• Újra az alt-right főideológusa, Steve Bannon menesztéséről szólnak a hírek Washingtonban. 
  
• Trump tanácsadója sok támadást túlélt, és most sem biztos, hogy a végén ő fog bukni. 
  
• Személyeskedő lejáratások, szélsőbaloldali világösszeesküvésről szóló tanulmány az elnök asztalán, rengeteg intrika és hátbatámadás: egyszer még remek könyveket és filmeket fognak készíteni ebből, de most olyan súlyos tétjei vannak a harcnak, mint az iráni atomalku sorsa vagy a Kína elleni gazdasági háború kérdése. 
  

Elnöki karrierjének eddigi legbotrányosabb sajtótájékoztatóját tartotta Donald Trump kedden. A téma eredetileg a kampányban sokat hangoztatott infrastruktúrafejlesztési program lett volna, de Trump végül beszélt a charlottesville-i eseményekről is. 

Az elmúlt napokban meglehetősen sokat változott az elnöki vélemény azzal kapcsolatban, hogy akkor pontosan mi is történt szerinte a városban, ahol szélsőjobboldali tüntetők akartak felvonulni Lee tábornok szobrának megvédése miatt, majd összecsaptak ellentüntetőkkel, végül pedig egy szélsőjobboldali férfi szándékosan az ellentüntetők közé hajtott, megölve egy nőt és számos embert megsebesítve. (Arról, hogy milyen hangulat uralkodott a városban, és kik is vonultak a felvonulni érkező neonácik, erős képet ad a Vice keddi videója.)

Trump elsőnek, még a hétvégén arról beszélt, hogy több oldal is felelős az erőszakért, ami után meglehetősen nagy felháborodás tört ki országszerte, ezért hétfőn egy új nyilatkozatban már egyértelműbben elítélte a rasszista támadást és általában a rasszizmust, kedden viszont visszatért ahhoz a narratívához, hogy az erőszakért legalább annyira okolható a baloldal is, majd elmondta, hogy mindkét oldalon voltak jelen kiváló emberek is, és eleve, ha most Robert E. Lee szobrát döntik le, akkor hamarosan George Washington és Thomas Jefferson szobra következhet szerinte. 

Beszélt még arról is, hogy a szoborért tüntetők között nem csak neonácik és fehér nacionalisták voltak, és a sajtó meglehetősen igazságtalanul kezelte őket. Ugyanakkor az autóval merényletet elkövető James Alex Fieldset gyilkosnak nevezte, és elmondta, szégyent hozott a családjára és a hazájára. 

Ez azonban kevés volt: Trump szavai óriási felháborodást váltottak ki, vezető republikánus politikusok sora határolódott el tőle nagyon rövid időn belül. 

Világok harca

Ez volt nagyjából a sajtótájékoztatónak az a része, ami igazán tematizálni fogja az amerikai közéletet a következő napokban. De ezen kívül akadt egy-két olyan mondat is, ami ha most nem is vetett ekkora hullámokat, komolyan befolyásolhatja, hogy milyen globális szerepet fog betölteni az USA a szűk közeljövőben. 

A legizgalmasabb jelenet az volt, hogy Trump nem volt hajlandó egyértelműen kimondani, hogy Steve Bannon maradhat a Fehér Házban. Az elnöki főstratégaként dolgozó Bannon kinevezése óta a támadások kereszttűzében állt. Nem csak a baloldal, de a mainstream republikánusok sem látták szívesen a Breitbart éléről érkező egykori filmproducert, aki semmiféle hűséget nem érez a Republikánus Párt iránt, ellenben egy folyamatosan zajló civilizációs háborúban gondolkodik, melyben Trump csak egy fontos eszköz a számukra. (Bannon életéről és világnézetéről korábban részletesen is írtunk.)

De hiába a rengeteg támadás, Bannon eddig elég jól lavírozott Washingtonban, miközben sorra buktak ki mellőle ellenfelei. Legutóbb Reince Priebus egykori kabinetfőnök, aki az utolsó érdemi kapcsolatot jelentette a Fehér Ház és a Republikánus Párt között. 

Ezért persze kockázatos olyan kijelentéseket tenni, hogy fogyhat Bannon körül a levegő, de az beszédes volt, hogy kérdésre válaszolva Trump Bannon sorsáról csak annyit mondott, hogy „majd meglátjuk”. Az elnök emellett barátjának nevezte ugyan Bannont, de próbálta tompítani az érdemeit, elmondta például, hogy csak nagyon későn csatlakozott a kampányához. 

Bannon legújabb komoly konfliktusa Trump nemzetbiztonsági főtanácsadójával, HR McMasterrel tört ki. 

Az elismert katonai stratégának számító McMaster ellen komoly támadást indított az elmúlt hetekben a jobboldali média egy része. A támadások erősen személyeskedő hangnemben zajlanak, alkoholproblémákkal vádolják McMastert (köztudott, hogy Trump nem bírja az alkoholistákat), illetve Izrael-ellenességgel.  

Az Axios washingtoni forrásokra hivatkozva ír arról, hogy akik ismerik vagy dolgoztak már együtt McMasterrel, mind képtelenségnek tartják az alkoholizmus vádját, és a támadások mögött a legtöbben Bannont sejtik. 

McMaster Izrael-ellenességét egy konzervatív Izrael-párti szervezet, a Zionist Organization of America (ZOA) emlegette fel, melynek egyik legfőbb támogatója a vegasi kaszinómogul, Sheldon Adelson, aki közismerten jó viszonyt ápol Bannonnal. Ennek ellenére a támadástól Adelson is elhatárolódott, és az eddigi jelek szerint ez inkább visszafelé sült el, és felháborodást váltott ki a Fehér Házon belül is.   

Bannon közeli kollégáinak ugyan azt állította, hogy nincs köze a lejárató cikkekhez, és ezek spontán reakciók voltak a "globalista" McMasterrel szemben, de a Fehér Házban nagyon kevesen hiszik ezt el neki. Az biztos, hogy a két férfi világnézetileg nem is állhatna távolabb egymástól, és nehéz elképzelni, hogy mindketten sokáig Trump tanácsadói körében dolgozzanak. 

Az pedig, hogy végül melyikük marad a helyén, olyan kérdéseket befolyásolhat, mint hogy mi legyen Iránnal és az atomalkuval vagy például küldjön-e az USA több katonát Afganisztánba. 

Bannonnak korábban komoly szerepe volt olyan döntésekben is, mint a muszlimokra kivetett beutazási tilalom, az USA kilépése a párizsi klímaegyezményből, vagy a formálódó gazdasági háború Kína ellen. 

Óriási baloldali összeesküvés 

A Fehér Házban uralkodó hangulatot és paranoiát elég jól jelzi az a hétoldalas összefoglaló feljegyzés, amit egy nemzetbiztonsági tanácsadó, Rich Higgins állított össze. Higginst a múlt hónapban rúgták ki a Fehér Házból, elbocsátásáról McMaster döntött. 

A májusban született írást múlt héten szivárogtatta ki a Foreign Policy, de fehérházi források szerint a feljegyzés korábban már eljutott Trumpig is a fián keresztül, és az elnök dühösen fogadta a hírt, hogy a szerzőjét időközben eltávolították posztjáról. 

Higgins írásában arról értekezik, hogy a Trump-kormány ellen információs hadviselést folytat a deep state, azaz a kormányok fölött álló háttérhatalom, ami az elnök leváltására tör. A jobboldali összeesküvés-médiákból jól ismert panelekkel operáló dolgozat Hegelt és a frankfurti iskolát is felemlegetve a kulturális marxisták által indított támadássorozatról beszél, és Higgins összesen hét csoportot jelölt meg, melyek egy nagy, közös támadás keretében akarják megbuktatni Trumpot. 

Egyrészt ott a mainstream média, ami az alapvető eszköz, hogy az összeesküvők a narratívájukat elplántálják a társadalomban. A legnagyobb amerikai sajtótermékek, így a CNN, a New York Times és a Washington Post elleni támadások Trump beiktatása óta zajlanak, az elnök folyamatosan hazugsággal vádolja őket, és szerinte ezek a felületek az amerikai emberek ellenségei, míg Bannon szerint valójában ők az ellenzéki párt jelenleg az USA-ban. 

Szintén részt vesz az összeesküvésben Higgins írása szerint a tudományos élet, mely segít kulturális marxista narratívákat teremteni. A klímakutatással foglalkozó tudósoktól kezdve a liberális egyetemi oktatókig bezárólag széles a konspirációban részt vevők száma. 

Majd jön a deep state, melybe beletartoznak a hírszerző ügynökségek is, utána negyedikként a globális vállalatok és bankvilág, utána a Demokrata és a Republikánus Párt vezetése. A demokraták egy ellenállamot akarnak összerakni, természetesen kulturális marxista alapon, a republikánus mainstreamet pedig ma már alig lehet megkülönböztetni a demokratáktól Higgins szerint. 

Hetedikként ott szerepeltek még a dolgozatban az iszlamisták, akik az amerikai társadalom megosztására törekednek. Az akadémiai nyelven íródott összeesküvés-tanulmány a végén arra fut ki, hogy Trump megvédése egyet jelent az USA megvédésével, és a jelenlegi elnököt Abraham Lincolnhoz hasonlítja. 

A kiszivárgott tanulmány egyszerre váltott ki döbbenetet és riadalmat, elemzők szerint ez a legsúlyosabb dokumentum, ami a Nemzetbiztonsági Tanácsban valaha készült, és voltak, akik arról beszéltek, hogy ilyesmit már Bannon se írna le, maximum ha előtte egy bongot venne magához. 

Valakinek buknia kell

Annak ellenére, hogy McMaster kirúgta végül Higginst, nem nagyon gondolja azt senki, hogy ezzel ezt a fajta paranoiás, mindenben összeesküvést látó gondolkodást is sikerült volna kirakni Trump környezetéből, és a Reutersnek nyilatkozó washingtoni források szerint egyáltalán nem zárható ki az sem, hogy végül McMasternek kell majd mennie a Fehér Házból, például egy katonai megbízatásra hivatkozva. 

Ami biztos, hogy a Bannon és McMaster között zajló háború az eddigi káoszhoz képest is jobban aláássa a Fehér Ház működését. Ezt gondolja többek között az új kabinetfőnök, John Kelly is. 

Kelly egykori tengerészgyalogos tábornok, és Trump nem titkoltan azért nevezte ki, hogy kemény kézzel rendet vágjon a szivárogtatások és hátba döfések miatt alig irányítható Fehér Házban. Kelly hamar el is kezdte a rendcsinálást, és rögtön kivágta a napokkal korábban kinevezett botrányhős kommunikációs igazgatót, Anthony Scaramuccit, de az sejthető volt, hogy a munka neheze ettől még hátravan.

Az Axios úgy tudja, Kelly nagyon rosszul fogadta a McMaster elleni lejáratókampányt, ami mögött természetesen ő is Bannont sejti. A lap arról is írt, hogy Bannon legutóbbi akcióját már Trump is rossz szemmel nézte, mivel elege van a szivárogtatásokból. Az mindenesetre látványos, hogy Kelly kinevezése óta Trump kevesebb időt tölt Bannon társaságában, akinek mára nagyon elfogytak a szövetségesei a Fehér Házban. 

Trump beiktatása óta nem először merült fel, hogy menesztheti Bannont, de eddig ebből nem lett semmi. Nem véletlenül, egyrészt köztudott, hogy Trump nem szívesen rúg ki embereket, nem szereti az ezzel járó kellemetlenségeket. Másrészt Bannon személye nagyon fontos a Trump bázisának komoly részét kitevő alt-right mozgalom számára, élén a komoly médiabirodalommal, aki a mozgalom körül kinőtt. Kirúgását sokan úgy látnák, mint a "globalisták" győzelmét az "igazi hazafiak" fölött a Fehér Házban. 

Ennek ellenére látványosan nő az ellenérzés Bannonnal szemben a jobboldalon is. Az erőszakossá vált és végül gyilkosságba torkollott alt-right tüntetés után sokan úgy látják, hogy Bannon jelenléte lehetőséget teremt arra, hogy a Trump-kormány támogatóit összemossák a neonácikkal. A New York Times hétfői értesülése szerint már Rupert Murdoch is azt szorgalmazta Trumpnál, hogy menessze főstratégáját, a CNN pedig egy jelenlegi és egy egykori magasabb beosztású Trump-tanácsadótól úgy értesült, hogy megindult Bannon kiiktatása a Fehér Házból, és a szálakat Kelly mozgatja. 

Ennek ellenére nagyon nehéz megjósolni, hogy Trump hogyan fog dönteni, az elnök közismert arról, hogy gyakran még legközvetlenebb tanácsadóit is meglepi egy váratlan húzásával. A keddi sajtótájékoztatón például eleve fel se merült, hogy Trump majd a charlottesville-i eseményekről fog beszélni. 

Az amerikai sajtót be is járta a fotó, amin a Fehér Ház ügyeinek összekapására kinevezet Kelly extábornok látható Trump beszéde közben, elég sokatmondó a jelenet:

link Forrás