Francia szabotázs? Titokzatos leesett műhold? Színesen magyarázzák az orosz állami sajtóban a radioaktív felhőt

Egészen érdekes magyarázatokkal jönnek elő Oroszországban a szakértők és a politikusok arról, hogyan kerülhetett a légkörbe az Urál déli részén rengeteg ruténium-106 izotóp szeptember végén, ami utána egy egész Európán átvonuló radioaktív felhővé állt össze. A nemzetközi atomenergiai ügynökség jelentése szerint összesen 43 országban érzékelték a felhőt. 

Először egy francia, majd egy német kutatóintézet jelentette be, hogy számításaik szerint a nukleáris szivárgás Oroszországban, esetleg Kazahsztánban történhetett, valahol az Uráltól délre.

Az is nyilvánvaló volt kezdettől, hogy csak három módon kerülhet ilyen izotóp önmagában (tehát más izotópok nélkül) a légkörbe: rákbetegek kezelésére használt speciális gyógykészítményekből, műholdak üzemanyagából vagy atomerőművek elhasznált fűtőelemeinek feldolgozásakor. Az Urál déli részén a Roszatomnak van egy nagy nukleáris üzeme, a Majak névre hallgató létesítmény, ahol szoktak használt fűtőelemek feldolgozásával foglalkozni. 

A Roszatom gyorsan közölte, hogy tőlük biztosan nem jutott a légkörbe a ruténium-106, sőt, a nagyon távoli Szentpéterváron kívül nem is észlelték Oroszország felett ezt az anyagot sehol sem a kérdéses időpontban.

Közben az oroszországi Greenpeace addig gyötörte a Roszhidromet nevű orosz állami meteorológiai kutatóintézetet, míg múlt péntek este nyilvánosságra nem hozták mérési eredményeiket. Ezekből az derült ki, hogy a Roszatom hazudott korábban a mérési értékekről. Mert először és legnagyobb mértékben éppen a Majak környékén lévő mérőpontokon regisztrálták a ruténium-106 megjelenését a légkörben. Erről az európai sajtóban először mi számoltunk be, miután beszéltünk Rasid Alimovval, az orosz Greenpeace nukleáris ügyekben illetékes aktivistájával.

A Roszatom azonban ezután is tagadta, hogy az izotópok Majakból szabadultak el, és azt is közölték, hogy Majakban idén nem is foglalkoztak fűtőelemek szétbontásával, így elvben sem keletkezhetett náluk ruténium-106. 

Az orosz hatóságok pedig hangsúlyozták, hogy semmilyen egészségügyi kockázatot sem jelentett az anyag megjelenése a légkörben. Ugyanakkor az IRSN nevű francia nukleáris kutatóintézet egészségügyi igazgatója, John-Christophe Gariel azt mondta, hogy ha a Roszhidromet által Majak környékén mért értékeket Franciaországban állapították volna meg, akkor a környékről mindenképpen kitelepítették volna a lakosságot, és alaposan bevizsgálták volna a mezőgazdasági terményeket, mert ezen a szinten már felmerülnek az egészségügyi kockázatok.

A Roszatom belement egy vizsgálatba

Pénteken, egy hét masszív tagadás után a Roszatom bejelentette, hogy bizottságot hoznak létre a ruténium-106 légkörbe kerülésének kivizsgálására, a testület független szervezetként működhet, és az orosz tudósok mellett más európai országok szakértői is részt vehetnek a munkában.

Majak belülről.Fotó: Aleksandr Kondratuk/RIA Novosti

Az orosz közvéleményt színes magyarázatokkal nyugtatják

Miközben kifele a teljes tagadástól a nemzetközi vizsgálóbizottság felállításáig puhult az orosz álláspont, belső fogyasztásra a kormánybarát orosz sajtó, illetve az állami intézmények vezetői számos magyarázattal álltak már elő, de közös bennük, hogy "nincs semmi baj".

Íme, néhány közülük:

Ilja Jarmosenko, az orosz tudományos akadémia uráli tagszervezetének egyik vezetője szerint az a legvalószínűbb, hogy egy lezuhant műholdból történhetett szivárgás, mert a ruténium-106 az űreszközök üzemanyagában is jelen van. Ez a magyarázat csak azért problémás, mert senki sem jelezte, hogy elvesztett egy műholdat, és becsapódást az orosz hatóságok sem észleltek. Hozzátette még, hogy százszor ennyi izotóp esetén kellett volna csak evakuálni a lakosságot.

Erre a véleményre ráduplázott a Roszpotrebnacor nevű fogyasztóvédelmi és egészségvédelmi hatóság, aminek közleménye szerint kétszázszor ennyi izotóp esetén kellett volna evakuálni.

A cseljabinszki kormány egyik minisztere, Jevgenyij Szavcsenko szerint a Majak közelében mért értékek valójában nagyon alacsonyak voltak, és csak azért tűnnek nagynak, mert érzékenyek a műszerek. "Képzeljék el, hogy van egy 1-től 5-ig tartó skála, amiből a 4-es szint az aggasztó, és az 5-ös a tragikus érték. Na most nálunk annyi történt, hogy a 0,1-es mutató felment 2-esre. Ez ugyan tényleg nagy ugrás, de egyáltalán nem veszélyes."

Az orosz környezetvédelmi minisztérium szerint bizonyos civil szervezetek inkompetensek, és rosszul értelmezték az adatokat. A tárca közleménye így fogalmaz: "Szeptember végén a ruténium-106 szintje azért volt többszázszorosa az augusztusi értékeknek, mert augusztusban nem volt a légkörben ruténium-106. Az, hogy ilyen kis eltérés is ekkora kilengést mutat a mért értékekben, csupán azt bizonyítja, hogy a Roszhidromet mérőeszközei rendkívül érzékenyek." Később az aggodalmaskodó civilekről nem csak azt állapították meg kormányzati emberek, hogy inkompetensek, hanem azt is, hogy külföldi ügynökök.

Az Atominfo című orosz lap főszerkesztője ellenséges szabotázst sejt. Alekszander Uvarov azt nyilatkozta a Pravdának, hogy pont aznap mérték a nagy kilengést (szeptember 29-én), amikor 1957-ben volt egy igazi nagy baleset a Majaknál (az volt a történelem harmadik legsúlyosabb nukleáris balesete, az első Csernobil, a második Fukusima). Uvarov szerint ez az évfordulós együttállás arra utal, hogy provokáció történhetett. A cseljabinszki közbiztonsági miniszter is egyetért vele, és meg is nevezte, hogy szerinte kik követhették el a szabotázst: a franciák, mert az atomiparuk féltékeny az oroszokéra. Felmerült, hogy Románia felől eregették a franciák az izotópokat az Urál felé.

Nem mindenki gondolja így Oroszországban sem

Ugyanakkor a független orosz sajtóban vannak más értesülések is. A Znak.com-nak névtelenül nyilatkozott a Majak üzem egyik munkása, aki azt állította, hogy szerinte lehetséges, hogy náluk történt a szivárgás, és cáfolta a Roszatom állítását, hogy már nem is foglalkoznak kiégett fűtőelemek feldolgozásával.

Mivel a szovjet időkben a Majaknál történt baleseteket és szivárgásokat is elhallgatták, majd Csernobilt is sokáig tagadták, ezért sokan erős szkepszissel fogadják az eddigi hivatalos bejelentéseket. Ráadásul a Roszatom és a meteorológiai intézet jelentései teljesen ellentmondóak voltak, a helyzet feloldását célzó nyilatkozatok pedig elég sokfélék ahhoz, hogy nehéz legyen magabiztosan alapozni rájuk.

A Roszatom két atomerőművi blokk építését kezdi meg hamarosan Magyarországon, ez lesz minden idők legdrágább magyarországi beruházása. A cég Finnországban is építene ugyanilyen típusú erőművet, ám ott a hatóságok egyelőre nem adták meg a szükséges engedélyeket, mert a Roszatom nem fordított elég figyelmet a nukleáris biztonságra az erőmű tervezésekor. 

November végén 476 újság, rádió, tévécsatorna és internetes oldal ajándékozta oda magát nemzetstratégiai közérdekből az új fideszes médiaalapítványnak, az eddiginél is jobban a kormány felé hajlítva a magyar nyilvánosságot.

A 444 nem közpénzből működik, és szerencsére senki sem tud bennünket a Fidesznek ajándékozni.

A hosszú távú, biztos működéshez viszont a te segítségedre is szükségünk van. Idén 50 millió forintot szeretnénk olvasóinktól összegyűjteni, 36 millió már összejött, ezt nagyon köszönjük!

Kapcsolódó
Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.