• Rendőrök lepték el az utóbbi hetekben Budapest legrosszabb hírű nyomortelepét, a Hős utcát, hogy felszámolják a környéken tapasztalható drogbűnözést. Ezrével kezdték igazoltatni a helyieket, van, aki azóta már a köntösében is személyi igazolványt hord.
  
• Hiába azonban a sok rendőr, a folyamatos igazoltatás egyáltalán nem számít hatékony fegyvernek a bűn ellen, pedig Magyarország az élen jár ebben. 
  
• Milyen eredménye lehet a Hős utcai akciónak, és miért halogatja az önkormányzat évek óta a telep felszámolását?
  
• Az Abcúg.hu riportja. Írta: Albert Ákos.

Negyedik hete zajlik rendőrakció Budapest egyik leglepukkantabb gettójában, a Hős utcai bérházakban és a környéken. A rendőrök augusztus végén ellepték az utcát, járőröztek a közeli villamosmegállóban, rendőrautók parkoltak szinte végig a bérházak mellett. A fokozott rendőri ellenőrzés oka a BRFK szerint a környéken elharapózó droghelyzet: a közeli 1-es villamosról több, zavartan viselkedő embert szállítottak kórházba, egy holttestet is találtak a közelben, egy kutyát pedig lerúgtak a villamosról a gazdája mellől.

A rendőrök ötvenesével szálltak ki a környékre, a helyszíni igazoltatásokat pedig olyan komolyan vették, hogy fényes nappal hajtottak végre gumikesztyűs testüregmotozást az utcán. A BRFK közleménye szerint az első 72 órában több mint 1800 embert igazoltattak. A rendőri jelenlét azóta láthatóan csökkent, múlt héten például már nem álltak tízesével az egyenruhások az utcában, de az akció a rendőrség szerint továbbra is tart. Ez annyiban látható volt, hogy a villamosmegállóban még mindig rendőrök strázsáltak, a bérházak mellett pedig ötpercenként elhúzott egy rendőrautó, többször meg is álltak.

De mire elég a fokozott rendőri jelenlét egy olyan helyen, ahol már évek óta a legnagyobb nyomorban élnek az emberek?

Még köntösben is maguknál tartják a személyit

“Lehet itt 150 rendőr nap, mint nap, de rend csak akkor lesz, ha ezt a két házat eltüntetik a Föld színéről.”

Egy helyi nő mondta ezt az Abcúg tudósítóinak a Hős utcai bérházak A épülete mellett, séta közben. Otthoni köntösben volt, az egyik kezében a kutyáját tartotta, a másikban pedig a személyi igazolványát mutatta. Azt mondta, mostanság mindig magánál hordja, a rendőrök ugyanis minden egyes nap igazoltatják.

A környéken a sétáló helyiek mind azt mondták, örülnek neki, hogy a rendőrség jobban odafigyel rá, mi történik az utcában, ugyanis a helyzet tényleg tarthatatlan volt már. Volt, akinek a füléből próbálták meg kitépni a fülbevalót, más arra panaszkodott, nap mint nap lát kábítószertől elbódult embereket. Azt is hozzátették azonban, hogy ez a probléma egyáltalán nem most kezdődött (a Hős utcáról ebben és ebben a cikkünkben olvashat bővebben), és nem is számítanak rá, hogy a rendőri akció meg fogja oldani.

“Döbbenetes felderítési munka lehetett szükséges ahhoz, hogy a rendőrség rájöjjön, az elmúlt egy évtizedben nyomor szülte drogprobléma van a hátuk mögött” – mondta Dávid Ferenc, a szenvedélybetegségek kezelésével foglalkozó Kék Pont Alapítvány szakértője. Dávid ezzel arra utalt, hogy a Hős utcai telep környéken már régóta látható jelenség a droghasználat, ezt pedig a rendőrségnek is tudnia kellett, a Készenléti Rendőrség és a Terrorelhárítási Központ telephelyei ugyanis a telep szomszédságában működnek.

Dávid szerint az ország szegénytelepein már évek óta robbanásszerűen terjed a droghasználat. Ennek az oka a dizájnerdrogok megjelenése, a drogprevenciós kormányzati támogatások csökkenése, elsősorban azonban az ezeken a területeken tapasztalható nyomor. Dávid szerint éppen ezért a rendőri intézkedések, bár fontosak – a helyzetet ugyanis kezelni kell, a környéken élő emberek biztonságát pedig garantálni -, a problémákat nem fogják megoldani.

Szerinte eredményt csak különböző intézmények összefogásával lehet elérni. Az önkormányzatnak legyen lakáspolitikája, gondoskodni kell arról, hogy ezek az emberek eljussanak iskolába, hogy megerősítsék a közösségüket, és munkához jussanak. “Önkormányzati, rendészeti, egészségügyi és civil szerveztek együttműködése nélkül ezt nem lehet megoldani, főleg nem pikk pakk, ez évtizedes munka” – mondta.

Hogyan oldották meg máshol?

Dávid Ferenc szerint külföldön előfordul, hogy az állam fizet a szegényeknek azért, hogy iskolába járjanak, az illetékes szervezetek pedig sok esetben nem is a droghasználat felszámolásával, hanem közösségépítéssel kezdik a terepmunkát, majd abból kiindulva próbálják meggyőzni az érintetteket, hogy képezzék tovább magukat, és vállaljanak munkát. Ha mindez megvan, akkor pedig már meg tudják őket győzni arról is, hogy mindehhez fel kell hagyniuk a káros szenvedélyükkel.

Dávid Magyarországról csupán az egykori ferencvárosi szegénytelep, a Dzsumbuj példáját emlegette fel. A Dzsumbuj jellegében nagyban hasonlított a Hős utcai telepre, a ferencvárosi önkormányzat pár éve fejezte be a kiürítését és a lebontását. Az egykori lakók problémái ugyanakkor csak részben oldódtak meg, van ugyanis, aki jobb környékre költözhetett, másoknak viszont egy hasonlóan leromlott IX. kerületi városrészében találtak lakóhelyet. Minderről ebben a cikkünkben olvashatnak bővebben.

Senki sem akarja kifizetni a nyomortelep felszámolását

Megkérdeztük a BRFK-t és a kőbányai önkormányzatot is arról, milyen közép- és hosszútávú terveik vannak a Hős utcában lévő problémák megoldására. A rendőrség a kérdéseinkre először korábbi közleményeik elérhetőségét küldte el. Ezekben dicsekedtek el többek között azzal, hogy a környéken lekapcsoltak egy drogdílert, tíz lakásnál áramlopást állapítottak meg, több száz embert pedig igazoltattak. Arra a kérdésre, hogy hány ember ellen intézkedtek, nem válaszoltak, de egy korábbi közleményük szerint augusztus 29-ig 81 személyt állítottak elő.

Azt azonban közölték, hogy a rendőrségnek a bűncselekmények felderítése és a közbiztonság védelme a feladata, így azokra a “szociológiai” jellegű kérdéseinkre, hogyan tudnák a nyomornegyed problémáit közép- és hosszútávon felszámolni, nem feladatuk válaszolni.

A Hős utca és környéke területileg a X. kerülethez tartozik, így megkérdeztük a kőbányai önkormányzatot is, mik a terveik a környékkel. Cikkünk megjelenésiéig nem válaszoltak a nekik küldött kérdésekre, a kerületi lap szeptemberi száma azonban részletesen is foglalkozott a Hős utcai helyzettel, és megszólaltatták Kovács Róbert polgármestert is.

Ebben az interjúban a polgármester arról beszélt, hogy ők már hét éve leszanálták volna mindkét házat, sőt, ahol tudták már el is kezdték kiüríteni a lakásokat, de a két háztömbben lévő háromszáz lakás fele magántulajdonban van, sok esetben pedig hiába van önkormányzati tulajdonban a lakás, a lakók határozatlan idejű szerződéssel rendelkeznek (így pedig sokkal nehezebb őket kilakoltatni).

“Az ingatlantulajdonosok kivásárlása, a közműtartozások rendezése, a házak bontása és az egyéb költségek számításaink szerint meghaladnák a 2,2 milliárd forintot” 

– mondta a polgármester.

Kovács úgy fogalmaz, hogy ennyi pénzt egyszerűen nem akar a kerület kifizetni, főleg, hogy szerinte a probléma csak a kerület kisebb részét érinti. Addig pedig, amíg ez a pénz nem áll rendelkezésre, elsősorban a rendőri jelenlétére számítanak.

Folyamatos vészhelyzet van az országban

A folyamatos rendőri jelenléttel, és a nagy számú igazoltatásal azonban több probléma is van. Egyrészt az, hogy az ezt szabályozó jogszabály nem elég pontos, másrészt pedig az, hogy a tapasztalatok szerint egyáltalán nem hatékony. Erről Vig Dávid kriminológus, az ELTE ÁJK oktatója, a Magyar Helsinki Bizottság rendészeti programvezetője beszélt az Abcúgnak.

Vig Dávid szerint a rendőrök alapesetben csak meghatározott célból igazoltathatnak valakit, ilyen például a bűnmegelőzési vagy felderítési cél, vagy a közrend védelme. A rendőrfőkapitány ugyanakkor a jogszabály szerint fokozott ellenőrzést rendelhet el egy meghatározott nyilvános helyen, ahol a rendőr az oda belépőket vagy az ott tartózkodókat igazoltathatja. Vig szerint ez a szabály egy rendezvény biztosítására vagy egy bankrabló elfogására legitim eszköz lehet. Az országos rendőrfőkapitány azonban rendszeresen elrendel fokozott ellenőrzést Magyarország teljes közigazgatási területére, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a magyar rendőrök az országban bárkit, bárhol igazoltathatnak. Az egész országra érvényes fokozott ellenőrzést idén februrár 1-től adták ki, azóta pedig egyszer már meg is hosszabbították szeptember végiéig.

“Nincs olyan, hogy általános igazoltatás. Törvényi garanciák vannak arra, milyen okból igazoltathat valakit egy rendőr, de ezt ez a folyamatos érvényű fokozott ellenőrzés megszünteti. Pedig kellenek ezek a korlátok, hogy az államnak ne legyen egy általános, mindenre kiterjedő felhatalmazása arra, hogy bárkit bármiért megállíthasson” 

– mondta Vig.

A Hős utcában például a rendőrség külön megemlítette, hogy 1800 olyan polgárt igazoltattak, akinek nincs az utcában bejelentett lakcíme. A rendőrségi feltevés szerint ugyanis a környékre járnak drogot vásárolni a fogyasztók. Vig szerint azonban önmagában az, hogy valakinek nincs a környéken bejelentett lakcíme, még nem jelenti azt, hogy valaki bűnelkövető, hiszen Magyarországon bárki elmehet bárhová.

Rengeteg az igazoltatás Magyarországon

Az igazoltatási statisztikákból az is látszik, hogy hiába vezethet ez a fajta rendőri jelenlét letartóztatásokhoz, egyáltalán nem tűnik hatékonynak. A több mint 1800 igazoltatásból mindössze negyven embert állítottak elő, azaz az igazoltatások mindössze 2,2 százaléka vezetett egy esetleges bűnöző elfogásához.

Vig Dávid szerint Magyarország az élen jár a rendőri igazoltatások számában. 2016-ban több mint egymillió igazoltatólapot töltöttek ki a magyar rendőrök, és ez egy csökkenő tendencia eredménye: öt évvel ezelőtt ez a szám majdnem elérte a kétmilliót. Összehasonlításképpen, a 65 milliós lakosságú Egyesült Királyságban 2014-ben mindössze ötszázezer igazoltatást hajtottak végre a rendőrök, és mindezek 14 százaléka vezetett letartóztatáshoz.

“Az Egyesült Királyságban két okból csökkentek ezek a számok: alapvető jogokat sért, ha a rendőrség folyamatosan kérdőre vonja az állampolgárokat és nem is hatékony. Magyarországon ebben az egymillió igazoltatásban sok rendőr, sok munkaórája van benne, mégis kevésbé vezet eredményre” – mondta Vig Dávid. Helyette sokkal hatékonyabb, ha a rendőrök célirányosan csak azt igazoltatják, akinél ezt feltétlenül szükségesnek ítélik, 

“és nem mindenkit, válogatás nélkül”.

Vig szerint a magyar rendőrök sokszor nagyobb számban igazoltatnak például romákat vagy hajléktalannak kinéző embereket, feltételezve, hogy ők gyakrabban követnek el bűncselekményeket, holott a statisztikai adatok ezt nem támasztják alá. “Ettől látványosabb lesz a rendőrségi kontroll, de valójában nem vezet eredményre, sőt, a rosszul célzott igazoltatás a hatékonyságot is csökkenti, mert olyanok felé irányítja a rendőrség figyelmét, akikre nem lenne indokolt. ” – mondta. Minderről bővebben itt olvashat.

A másik rossz tendencia Vig szerint az, hogy a rendőrségi teljesítményértékeléseket sokszor az alapján végzik, hogy a rendőrök számszerűen hány intézkedést hajtanak végre. Ez ugyancsak a felesleges igazoltatások számának növekedését segíti elő.

“Társadalmi problémákat nem rendészeti eszközökkel kell megoldani, a politikának pedig nem a rendőrségtől kell elvárnia azt, hogy ezeket a problémákat megoldja. Abban a körzetben ugyan átmenetileg csökkenhet  a közterületen látható bűnelkövetés, de amint a rendőrök elmennek, vissza fog térni vagy más területen fog megvalósulni”  – mondta Vig Dávid.

Az Abcúg által megkérdezett Hős utcaiak hasonlóan vélekedtek, egy nő azt mondta, hiába a sok rendőr, a minap újfent látott a gangon egy kábítószertől kábult férfit. Az elmúlt pár hét intézkedései közül még a tömbházak udvarán végrehajtott takarításnak sem lett tartósabb eredménye: az önkormányzat munkagépei 600 köbméter szemetet szállítottak el, amely április óta halmozódott az udvaron. Még a földet is elszállították markolóval, negyven centi mélységig, annyira szennyező volt. Hiába azonban a nagy igyekezet, a házak közti udvar azóta elkezdett újra megtelni szeméttel.