshetnek az 50-100 fős közösségi futások, kerületi versenyek is. 

"Ha szigorúan betartatják a rendeletet a jövőben, akkor tucatnyi versenynek búcsút lehet inteni. Addig marad az illegalitás. Pedig ezek jó része önkormányzati szervezésű" - írta le a helyzetet kérdésünkre a közösségi futásokat szervező futóblogger, Walter Ulrik.  

Az sem világos, miért korlátozza az önkormányzat a forgalomkorlátozással nem járó versenyek számát háromban, amikor a rendelet célja épp a forgalomkorlátozások csökkentése. Ezzel ugye kevesebb II. kategóriás versenynek (9 helyett 6-nak) hagynak helyet, ami azért is vicces, mert a fideszes polgármesterek egyébként láthatóan imádják ezeket a néhány százfős kerületi futásokat. 

Vattamány Zsolt VII. kerületi polgármester például nagyon magáénak érzi a kerületi futóversenyt, de Wintermantel Zsolt újpesti kerületvezető is igennel szavazott, pedig az évi kétszer megrendezett káposztásmegyeri sportnapok is fővárosi útvonalkorlátozással járnak (ha kapnak majd engedélyt). Borbély Lénárd, Csepel fideszes polgármestere fővédnöke a "Fut a Csepel!" versenyeknek. A módosításokat benyújtó Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes a Vivicittán és a félmaratonon is rendszeresen fővédnökként lövi el a startpisztolyt. 

A magyar kormány láthatóan mindent elkövet annak érdekében, hogy minél látványosabb eredményeket tudjon felmutatni a versenysport területén, kérdés nélkül zárja le a fél várost két hónapra egy presztízsértékű világesemény érdekében, viszont a közegészségügyi szempontból jelentőséggel bíró tömegsport-rendezvényekkel szemben kevésbé megengedő. Végeredményeben abban lehet bízni leginkább, hogy csak egy kis gyorsan jött politikai látványintézkedés történik, és azért majd hagyják a városban sportolni azokat, akiknek úgy tartja kedve.