• 2012 óta zajlik egy EU-s tudományos projekt, amiben töménytelen mennyiségű velencei dokumentumot digitalizálnak be és dolgoznak fel. 
  
• De a Velencei Időgép sokkal több egyszerű archívumdigitalizálásnál: öntanuló szoftverek segítségével össze is kötik ezeket az adatokat, hogy eddig nem ismert módon ismerhessük meg a városállam történelmét. 
  
• Történészektől közgazdászokon át járványkutatókig mindenki nagyon lelkes a projekttől, ami a hamarosan továbbterjedhet további európai városokra is. 
  

Frédéric Kaplan a Lausanne-i École Polytechnique (EPFL) kutatója a mesterséges intelligencia alkalmazási lehetőségeit keresi a humán tudományok területén. Egy ideig big data-alapú modellekkel vizsgálta a nyelvek fejlődését, de a Nature portréja szerint az igazi álma az volt, hogy egy európai város archívumainak feldolgozásával „időgépet” hozzon létre. 

Eleinte Amszterdamban, Párizsban vagy Genfben képzelte el a projektjét, de amikor az EPFL rektora együttműködési megállapodást kötött a velencei Ca’Foscari Egyetem vezetésével, úgy döntött, hogy terveit Velencébe viszi.

A Velencei Köztársaság a 12. és a 15. század között, a Serenissima fénykorának nevezett időszakban Európa gazdasági központja volt, a legfontosabb kereskedelmi kikötő Európa nyugati országai és a kelet között. Az óriási felhalmozott vagyon mellé korának egyik legkorszerűbb államszervezete társult. Ez a kifinomult bürokrácia mindent részletesen dokumentált: feljegyezték, ki fordult meg a városban, nyilvántartást vezettek a kikötők forgalmáról, hitelezési rendszert alakítottak ki, nagyon részleges kereskedelmi dokumentumokkal kiegészítve. 

És ami a legfontosabb: ez a rengeteg dokumentum túl is élte az európai történelem meglehetősen viharos évszázadait. Miután Napóleon 1797-ben véget vetett a Velencei Köztársaságnak, nem sokkal később létrehozták azt az állami archívumot: 1815-ben a 14. században emelt ferences rendi templomba, a Santa Maria Gloriosa dei Frariba kezdték el összegyűjteni a város összes dokumentumát. A következő évtizedek során minden, a város életével kapcsolatos irat ide került: halotti kivonatoktól kezdve orvosi feljegyzésekig, építészeti tervektől gazdasági beszámolókig. Különös jelentőse van a követi jelentéseknek is: a velencei követek számos feljegyzése fennmaradt, melyekből rengeteg részlet derül ki az európai országok és az Ottomán Birodalom mindennapjairól. 

Olyan méretű archívumról van szó, amit hagyományos történészi eszközökkel nehezen lehetne feldolgozni: 80 kilométernyi polcon állnak a középkori feljegyzések, amelyeket főleg latinul és velencei dialektusban írtak. 

A Velencei Időgép projekt ezeknek a dokumentumoknak a digitalizálására vállalkozott. Ez persze önmagában még nem lenne annyira forradalmi tett, az elmúlt évtizedekben számos levéltár és archívum állományát digitalizálták világszerte. 

A velencei esetben az jelenti a hozzáadott értéket, hogy a digitálisan rögzített információkra ráengednek egy gépitanulás-technológiára felhúzott szoftvert, ami a tömérdek információ között összefüggéseket, kapcsolatokat tár fel, valamint képes kereshető formában feldolgozni középkori kézírásos dokumentumokat. A közeljövő fontos technológiai újítása lehet majd azoknak a szkennereknek a bevetése is, amelyek képesek akár ki sem nyitott könyvek tartalmát is digitalizálni. 

A Nature júniusban közölt részletes cikket a velencei időgépről, ebből derül ki, hogy a kutatók igazi célja messze túlmutat a Velencei Köztársaság történetének feldolgozásán. Ha itt sikerrel járnak, végig akarják látogatni Európa kulturális és történelmi központjainak archívumait, hogy aztán az összeszedett adatokat feldolgozva mutassák be, hogyan áramlott a tudás, hogyan zajlott a kereskedelem, hogyan alakultak a társadalmi kapcsolatok Európa történelme során. A projekt olyan képet adhat nekünk Európa múltjáról, amit eddig nem ismerhettünk. Kaplan szerint olyan ez, mintha régmúlt generációk Facebookjához és Google-jéhez férnénk hozzá. 

Nem véletlen, hogy a projekt iránt nem csak történészek, de közgazdászoktól járványok kutatóiig rengetegen érdeklődnek: több tízezer középkori velencei polgár levelei, iratai várhatnak hamarosan kutathatóvá. 

Újrarajzolják a térképeket

A projekt 2012-ben indult el, azóta történészek, az archívum gondozói és AI-kutatók dolgoznak együtt azon, hogy újrarajzolják Velence történelmét. A történészeknek jegyzetekkel kell ellátniuk a kéziratokat, hogy az alapvető kontextust megadják az adatfeldolgozáshoz. Egy robotkarral felszerelt csúcsteljesítményű szkenner óránként több ezer nagy felbontású képet készít az archívum anyagairól. A folyamatosan bővülő, több terabyte-nyi adatot Velencében is tárolják, de egyből küldik tovább Lausanne-ba is, ahol a képeket digitális szöveggé alakítják. 

Komoly munka a régi kézírásos dokumentumok feldolgozása is, a legújabb szövegfelismerő technológiák sem boldoguknak könnyen. Egy EU-s együttműködés keretében, a Recognition and Enrichment of Archival Documents (READ) nevű projektben keresik erre a megoldást, Kaplan pedig, aki maga is tagja ennek az EU-s kutatásnak, jelenleg éppen az egyik ott kialakított technológiát alkalmazza a velencei időgépre: egy tanuló szoftvert fejleszt, amely felismeri egész szavak alakját. 

A következő évek komoly technológiai újítása lesz majd azoknak a szkennereknek az érkezése, melyek képesek zárt könyveket is olvasni. Több egyetemen is zajlanak ezzel kapcsolatos kutatások, a MIT mellett az EPFL-en is fejlesztenek komputertomográfiás technológiát alkalmazó szkennereket. Kaplan szerint még legalább öt évbe telik, mire ezeket a szkennereket élesben is használhatják, de utána sokkal gyorsabbá válhat az archívumok feldolgozása. A technológia különösen fontos lehet az olyan régi, rettentő sérülékeny könyveknél, melyek megrongálódnának, ha megpróbálnák kinyitni őket. 

De a kutatók szerint már a projektben rejlő maximális lehetőségek kihasználása nélkül is komolyan képes formálni a velencei időgép a múltról való felfogásunkat. 

A legfontosabb különbséget jól értheti az is, aki magyar középiskolákban tanult történelmet: a tankönyveken végighaladó narratíva elsősorban pár híres személy élete körül koncentrálódik, ami érthető is, hiszen az ő életükről sokkal több részletet lehet ismerni. Léteztek persze már eddig is társadalomtörténeti megközelítések, de nem ezek voltak a meghatározók. Ha viszont a jövőben könnyedén lehet majd több százezer ember mindennapjainak részleteit megismerni, az egy egészen új ablakot nyithat a múlt egyes korszakaira. 

A projekt egyik konkrét gyakorlati leágazása lett egy 3D-s térképanimáció, amit többek között a Napóleon által elrendelt 1808-as kataszteri térkép adataira, egykor Velencében alkotó festők városportréi és egy 1740-es népszámlálás segítségével rekonstruálta, hogyan alakult a város épületállománya az évszázadok során:

A kutatók emellett elkezdték felrajzolni a régen élt velenceiek közösségi hálóját is: feltételezve, hogy az ugyanazon dokumentumokban megemlített velenceiek között kapcsolat volt, hálózatba kezdték rendezni a kereskedőállam polgárait. 

A munkában részt vesz a berlini Max Planck Intézet történettudományi részlegének igazgatója, Lorraine Daston, aki szerint szinte végtelen azoknak a kérdéseknek a száma, amelyekre az időgép választ adhat. Csak egy példával élve: nyomon lehet majd követni, hogyan formálódott a nyelv, például hogyan terjedt el azoknak az állatoknak a neve, melyeket az újonnan felfedezett országokból hoztak Velencébe. 

De lelkes a projekt miatt a London School of Economics gazdaságtörténésze, Joan Rosés is, aki abban bízik, hogy a több száz évnyi kereskedelemről szóló kereshető adatbázis megváltoztathatja a gondolkodásunkat a piacok működéséről. A piacok kialakulásáról szóló bevett elméletek ugyanis nem épültek ilyen komoly adatmennyiségre. Gazdasági levéltárakban eddig is lehetett ilyen kutatásokat végezni, de azok az adatok nem elérhetők online, nem összekapcsolhatók, nem lehet köztük hasonló összehasonlítást ilyen könnyen elvégezni. 

Kaplan abban bízik, hogy a Velencei Időgép projekt csak a kezdet, és rövidesen több európai nagyváros történelmét dolgozhatják fölk hasonló módszerrel. Kaplanék reményeik szerint megnyerik  az EU hatalmas, milliárdeurós pályázatát, ekkor indulhatna be igazán a munka. A nagy cél, hogy végül több európai város feldolgozot adatbázisait összekössék, és az ezek közötti kapcsolatokat is elemezzék. Amszterdamban már el is indult a helyi időgép összeállítása, igaz, a projekt mögül még hiányzik a megfelelő finanszírozás. Elkezdődött a párizsi időgép előkészítése is. 

Az időgép projekt honlapja itt található, további videókat és anyagokat az EPFL honlapján lehet találni.