• Két éve a kormány fogta magát, és elkezdte árulni az állami termőföldet.
• Ez korábban nem volt jellemző.
• Egy kisebb országnyi területet árvereztek el, a legtöbbet Fejér megyében.
• A kormány csókosai, de még az ötletgazda politikus is jól bevásárolt.

Tudta? A magyar állam 1,6 millió hektár termőföldterület tulajdonosa. Ebben van minden: erdő, szántó, halastó, nemzeti park. Ez a terület közel akkora mint teljes Luxemburg, hatszor. Az Orbán-kormány azonban 2015-ben úgy döntött, hogy a seggére ver közel 290 ezer hektár földnek. Na, ez nagyjából ugyanakkora földterület, mint amekkora Luxemburg.

Egy év alatt ennek a földmennyiségnek a nagy részét el is adták, és hogy ez valójában mekkora mértékű földeladás volt, az jól látszik a KSH novemberben kiadott, a mezőgazdasági termőföldek adás-vételét összesítő grafikonján.

A grafikonon jól látszik, hogy a mezőgazdasági területek és szántók értékesítése 2013-ig stagnált, aztán csökkent. 2015-ben azonban a kormány beindította a Földet a Gazdáknak! nevű programját, és egy év alatt eladtak 200 ezer hektár állami földet. Ezzel rögtön háromszorosára ugrott az értékesített mezőgazdasági területek mennyisége a korábbi évekhez képest.

Magyarországon az elmúlt hét évben egyszer sem cserélt gazdát ennyi föld, még csak megközelítőleg sem. Sőt, valószínűleg előtte sem. A KSH ugyan az azt megelőző időszakról nem tett közzé statisztikát, de az állam a rendszerváltás utáni kárpótlásokat leszámítva jellemzően inkább bérbe adni szerette a termőföldjeit, nem pedig eladni.

A kormány viszont már évek óta szemezgetett a földeladásokkal. Magát a programot 2013-ban indították, akkor azonban még csak arról volt szó, hogy jelentősen meg akarják növelni a földbérlő gazdák számát. Ezt a 2014-es választásokig le is zavarták, és januárban már azzal dicsekedett Bitay Márton, állami földprogramért felelős államtitkár, hogy hatszázról hatezerre növelték a földhaszonbérlők számát, a kisebb gazdaságok javára.

Az áprilisi választások után egy ideig csend volt, 2015 őszén aztán a kormány meghirdette a program folytatását, csakhogy már nem bérbevételre kínálták az állami földeket, hanem el akarták őket adni. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter erre azt mondta, hogy a földnek annak az embernek a tulajdonában kell lennie, aki megműveli, Lázár János pedig azzal indokolta a nemzeti termőföld privatizálását, hogy ha most nem adják el a földet a magyar gazdáknak, akkor lehet, hogy néhány év múlva külföldiek fogják megvenni.

Az állam azért nem hiába adta korábban inkább bérbe a földet: úgy művelve is van, pár évtizednyi használat után pedig egyszerűen visszaszáll a közösbe a használati jog, és oda lehet adni másnak.

A első földeket 2015 őszén árverezték el. A szabályok szigorúak voltak: helyben élő gazdák jelentkezhettek csak, és fejenként legfeljebb 300 hektárt vehettek. Azoknak a gazdáknak pedig, akik éppen bérelték az adott földterületet, elővásárlási joguk volt. A kormány még arra is gondolt, mi van akkor, ha egy gazdának nincs elég pénze, az egyébként egyáltalán nem túlározott földeket megvenni: a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül 150 milliárd forint keretösszegű hitelprogramot indítottak, kifejezetten a földvásárló gazdák számára.

A szigorú szabályoknak oka volt, a kormány ugyanis azt mondta, inkább a kis- és közepes birtokot erősítené a nagybirtokkal szemben.

Hogy mi lett az egészből?

Bitay Márton államtitkár szerint 1990 óta nem volt olyan sikeres földértékesítési program, mint a "Földet a gazdáknak", minden harmadik, csaknem 30 ezer jogosult földműves földhöz jutott. A vevők döntő többsége pedig 150 hektár alatti területet vásárolt meg.

Azért a kormányhoz közeli üzletemberek feltűnően jól jártak a földértékesítéssel.

Több száz millió forintért vásároltak állami földet a miniszterelnök vejének családtagjai a Fejér megyei Mányon - derítette ki 2016 januárjában a HírTV. Az egyik parcella 166 hektáros, a másik pedig 133 hektáros (azaz a kettő együtt csak 1 hektárral van a maximálisan vásárolható földterület alatt). A két területért több mint 330 millió forintot fizettek Tiborczék.

L. Simon László miniszterelnökségi államtitkár felesége Nadapon és Seregélyesen lett földbirtokos, a politikus családja 30 millió forintot fizetett a két parcelláért.

Mészáros Lőrinc és a családja összeen 1400 hektár földet vásárolt közel kétmilliárd forintért. Ebből Mészáros csak egyedül 400 hektárnyi földhöz jutott, amely több az előírt 300 hektárnál. Később ezt az ellentmondást maga a földügyi államtitkár oldotta fel azzal, hogy nem egy Mészáros vitte a két területet, hanem kettő (valószínűleg apa és fia).

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke, a földárverések egyik kezdeményezője, a fideszes Győrffy Balázs is vásárolt területet. A kamarai elnök vett egyszer 15 hektárt 22 millióért, majd 42,5 hektárt 67 millióért. A Blikk akkor úgy számítja, hogy Győrffynek ennyi földdel 5 millió forint pluszbevétele lehet a saját törvénymódosításának köszönhetően.

Egy szolnoki árverésen a földművelésügyi miniszter unokatestvérének egyik fia 100 és 50 millió forintért vett parcellákat – tudta meg a HírTv.

Lázár János miniszter és családjának Csongrád megyei földbirtokai a következőképpen állnak:

• Lázár János : 56 hektár
• Lázár János, a miniszter apja: 14 hektár, 37,6 millió forint
• Lázár János nagybátyja, Gyapjas Károly, 116 hektár, 180 millió forint
• Lázár János unokatestvére. Gyapjas Mária, 141 hektár
• A Lázár János unokatestvérével, Gyapjas Máriával egy háztartásban élő Légrádi József: 234 hektár - összesen több mint 500 millió forint.

Orbán földijei rengeteget vásároltak

Az Orbán-kormány volt mezőgazdasági államtitkára, Ángyán József tavaly tanulmányt is készített arról, hogyan vitték el a kormányközeli csókosok a termőföldek kétharmadát Orbán Viktor szűkebb szülőföldjén, Fejér megyében (ezt az Átlátszó publikálta). Így a kistermelőknek csak egyharmadnyi föld jutott.

Ángyán szerint jellemző volt az árverésekre, hogy a jobb földeket olyan nagy darabokban értékesítették, amelynek megvásárlására esélytelenek voltak a helyi kisgazdák.

„A legtöbb birtoktestet két család: Antalffyék és Zimmermannék, a Csákvári Mezőgazdasági Integrációs Zrt. vezérkara, és a cégük alkalmazottai vásárolták meg. Szorosan mögöttük van a listán Mészáros Lőrinc, Orbán Viktor gyermekkori jó barátja, és Felcsút polgármestere. ”- írja a tanulmányt is publikáló Átlátszó blog. Ugyanakkor Fejér megyében vásárolt földet Orbán Viktor vejének a családja is.

Ángyán tanulmánya szerint állítólag verseny volt a földekért, amelyeket kikiáltáson árvereztek el, valójában azonban szó sem volt ilyesmiről, „a legnagyobb nyertesek körében a liciteken nyertes árajánlatok szinte kivétel nélkül megegyeztek a kikiáltási árral.”

Fejér megye esetében ez azért is érdekes, mert a most publikált KSH tájékoztató szerint messze ott adták el a legtöbb földet 2016-ban.

Hat másik megyében összesen nem kelt el annyi föld 2016-ban, mint Fejér megyében. Összesen 28 800 hektárt adtak el, amelynek a megyei termőterülethez viszonyított aránya 11 százalék volt, ami jócskán felülmúlta az országos, 4 százalékos átlagot.